A Ferencváros labdarúgói közül elsőként Dibusz Dénes lépett ki a pályára a bemelegítéshez, és ösztönösen balra fordította a fejét. Oda, ahol a kapuja mögött általában tapssal köszönti őt a Fradi-tábor. Ezúttal üres volt a lelátó, de a szurkolók, akik a zárt kapuk miatt a C szektor bejárata előtt felállított kivetítőnél gyülekeztek, nem hagyták magára a csapatot. A B közép helyett egy hosszúkás molinóra írt üzenet fogadta Dibuszékat: „…adj erőt, hogy be tudjak lépni, van hitem a magas falak előtt!”
FTC szurkolók. Fotó: Havran Zoltán
Volt előzménye a feliratnak. Legutóbb 2004-ben választotta el egyetlen meccs a Ferencvárost a Bajnokok Ligája csoportkörétől. Akkor a Sparta Praha elleni összecsapás előtt hasonló idézettel készültek a drukkerek, csak az ismert Edda-szám refrénjének utolsó két sora helyett az első kettővel: „Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt.” Tizenhat éve nem sikerült belépni azon a kapun…
Szergej Rebrov, a Ferencváros edzője két meglepőt is húzott a kezdő összeállításakor. Először is kihagyta a támadósorból Franck Bolit, aki a Norvégiában 3-3-mal véget ért első meccsen már a hetedik percben vezetést szerzett a Fradinak. A helyére Olekszandr Zubkov került, aki addig mindössze 129 percet játszott az idényben, abból kilencvenet a Ráckeve elleni gálaízű Magyar Kupa-találkozón. Másodszor, az addig jobbhátvédként egymást váltó Lovrencsics Gergő és Botka Endre egyszerre volt a pályán. Így állt fel a Fradi: Dibusz – Lovrencsics, Blažič, Botka, Heister – Sigér, Haratin, Somália – Zubkov, Uzuni, Tokmac.
A Moldénál egyetlen változás volt a párharc első meccsének kezdőjéhez képest a jobbhátvéd poszton: Linde – Pedersen, Gregersen, Ellingsen, Haugen – Aursnes, Hussain – Hestad, Eikrem, Knudtzon – James.
Idegesen kezdett a Fradi, az első percekben többször a saját térfelén vesztett labdát, de nem alakult ki nagyobb helyzet a Molde előtt, amely a zöld-fehérek három idegenben lőtt találata miatt gólkényszerben volt. Tíz perc elteltével kezdett megnyugodni a Rebrov-csapat, amit Zubkov első, kaput eltalált lövése is jelzett. Átvette az irányítást a Fradi, Haratin sokszor visszahúzódott a védelembe, és onnan szervezte a játékot, de egy-egy pontatlan passz vagy egy blokkoló norvég mindig közbeszólt, mint Zubkov újabb lövésénél a 33. percben. A Molde kontrákra rendezkedett be kevés sikerrel, így gól nélkül zárult az első félidő.
Szünet után megmaradt a Fradi labdabirtoklási fölénye, ami szinte végig 55-45 százalék körül alakult, de a 60. perchez közeledve két egymást követő szögletből is veszélyeztetett a Molde. Előbb Wolff Eikrem emelt ívesen balról a kapu túlsó felébe, de Dibusz nyújtózkodva kiütötte a labdát, aztán Gregersen ígéretes helyzetből lőtt, ám Sigér blokkolt.
Az utolsó negyedórához érkezve beszorult a Ferencváros, és a 76. percben Eiekrem elegáns mozdulattal ziccerben ugratta ki Hestadot, akinek a közeli lövését Dibusz bravúrral tolta ki a bal alsóból. Rebrov igyekezett megelőzni a bajt, és kettőt is cserélt. Isael és Laïdouni beállásával új erőre kapott a Fradi. A hosszabbításban Uzuni ugyan betalált, de a partjelző késve lest jelzett. Több említésre méltó esemény már nem történt, a Fradinak győzelemmel érte fel ez a 0-0.
Sikerült az, ami tizenhat éve nem. 1995 után újra ott van a Ferencváros a BL csoportkörében, mert volt ereje és volt hite, hogy belépjen az álmok kapuján.
