Véget ért a műegyetem zsebműholdja Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

„A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5 centiméter) méretű zsebműholdja elégett” – olvasható a BME keddi közleményében.

A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők – írják.

Fotó: Shutterstock

Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. A BME zsebműholdja, a SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmogtérkép.

Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. A közlemény szerint többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról.

A beszámoló szerint az egyetemistáink zsebműholdja, a SMOG-P pályájának magassága az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 kilométeres pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban volt mérhető a műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elégett a részecskékkel való ütközéskor.

A szintén műegyetemei fejlesztésű, de immáron 2-PocketQube (5-ször 5-ször 10 centiméter) méretű ATL-1 is rajta volt a tavaly decemberben felbocsátott Electron típusú rakétán és a SMOG-P-hez hasonló jövővel néz szembe, azonban nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése – olvasható a közleményben.

Az ATL-1 működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

https://www.urvilag.hu/show.php?fn=smogp-veg-1.jpgMagyarország harmadik zsebműholdját, a SMOG-1-et 2020 szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át Magyarország római nagykövetségének közreműködésével az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében. Ott kerül majd be az Unisat-7 nevű 32 kilogrammos műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021 márciusában állítják pályára – olvasható a BME közleményében.

A SMOG-P teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztés a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanárainak koordinálása mellett zajlott. A munkában jelentős szerepük volt a Gépészmérnöki Kar (GPK) diákjainak, valamint külső szakértőknek is. A felbocsátás költségét a VIK, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttesen biztosították – írja az MTI.

Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése, amelyet rendszerint azok használnak, akik az ilyen sugárzásnak egészségkárosító hatást tulajdonítanak, és így azt – a szmoghoz hasonlóan – olyan szennyezési formának tartják, ami ellen védekezni szükséges. Az egészségkárosító hatást a tudomány még egyértelműen nem bizonyította – teszi hozzá a bama.hu.

(Magyar Nemzet)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.