A Nép Útja (Calea Neamului) nevű szervezet vezére, Mihai Tîrnoveanu bejelentette: a nemzeti lobogó ünnepnapján (június 26., idén vasárnap) sárkányt óriástrikolórt fognak eregetni Sepsiszentgyörgy kellős közepén. Hogy miért pont ott? Hát mert ott kell ilyen performanszokat csinálni, ahol a legnehezebb románnak lenni a rétor szerint, vagyis Székelyföld szívében.
Nos, eljött az ominózus vasárnap és eljöttek a zászlóeregetők is. A trikolór szépen felemelkedett és tovaszállt. A pár tucatnyi ünneplő pedig örvendezett. Az eseményről Tîrnoveanu mester meg is emlékezett egy Facebook-bejegyzésben.
A derék patrióta arra a legbüszkébb, hogy (tudomása szerint) ez volt az első ilyen (értsd, mélyromán) akció a város főterén, ahol általában a magyar polgártársak szoktak összegyűlni. A mondatból árad a térfoglalás szülte büszkeség (akkor is, ha nem ez volt az első ilyen akció).
Érdekes mozzanata volt a performansznak hogy megjelent pár abszolút átlagos állampolgár (nemzeti jelképes egyenpólók, egyeseken katonai bermuda, olyan is akadt, aki kendőt kötött az arca elé, nyilván kovid-szorongásban szenved, esetleg fényérzékeny a lelkem), akik szintén egy jókora trikolórt mutogattak, amelyen viszont volt egy katona (román, nyilván), aki egy sarló-kalapácsra tapos épp, alatta pedig a felirat: Budapest 1919. Ez azért érdekes (és nyilván rohadtul nem provokáció, tetszik érteni, ennek a piknikező polgári társaságnak ez a heppje – amúgy a NOI, azaz Nép, Becsület, Identitás csoportról van szó), mert Budapest román hadsereg általi 1919-es elfoglalása tudtunkkal valamikor augusztus elején történt, semmiképp sem június végén. Na de ha valaki szenvedélyes bélyeggyűjtő, lehet-e őt azért kritizálni, hogy mindenhol mutogatja a bélyegeit? Ugye, hogy nem.
A derék ünneplők a performansz végén egy szivárványt is lefotóztak, feltehetően abban az irányban, amerre a lufikra kötözött trikolór is elszállt. A képeket nézve igazi gyermeknapi ünnepségre emlékeztet ez a vérkomolynak szánt akció. Az is igaz, hogy aki felnőttként ilyeneket csinál, azt tudományos berkekben (és nem csak) infantilisnak szokták nevezni.
Na de mindegy is, a lényeg: a román zászló elszállt, a mélyromán polgártársak és katonás bélyeggyűjtők is szépen eltűntek a térről. A székelyek pedig ott maradtak.
