Pontosan 65 évvel ezelőtt a mai napon indult a szovjet tankok támadása, hogy leverjék az 56-os magyar forradalmat. A mai napig érdekes kérdés, hogy milyen szerepet játszott a magyarok ellenállásában az amerikai Szabad Európa Rádió? Többen is azzal vádolják, hogy feleslegesen buzdította kitartásra a magyarokat azt ígérve, hogy nyugati katonai segítség érkezik. 

A cikk szerzője Dr. Kenyeres Attila Zoltán, a Debreceni Egyetem oktatója, aki ebben a félévben Fulbright ösztöndíjasként a University of Pittsburgh-ön tartja a „Fake news and media manipulation in Hungary and in East-Central Europe” című tárgyát.

Az egyik legfontosabb célom, hogy az amerikai diákoknak bemutassam a magyar kultúrát és történelmet is, így az 1956-os forradalom és szabadságharc sem maradhatott ki. Mivel a média a központi téma, így ezt az eseményt is ezen keresztül vizsgáltuk: azt vitattuk meg az amerikai diákokkal, hogy milyen szerepet játszott az amerikai Szabad Európa Rádió az 1956-os forradalomban.

A rádióval kapcsolatos legfontosabb vádak a következők: forradalmat szított a magyarok között a Szovjetunió ellen. Majd felesleges reményeket keltett forradalmárokban, hogy a Nyugat katonai segítséget nyújt Magyarországnak. Ezzel meghosszabbítva az amúgy teljesen kilátástalan harcokat, hozzájárulva a halálos áldozatok számának növekedéséhez. Ez utóbbit igazolta egy olyan felmérés is, amit a forradalom után Ausztriába emigrált magyarok körében végeztek. Eszerint a magyar menekültek többsége úgy gondolta: az amerikai rádióadások azt sugalmazták, hogy az USA kész katonailag is beavatkozni a magyarok oldalán, ha szükséges.

Társadalmi célú reklám:


A következő megállapításokra jutottunk az órán a diákjaimmal: az 1956-os forradalmat biztosan nem az amerikai híradások robbantották ki, hanem az elnyomott magyar nép szabadságvágya. Az 1953-as keletnémet felkelés, vagy az 1968-as prágai tavasz is ugyanígy a leigázott népek felkelése volt. A tengerentúli híradások legfeljebb csak bátorítást adhattak, de semmiképp sem azok váltották ki a forradalmat.

Ugyanakkor abban is megegyeztünk: valóban félreérthetőek voltak azok az amerikai híradások, amelyek nyugati lapokat szemléztek. Ezek közül az Observer lapban megjelent írás bemutatása volt a legfélrevezetőbb 1956. november 4-én este. Ezt meg is hallgattuk az órán, angol feliratot készítettem rá. Az Observer így fogalmazott, amit szó szerint felolvastak a Szabad Európa Rádióban: „Ha a magyarok még három napig kitartanak, akkora lesz a nyomás az Egyesült Államok kormányán, hogy ellenállhatatlan lesz, hogy katonai segítséget küldjön a felkelőknek.” Ez a felfokozott helyzetben, a segítségre váró magyar szabadságharcosok között valóban kelthette azt a hatást, hogy ha kitartanak, jön a nyugati katonai segítség. Közben csak egy újságírói vélemény volt. Ezért is nagyon fontos a tények és a vélemények elkülönítésének ismerete…

Az amerikai katonai beavatkozásnak azonban sajnos semmi realitása nem volt. Ahogyan nem avatkoztak be a keletnémet felkelésbe, és az 1968-as prágai tavaszba sem. Sok magyar a mai napig az USA-t okolja, hogy felkeltette a magyarok szabadságvágyát, majd magukra hagyta őket. Azonban ha az akkori amerikai elnök helyzetébe képzeljük magunkat: milyen realitása van annak, hogy egy kis európai nép megsegítése érdekében belevigye egy harmadik világháborúba a saját országát és mindenki mást? Hogyan és mivel indokolt volna meg egy ilyen súlyos lépést az amerikai elnök a saját népének? A harmadik világháború atomháborúval járt volna, és sajnos sem a keletnémetek, sem a magyarok, sem a csehek nem jelentettek olyan tényezőt, hogy miattuk ezt egy nagyhatalom megkockáztassa. Ez a szomorú realitás. A Nyugat a szimpátiája kinyilvánításával (pl. a Time magazin címlapja) és a magyar menekültek befogadásával segített. De ennél többet az akkori geopolitikai viszonyok közt nem tehetett.

Szóval ezekre a megállapításokra jutottunk az amerikai diákjaimmal itt Pittsburghben, elemezve a magyar történelem egyik olyan pontját, amely kapcsolódott Amerikához is. Természetesen ezek szubjektív vélemények, amelyekkel lehet vitatkozni, lehet árnyalni a képet. Tehát nem az egyetemes igazságot mondtuk ki, hanem gondolkodtunk a témáról.

A médiának viszont, ahogyan akkor is, a mai napig nagyon fontos szerepe van abban, mit is gondolnak az emberek. Egy olyan feszült helyzetben, mint amilyen 1956 őszén Magyarországon is volt, ez különösen igaz. Ahogy akkor is, most is nagyon fontos a médiatartalommal szembeni kritikai hozzáállás, a több forrásból történő tájékozódás, illetve a vélemények és a tények elkülönítésének képessége. Ezen adott esetben akár életek is múlhatnak.

Dr. Kenyeres Attila Zoltán
Pittsburgh, PA, USA

 

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. Ha nem ért vele egyet, vagy más területen fejtené ki a gondolatait, kommenteljen vagy írjon bátran a studio@bocskairadio.org címre.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.