Áder János köztársasági elnök átadta a Magyar Szent István-rendet Polgár Judit sakkozónak és Eötvös Péter zeneszerzőnek csütörtökön, a nemzeti ünnepen.
A legmagasabb állami kitüntetést az államfő a Sándor-palotában Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át.
Áder János a kitüntetetteket méltatva arról beszélt, hogy pályájukon mindketten közösség- és nemzetformáló erővel bírtak, tudásukat továbbadták, példájukkal neveltek, világraszólót alkottak és ezzel Magyarországnak dicsőséget szereztek.
Az államfő azt mondta: a tehetség felismeri és megérti a világ törvényszerűségeit, a géniusz viszont maga teremt új világot. Ehhez pedig nem elég egyetlen egyszer diadalmasan célba érni, a legkiválóbbak örökké úton vannak – fűzte hozzá.
Arisztotelészt idézve azt hangsúlyozta, hogy a kiválóság nem cselekedet, hanem szokás. Az államfő szerint akinek szokásává válik fordítani egyet a világ tengelyén, azzal együtt fordul a közösség sorsa is, és amit létrehoz, mindig másoknak is javára válik.
Utalt arra, hogy a Magyar Szent István-rend Magyarország legmagasabb állami kitüntetése, amelyet olyanoknak adnak, akiknek a tehetsége, az akarata, az elszántsága változást hoz, akiknek az eredményei közösség- és nemzetformáló erővel bírnak.
A kitüntettek felé fordulva azt mondta, nemzetünk kiválóságai ők, akik világraszólót alkotnak és akiknek “szokásukká vált a siker”.
Polgár Juditot méltatva azt mondta: megérzéseivel és jó döntéseivel sakkmesterek sokaságát hozta már zavarba és nagyon fiatalon állt a női világranglista élére. Később nem is elégedett meg a női mezőnnyel, az abszolút élvonalat vette célba, így a férfiak idővel megtanulták komolyan venni és tisztelni a tizen-, majd huszonéves magyar lányt. Sikerei a tehetség diadaláról szólnak: arról, hogy a kereteket szétrobbantó képesség nemre és korra való tekintet nélkül utat tör magának – fogalmazott Áder János.
A másik díjazottat, Eötvös Pétert méltatva arról beszélt, hogy a zeneszerző egész életében érezte maga mögött a “hátszelet”, a gazdag magyar zenei örökséget. Az államfő szerint Eötvös Péter tehetségében jól megfér egymással a régi tisztelete és az új iránti vágy, és olyan zenét alkot, amely nem akar “megszökni” az elmúlt évszázadok hatása alól, de mindenestől a mához szól.
Áder János szerint Eötvös Péterrel – Liszt Ferenc és Bartók Béla után – ismét egy magyar szól európai hangon, lel visszhangra mindenütt és nyűgözi le kortársait. Bartók Béla és Kodály Zoltán örököse ő, aki az emberi érzések mélyére hatoló darabjaival meghódította a világ színpadait és koncerttermeit, mégis hazahúzta a szíve – fogalmazott az államfő.
Áder János megköszönte a díjazottak eddigi munkásságát, azt, hogy érzik a kiválóság és kiválasztottság felelősségét, hogy tovább is adják a tudásukat, hogy példájukkal nevelnek, ösztönöznek, inspirálnak és hogy büszkévé tesznek egy nemzetet.
A felolvasott kitüntetési határozat szerint Polgár Judit “minden idők legkiemelkedőbb magyar sakkozójaként és a sakktörténet legjobb női versenyzőjeként elért kivételesen eredményes pályafutása, valamint a gyermekek képességfejlesztése és a tehetséggondozás területén végzett felelősségteljes, a magyar oktatási rendszert egyedülállóan komplex módszerekben gazdagító munkája elismeréseként” vehette át a kitüntetést.
Eötvös Péter “számos nemzetközi elismeréssel honorált és kivételesen népszerű, a különféle hangszeres műfajok mellett a kortárs operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító zeneszerzői életműve (…), valamint a fiatal zeneszerzők és karmesterek képzését támogató tevékenysége elismeréseként” kapta a kitüntetést.
A Sándor-palotában tartott ünnepségen a közjogi méltóságok mellett jelen volt a kormány több tagja, köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke valamint Erdő Péter bíboros és Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa.
A legmagasabb magyar állami kitüntetés a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök.
A Magyar Szent István-rend
A Szent István-rend (Insignis Ordo Sancti Stephani) alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg (a későbbi II. József) római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor, és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották, és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere pedig az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: “Publicum Meritorum Praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma. Az alapszabály a rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: 20 nagykeresztes, 30 parancsnok és 50 kiskeresztes, a létszámba az egyházi tagokat nem számították bele. A kitüntetést csak férfiak kaphatták (az egyetlen kivétel maga az alapító, Mária Terézia volt), az első két osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy nemzedékre visszamenőleg nemesi származást kellett igazolni, bár ettől kivételes esetben eltekintettek. A nagykereszt tulajdonosainak belső titkos tanácsosi, a parancsnoki kereszt birtokosainak grófi vagy bárói, a kiskereszteseknek pedig bárói rangot lehetett kérelmezni.
A három osztály jelvénye nagyságban eltérő, aranyszegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével (a nagykereszthez csillag is járt). A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos, benne a koronás zöld hármas halmon fehér kettős kereszt áll, jobbról M. T., azaz M(aria) T(eresia) kezdőbetűk arany színben. A középpajzsot aranyszegélyű karikagyűrű fogja körbe, benne a rend jelmondatával. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon, a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözete is volt (vörös bársonyruha, vörös tafotával bélelt és hermelinnel szegélyezett zöld bársonymente és kócsagtollas vörös bársonykalap). A tagság nem volt örökölhető, a jelvényt és a ruhát a kitüntetett halála után vissza kellett szolgáltatni.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István-rend megszűnt, újjáalapítását az a vita is nehezítette az immár független Ausztria és Magyarország között, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e alapító. Az 1938-as Anschluss (Ausztria német bekebelezése) után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István-rend adományozásáról, és átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták.
A kitüntetéssel az adományozók elsősorban a polgári szolgálatokat kívánták elismerni, politikusok, diplomaták, hivatalnokok, a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. Az elismerést azonban protokolláris és külpolitikai okokból is adományozták, a kitüntetettek listáján így szerepel a szabadságharcot leverő Windischgrätz herceg, a bevonuló orosz csapatok parancsnoka, Konstantin orosz herceg, a megtorlást vezénylő Haynau, vagy 1938 után Hermann Göring, a német Harmadik Birodalom marsallja és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter.
A Szent István-rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor megszüntették, majd 2011-ben megújították. Az ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013 óta augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök, aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett. A Magyar Szent István-rendnek nincsenek osztályai, de a jelvény ugyanolyan, mint amilyen Mária Terézia korában volt. 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszónő és Lámfalussy Sándor magyar születésű, Belgiumban élt (belga állampolgárságú) közgazdász, bankár, az “euró atyja” részesült az elismerésben, 2014-ben pedig Kertész Imre Nobel-díjas író és Rubik Ernő feltaláló.
