Megerősítette az USA, hogy hadműveletet folytat a világ legnagyobb olajhatalma ellen.
A venezuelai kormány szerint nem csak Caracst érték csapások, hanem Miranda, Aragua és La Guaira tengerparti államokat is. Venezuela körülbelül tízszer akkora, mint Magyarország, 28 milliót meghaladó népességgel. Legnagyobb városa a 3-4 milliós Caracas, ezt követi a 2,5 milliós olajipari központ Maracaibo és a 2 milliós Valencia.
Az első robbanást helyi idő szerint körülbelül 1:50-kor rögzítették.
A város több területén nem volt áram, és a venezuelai fővárosban tartózkodó CNN-újságírók a robbanások után repülőgépek hangját hallották.
A venezuelai Efecto Cocuyo és Tal Cual Digital hírügynökségek arról számoltak be, hogy
robbanásokat hallottak Caracas északi részén, La Guaira államban, az ország partvidékén, valamint Higuerote városában, Miranda államban.
Amerikai tisztségviselők a CBS News-szal azt közölték:
Donald Trump elnök parancsot adott venezuelai célpontok, köztük katonai létesítmények bombázására.
Nicolás Maduro venezuelai elnök országos rendkívüli állapotot hirdetett, és elítélte a támadásokat, amelyeket az Egyesült Államok kísérletének tart országának olaj- és ásványkincseinek megszerzésére.
A nyilatkozat szerint
a caracasi támadások célja „Venezuela stratégiai erőforrásainak, különösen olaj- és ásványkincseinek megszerzése” és „az ország politikai függetlenségének erőszakos megtörése”.
Nicolás Maduro ennek nyomán „aláírta a nemzeti terület egészén külső zavargási állapotot kihirdető rendeletet”.
Emellett elrendelte, hogy minden nemzetvédelmi tervet „megfelelő időben és körülmények között” hajtsanak végre.
Ugyanakkor felszólította „az ország összes társadalmi és politikai erejét, hogy aktiválják a mozgósítási terveket, és ítéljék el ezt az imperialista támadást”.
A venezuelai kormány hivatalos nyilatkozatot adott ki.
„Venezuela elutasítja, elítéli és a nemzetközi közösség előtt elítéli az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi kormánya által a venezuelai terület ellen elkövetett rendkívül súlyos katonai agressziót” – áll a dokumentumban a BBC szerint.
Vladimir Padrino López venezuelai védelmi miniszter szerint az Egyesült Államok szombati támadása rakétákkal és lövedékekkel érte az ország városi területeit, amelyeket amerikai harci helikopterek lőttek ki.
Elmondta, hogy Venezuela jelenleg információkat gyűjt az áldozatok és sebesültek számáról, és megerősítette, hogy a karakasi Fort Tiuna katonai létesítményt is megtámadták.
Lopez hangsúlyozta, hogy az ország ellenáll a külföldi csapatok jelenlétének a területén.
„Ez a megszállás a legnagyobb atrocitás, amelyet az ország valaha elszenvedett” – tette hozzá.
Gustavo Petro kolumbiai elnök sürgős nemzetközi tanácskozást kezdeményezett az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezete részvételével, miután Caracasban légitámadást jelentettek.
„Caracast ezekben a percekben is bombázzák. Figyelmeztessétek a világot: Venezuelát megtámadták” – írta X-bejegyzésében Gustavo Petro.
Moszkva elítélte az akciót
Moszkva elítélte „az Egyesült Államok fegyveres agresszióját Venezuelával szemben” – jelentette a TASZSZ.
„Ma reggel az Egyesült Államok fegyveres agressziót követett el Venezuelával szemben. Ez mély aggodalmat és elítélést vált ki” – nyilatkozta Szergej Lavrov vezette külügyminisztérium.
„Az intézkedések igazolására felhozott ürügyek megalapozatlanok” – folytatódik az orosz külügyminisztérium nyilatkozata, amely megjegyzi, hogy „az ideológiai ellenségeskedés felülkerekedett az üzleti pragmatizmuson és a bizalomra és kiszámíthatóságra épülő kapcsolatok kiépítésére irányuló szándékon”.
Moszkva, Caracas egyik szövetségese, párbeszéd útján történő megoldást szorgalmaz, és közvetítőként felajánlotta szolgáltatásait.
„A jelenlegi helyzetben elsősorban fontos, hogy ne engedjük a további eszkalációt, és párbeszéd útján találjunk megoldást. Abból a feltevésből indulunk ki, hogy minden partner, akinek egymással szemben követelései lehetnek, párbeszéd útján kell megoldást keresnie problémáira. Készek vagyunk támogatni őket ebben a törekvésükben” – áll a nyilatkozatban.
Moszkva rámutat, hogy Venezuelának garantálni kell a jogot, hogy saját sorsáról maga döntsön, külső, pusztító beavatkozás, nemhogy katonai beavatkozás nélkül.
Oroszország támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is.
„Megerősítjük szolidaritásunkat a venezuelai néppel és támogatásunkat a bolivari vezetés politikájával, amelynek célja az ország nemzeti érdekeinek és szuverenitásának védelme. Támogatjuk a venezuelai hatóságok és a latin-amerikai országok vezetői nyilatkozatát az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívásáról” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az EU figyelemmel követi az eseményeket
Az Európai Unió szorosan figyelemmel kíséri a venezuelai helyzetet, és bár Nicolas Madurót illegitim elnöknek tekinti, a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartására és visszafogottságra szólít fel – jelentette ki szombaton Kaja Kallas, az EU diplomáciai főképviselője.
Kaja Kallas elmondta, hogy beszélt Marco Rubio külügyminiszterrel és az EU caracasi nagykövetével, és „szoros figyelemmel kíséri” a helyzetet.
„Az EU többször kijelentette, hogy Maduronak nincs legitimitása, és támogatta a békés átmenetet. Minden körülmények között tiszteletben kell tartani a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának elveit. Visszafogottságra szólítunk fel”
– írta Kallas egy X-en közzétett bejegyzésében.
Befejezésül hangsúlyozta, hogy az EU-polgárok biztonsága Venezuelában a blokk „legfőbb prioritása”.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy Róma és caracasi diplomáciai képviselete figyelemmel kíséri a venezuelai eseményeket, különös figyelmet fordítva az országban élő olasz közösségre.
Tajani az X-en közzétett bejegyzésében tudatta, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt folyamatosan tájékoztatják, és hogy a külügyminisztérium válságstábja működik.
A Reuters jelentése szerint Olaszország venezuelai nagykövete szombaton az olasz állami televíziónak, a Rai-nak elmondta, hogy jelenleg körülbelül 160 000 olasz él az országban, többségük kettős állampolgársággal rendelkezik, és vannak köztük olyanok is, akik munkavállalás vagy turizmus céljából tartózkodnak ott.
A német külügyminisztérium szombaton közölte, hogy „nagy aggodalommal” kíséri figyelemmel a venezuelai helyzetet, és hogy a válságstáb később további megbeszélésekre fog összeülni.
A Reuters által megszerzett írásbeli nyilatkozat szerint a minisztérium szoros kapcsolatban áll a caracasi nagykövetséggel, és a válságstáb szombaton később fog összeülni.
Spanyolország a válság enyhítését és mérséklést, valamint a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányának elveivel összhangban hozott intézkedéseket szorgalmaz.
Ennek érdekében Spanyolország kész felajánlani jószolgálatait a jelenlegi válság békés és tárgyalásos megoldásának elérése érdekében – írja a The Guardian.
Spanyolország emlékeztetett arra, hogy nem ismerte el a 2024. július 28-i választások eredményét, és hogy mindig támogatta a venezuelai demokratikus megoldás megtalálására irányuló kezdeményezéseket.
Ismételten kijelentette továbbá, hogy több tízezer venezuelait fogadott be és fog befogadni, akik politikai okokból kénytelenek voltak elhagyni hazájukat, és hogy kész hozzájárulni a demokratikus, tárgyalásos és békés megoldás megtalálásához az országban.
Argentínában Javier Milei elnök üdvözölte Donald Trump amerikai elnök bejelentését Nicolás Maduro elfogásáról, az X-en így írva: „Közeledik a szabadság. Éljen a szabadság!”
Irán külügyminisztériuma ezzel szemben elítélte a támadást, amely szerinte Venezuela szuverenitásának és területi épségének nyilvánvaló megsértése, és sürgette az ENSZ Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását.
Kubában Miguel Díaz-Canel elnök és Bruno Rodríguez külügyminiszter bűncselekménynek minősítette az amerikai támadást, és sürgette a nemzetközi közösség gyors reagálását. Szerbiában Alekszandar Vucsics elnök reményét fejezte ki, hogy Dél-Amerikában stabilizálódik a helyzet, és véget ér a Venezuela elleni támadás.
Dél-Korea elnöke, I Dzsemjong az ázsiai ország állampolgárai evakuálásának előkészítését rendelte el.
Régóta érik az akció
Donald Trump amerikai elnök többször is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok új intézkedéseket készül hozni a kábítószer-kereskedelemmel vádolt venezuelai hálózatok ellen, és hogy a szárazföldi támadások „hamarosan” megkezdődnek.
Októberben Trump kijelentette, hogy felhatalmazta a CIA-t, hogy Venezuelában működjön, hogy visszaszorítsa a dél-amerikai országból érkező illegális migránsok és kábítószerek áramlását.
A Reuters értesülései szerint a háttérben ugyanakkor intenzív politikai nyomást gyakorolt Nicolás Maduro elnökre annak érdekében, hogy mondjon le és hagyja el az országot. Az amerikai elnök úgy fogalmazott hétfőn, hogy a venezuelai elnök részéről „okos” döntés lenne, ha távozna a hatalomból.
Washington eközben látványosan növelte katonai jelenlétét a térségben, repülőgép-hordozókat, hadihajókat és modern vadászgépeket vezényelt a Karib-térségbe.
Az Egyesült Államok bejelentette a venezuelai olajszállítások blokádját, tovább szigorította a szankciókat, és több tucat csapást hajtott végre olyan hajók ellen, amelyek kábítószert szállítottak a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon.
Donald Trump a múlt héten arról is beszámolt, hogy amerikai erők csapást mértek egy venezuelai területre, ahol kábítószert szállító hajókat működtettek. Ez volt az első ismert szárazföldi művelet Venezuelában az amerikai nyomásgyakorlás kezdete óta.
Az amerikai kormány Venezuela érintettségét hangsúlyozza az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-kereskedelemben, míg Caracas következetesen visszautasítja ezeket a vádakat.
A venezuelai vezetés szerint Washington valójában politikai célokat követ, és a Maduro-kormány megbuktatására törekszik.
Mindeközben Nicolás Maduro jelezte, hogy Venezuela kész tárgyalóasztalhoz ülni az Egyesült Államokkal a kábítószer elleni küzdelemről, az olajipari együttműködésről és gazdasági megállapodásokról. A venezuelai állami televíziónak adott interjújában hangsúlyozta, hogy országa nyitott az amerikai befektetésekre is, és emlékeztetett arra, hogy eddig mindössze egy alkalommal, tavaly novemberben beszélt telefonon Trumppal.
Nicolás Maduro ugyanakkor leszögezte, hogy Venezuela védelmi képességei elegendőek ahhoz, hogy garantálják az ország biztonságát.
(Krónika)
Borítókép: Robbanások. Venezuela fővárosában, Carcasban több detonáció is volt, amerikai támadás állhat a háttérben. Fotó: Jamaica Information Service
