Huszonnégy órán belül három érdekes cikk is megjelent azon találgatásokról és mondogatásokról, hogy merre fog menni és merre megy térségünk Brüsszelhez viszonyítva a csókosztó Junckert és köreit olyannyira elkeserítő legfrissebb választások nyomán.

A három cikk közül egy van velünk és kettő ellenünk.

A velünk lévő írást – mily csoda – az orosz Sputnik News hírügynökség német nyelvű szolgálata jelentette meg „Ausztria-Magyarország – Európa új hatalmi központja?” címmel.

Az ellenünk lévő két írást – ismét mily csoda – két „szövetségesünk” sajtójában talált rá a napvilágra. A brüsszeli uniós szakportál, az Euractiv ezzel a címmel örvendezteti magát és olvasói egy részét: „A V4 már nem követendő minta a keleti partnerség országai számára”.

A harmadik írás pedig a legszövetségesebb szövetségesünk, Németország legolvasottabb internetes portálján, a Spiegel Online-on jelent meg „Brüsszel félelme az új keleti tömbtől” főcímmel és „Populisták a visegrádi államokban” alcímmel.

A Sputnik-cikk első bekezdése így szól:

„Magyarország szorosabb együttműködést vár Ausztriával annak új kormánya részéről. Főként ’a migrációt és ’Közép-Európa uniós szerepét’ illetően. A szakértők abból indulnak ki, hogy Ausztria, Magyarország és a visegrádi államok közelednek egymáshoz és Bécs európai helyzetében változás lesz.”

A cikk ezután történelmi áttekintést nyújt Ausztria-Magyarországról és a soknemzetiségű állam tagjairól, 1867-től 1918-ig. Majd ismerteti a szabadságpárti Heinz-Christian Strache és a választásokon nyertes néppárti elnök Sebastian Kurz ellentétes álláspontját a visegrádi négyekkel: az előbbi csatlakozni akar hozzá, az utóbbi azt kizárja.

A cikk ezután átadja a szót a Sputniknak a kérdésben nyilatkozó Norbert van Handelnek, a Habsburg-Lotharingiai uralkodó család leszármazottjának. Azt mondta, szoros együttműködést vár nem csak Ausztria és Magyarország, hanem a régi K. u. K. államok között. Ausztria nem fog csatlakozni a V4-ekhez, de teljes mértékben lehetséges, hogy egy bővített csoport jöjjön létre Közép-Európa címszóval és tagjai az EU-ban egy hangon beszélhetnek, mondta van Handel hozzátéve:

„Németország és Franciaország állandó diktátuma az EU-ban lévő kis országoknak nem örömteli ügy”.

Az Euractiv örömködő cikke a kötelezővé vált kliséfogalom, a „populizmus” kifejezés használatával kezdődik, amely ma a fősodratú sajtóban dolgozó vagy azoknak író szolgáknak a „gyűlölet” és az „antiszemitizmus” szavak összetett egyenértékűje lett és napi többszöri használatuk a médiaalkalmazottak számára az elbocsájtás terhe mellett kötelező.

A cikk két szlovák szerzője, Lucia Yar és Radovan Geist terjedelmesen örvend a V4-ek befolyása általuk látott hanyatlásának, olyanokat idézve mondanivalójuk alátámasztására, mint Miriam Lexmann (Nemzetközi Republikánus Intézet) és Michal Simecka (prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete).

Fotó: MTI
Szorosabb együttműködés is jöhet Ausztria és Magyarország között

Ezután Rácz András („Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest”) kap hosszabban szót, aki szerint Magyarország csak azért támogatja a keleti partnerséget, mert „a szavak nem jelentenek sokat a magyar politikában”, mely helyzet még olyanabb lesz a 2018-as választások miatt, amikor „a külpolitikát teljesen alárendelik a belpolitikai érdekeknek”. Majd tovább beszél ezen jeles egyetem jeles embere. Például ilyeneket állít a nagyvilágnak a Budapest és Moszkva közötti szoros viszony okáról: „az a Nyugat, az EU és a NATO elleni ’anti-ügyrend’”. Amely már CEU-szintű aljas hamiskártyázás.

A Spiegel-cikk is az engedelmeskedő újságíró gyöngyszeme. Amely nem csak címében populistázik, de egymondatos összefoglalójában is emígy:

„Andrej Babis választási győzelme Csehországban Brüsszel aggodalmát kelti fel azért, mert Keleten egy jobboldali populista tömb elmélyíti az Európai Unió kettéhasadását – mégpedig, ahol csak lehet, Ausztria támogatásával.„

Az írás Fico szlovák miniszterelnök dicséretével indul, mint aki országát a térség „pro-európai szigetének” nevezte. Ez a jó hír. A rossz: Sebastian Kurz, aki még „az úgynevezett V4-tömböt erősítheti is”. Majd jönnek a migránsügyi és egyéb ügyi klisék elsősorban a rossz Magyarországról, de persze Lengyelországról is.

A cikk konklúziója: kérdéses, hogy a jövőben „meddig terjed a kelet-európaiak egységessége”.

Forrás: magyaridok.hu

 

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.