A levágott tagok élnek, mert élni akarnak. A magyar fájdalom életösztönünk riadója, a magyar bánat nem lemondó – hangoztatta a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pénteken, a nemzeti összetartozás napján a Nemzeti Színházban mondott ünnepi beszédében. A rendezvényen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is.
„Minket az Úristen stratégiai jelentőséggel vert meg. Mert teljesen egyedül a világ népeinek nagy családjában a világ legnagyobb ütközőpontján kell megmaradnunk. De ha megtérünk és áldás leszünk, akkor a világot megajándékozzuk egy olyan kegyelmi kincstárral, amely a mi népünknek és nemzetünknek adatik a teremtés, a gondviselés és újjáteremtés rendjében” – fogalmazott a református püspök az ünnepi díszelőadás felvezetéseként.
A nemzeti összetartozás napján, június 4-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékezünk, ezt 2010-ben iktatta törvénybe az Országgyűlés.
Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott: „a tét az, hogy tisztán tudjuk felismerni közös életünk küldetését”.
Magyar feltámadás akkor van, „ha készek és képesek vagyunk” a keresztény hit és kultúra alaptörténését Krisztus feltámadásán megmérni – hangsúlyozta.
A mi magyar nagypéntekünk, a mi magyar Golgotánk és Kálváriánk Krisztus áldozata nélkül nem lesz az önmagunk feletti győzelem napja és velünk maradó állapota, megváltásunk záloga„ – jelentette ki a zsinat lelkészi elnöke.
Balog Zoltán azt mondta, mi, magyarok büszkék lehetünk magunkra, de előbb hálásak legyünk azért, hogy adatott és adatik újra és újra hit, remény és szeretet közöttünk.
A nemzeti összetartozás napján a Nemzeti Színházban a Tizenhárom almafa című színdarabot adták elő; a trianoni utótörténet Wass Albert művei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján született.
(Demokrata / MTI)
