A szerencsével sem hadilábon álló magyar labdarúgó-válogatott rendkívül kulturált játékkal, Kleinheisler László góljával 1–0-ra nyert Norvégiában az Európa-bajnoki pótselejtező első mérkőzésén. A mieink ezzel nagy lépést tettek Franciaország felé, a vasárnapi visszavágón a Groupama Arénában kiharcolhatják a részvételt a kontinensbajnokságra.
VÁRATLAN EDZŐI HÚZÁS
Voltak nagy edzői húzások a futballtörténelemben. Emlékezzünk csak Louis van Gaal 119. perces cseréjére a Costa Rica elleni negyeddöntőben a legutóbbi világbajnokságon: Tim Krul kapust hozta be Jasper Cillessen helyére, majd előbbi több tizenegyest is megfogva „védte tovább” az oranjét.
Nagyjából ilyen sztorikat kellett az emlékezetünkből előásni, hogy optimistán álljunk Bernd Storck váratlan húzásához – a szövetségi kapitány Kleinheisler Lászlót jelölte a magyar kezdőbe a Norvégia elleni Európa-bajnoki selejtezőn. A Videoton labdarúgója a székesfehérváriak első és második csapatában sem lépett pályára ebben a szezonban. Optimista szemlélet ismét: legalább nem volt fáradt a magyar Paul Scholes.
AKI TÁMADJA A KAPUT
De tulajdonképpen a harmadik percben talán elvárható lett volna, hogy senki se legyen fáradt, mégis Per Skjelbred olyan üresen lőhetett 12 méterről a kapura, mintha a 92. percben egy ziháló magyar válogatott próbált volna visszazárni mondjuk a világbajnok németek kontrájánál. Szerencsére Király Gábor megmutatta, hogy miért ő Storck bizalmi embere, a 100. válogatottságát ünneplő kapus hatalmasat védett a közeli lövésnél.
Aztán az első negyedóra hazai rohamait nemhogy túléltük, de Kleinheisler egy remek labdaátvétel után éles szögből még Örjan Nylandot is tesztelte – elsőre sikertelenül. A meglepetésember viszont a második lehetőségénél is egyből a kapura fordult, s bár lövése nem volt a legjobban helyezett, annyira váratlan volt, hogy a norvég kapus csak beleérni tudott a labdába. A 26. percben megszereztük a vezetést. 0–1
Ráadásul a magyar válogatott rendkívül kulturáltan futballozott, többször remekül megtartotta a labdát, még az ellenfél térfelén is. Elek Ákosnak ráadásul két lehetősége is volt az ellenfél kapuja előtt, de egyszer sem tudott vérbeli csatármegoldást választani. Talán, mert nem vérbeli csatár… De jó volt látni, hogy többször is odaértünk az ellenfél kapuja elé.
GUZMICS, A TANÁR
Eközben hátul Guzmics Richárd úgy olvasta a játékot, mintha a Harry Potter új kötetét csak ő kapta volna meg egy héttel a hivatalos bemutató előtt. A Wisla Kraków védője mindenhol ott volt, több párharcot is megnyert, vagy még erre sem volt szüksége, hisz ő helyezkedett egyedül jól a szélről érkező beadásoknál. Amiből olyan sok nem is volt, hisz a magyar csapat hátát nem törte a kapu, a mieink eléggé fönt kezdték meg a védekezést.
Félidő: 0–1. Ennél szebbre nem is mertünk gondolni.
Ahogy az várható volt, a második félidő elején nekünk estek a norvégok, de egy kontra végén mégis nekünk, pontosabban Dzsudzsák Balázsnak volt helyzete: csapakapitányunk kissé eklektikus (értsd: esetleges) csellel etette meg védőjét, éles szögből leadott lövését azonban Nyland fogta.
11-ES AZ, AMIT A JÁTÉKVEZETŐ MEGAD
Érdekes módon a norvégok legveszélyesebb futballistája ebben az időszakban a jobbhátvéd, Omar Elabdellaoui volt, aki igen érdekes körülmények között esett össze a 16-oson belül: Kádár Tamás jelentősen huzigálta a hazai játékos mezét, de hát Elabdellaoui nem bírta a gyűrődést. Mindenesetre Mark Clattenburg játékvezetőre egy rossz szavunk sem lehetett, pláne, hogy nem sokkal később egy újabb tizenegyesgyanús szituációnál még sárgát is adott Elabdellaouinak.
BALSORS? DEHOGYIS!
A hajrá a norvégoké volt, a meccs helyzetével. Ekkor azonban Fortuna megkegyelmezett nekünk. Johansen ziccerét előbb védte Király, majd a kipattanót Helland a lécre fejelte a 88. percben. Pedig üres volt a kapu… Hét perccel később pedig egymás nyakába ugrottak a magyar játékosok – nyertünk Norvégiában.
Igazi ünneplés azonban három nap múlva lehet – vasárnap, úgy 22.40 körül.
forrás: nemzetisport.hu
