A Regionális Diaszpóra Értekezlet programjának részeként Dömötörffy Zsolt előadást tartott Kodály Zoltán munkásságáról, 2017. október 14-én a Magyar Múzeumban. Kodály Zoltán születésének 135. évfordulója és halálának 50. évfordulója alkalmából Kodály-emlékévet tartanak.
Kodály, a zenei nevelés egyik legfontosabb huszadik századi zeneszerző-teoretikusa. Elképzelései a zenei műveltség megteremtésére irányultak. Olyan zenés előadásokat alkotott, amelyeknek célja a folyamat öröme és az ismeretség növelése volt, a zenei nevelési módszer kidolgozója volt.
Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. A galántai népiskolában és a nagyszombati érseki főgimnáziumban tanult. Ezt követően Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán folytatta tanulmányait, és beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Érdeklődésének középpontjában elsősorban a magyar népdal és népzene állt, doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Kodály 1905-ben kezdte meg népdalgyűjtő útjait, majd 1906-ban kutatásai alkalmával ismerkedett meg Bartók Bélával, akivel életre szóló barátságot kötött és együtt folytatták a gyűjtést. Mint zenetudós módszeresen gyűjtötte, feldolgozta és rendszerezte a magyar népdalokat. A magyar népzenére támaszkodva alakította ki egyéni magyar stílusát.
A francia fővárosban érte életének egyik döntő zenei élménye: megismerkedett Debussy muzsikájával. Debussy zenéje sorsdöntő élményévé válik, nemcsak harmóniavilágát gazdagítja, hanem egész zenei gondolkodására is termékenyítően hat. 1907-től a Zeneakadémián tanított zeneelméletet, majd zeneszerzést. Ettől kezdve kórusműveivel, ének- és olvasógyakorlataival segítette elő az ifjúság zenei nevelését, írásaival, nyilatkozataival, reformjavaslataival felvette a harcot a zenei műveletlenség, „analfabetizmus” ellen, és új lendületet adott a magyar kórusmozgalomnak. Számos művet írt gyermekkarok és vegyeskarok számára egyaránt.
Az első igazi hazai sikert a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricus mű jelentette számára 1923-ban. A zsoltár egycsapásra a magyarság nagy nemzeti költőjévé avatta Kodályt
Zenekari művei közül legismertebbek: Marosszéki táncok, Galántai táncok, Fölszállott a páva (variációk egy magyar népdalra), Szimfónia. Számos ismeretterjesztő és tudományos értekezése jelent meg az Ethnographia és a Zenei Szemle folyóiratban. Ezek fő témája a népzene mellett a zenei nevelés volt. Zenepedagógusi munkássága világszerte elismert, kidolgozta a világhírű Kodály-módszert. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1945-ben rendes tagjává választotta a zeneszerzőt.
Kodály Zoltán több mint 5000 népdalt gyűjtött össze.
Az előadás során levetítésre került Kodály Zoltán Esti dal és A csitári hegyek alatt című magyar népdal műve, Mikós Erika performanszában.
