Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm mindazon honfitársaimat, akik az Egyesült Államokban is őrzik nemzeti identitásukat, ápolják a magyar kultúrát, és megtartják közös hagyományainkat. Örülök, hogy mindazokkal együtt emlékezhetek az 1848–49-es magyar forradalomra és szabadságharcra, akik ilyen messzire a magyar hazától is évről évre megünneplik hőseinket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A magyarok majd’ 180 éve olyan eszmékért harcoltak, amelyek mind a mai napig meghatározzák a nyugati világ gondolkodását. Szabadságharcunk szellemisége túlmutatott Magyarországon. Nemcsak a magyarok számára volt ez példa, hanem mindazon nemzeteknek, akik a szabadságot az egyik legfontosabb értéknek tartották.
1848-ból azonban mi, magyarok merítünk főként erőt, és keresünk példát. Nemzeti ünnepünk, március 15-e a múltunkra, történelmünk dicső korszakára, őseink bátorságára és helytállására emlékeztet bennünket.
Nem csupán ekkor – de ekkor mindenképp – megtanultuk a következőket: szabadság nélkül nincs emberi méltóság, közösség nélkül nincs megmaradás, és összetartás nélkül nincs jövő.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A magyar történelem különös módon tanít bennünket az alkalmazkodásra és a helytállásra. Kevés olyan nemzet van, amely többször kényszerült újrakezdeni, mint a magyar – és mindannyiszor talpra is állt.
Cleveland magyarsága hosszú múltra tekint vissza. Ezt a közösséget folyamatosan gyarapították azok, akinek új életet kellett kezdeniük. Végül nem csupán személyes életükben, munkájukban álltak helyt, hanem magyarként is – hiszen jó hírű, megbecsült közösség a clevelandi. A városnak és környékének magyar közösségei jó példával járnak elöl a diaszpóra más közösségei előtt is.
Önök személyes tapasztalatból is tudják, hogy mit jelent magyarnak lenni egy olyan országban, amely maga is a szabadság eszméjére épült. Mit jelent megőrizni az identitásunkat egy sokszínű világban.
Mit jelent egyszerre gazdagítani a nemzetet és a választott otthont is. Önök bizonyítják, hogy a szabadság megélése és a nemzeti önazonosság megtartása nem helyhez kötődik, hanem elhatározáshoz.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Két napja elmondtam New Yorkban, de most elmondom Önöknek is.
Jól emlékezhetünk azokra az évtizedekre, amikor nemzeti egységünk megélése felemás volt, hiszen a nemzetnek egy jelentős része nem tartozott jogi értelemben Magyarországhoz, közös hazánkhoz. Ma ez másképp van.
A lelki együvé tartozásból mára közjogi összetartozás is lett.
Eddig csak a győzteseknek adatott meg, hogy a hozzájuk tartozók közjogi értelemben is részei legyenek országuknak. A vesztesek csak lelki egységről beszélhettek. Mára levetettük a vesztes attitűdöt, és győztesekké pozicionáltuk magunkat. Egyek vagyunk lelki és közjogi értelemben is – éljünk a világ bármely részén. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden magyarnak. A nemzetet érintő kérdésekről már ténylegesen közösen dönthetünk, a nemzeti ügyekben már de jure is közösen vehetünk részt. Éljünk vele bátran és büszkén!
Jogilag újra az ezeréves magyar államhoz tartozhat minden magyar. Ha az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar vívmányait kellene felsorolnom, ez az első helyen állna.
Tisztelt magyar Honfitársaim!
Itt, az Egyesült Államokban a magyar közösségek úgy teremtenek értéket Amerikának, hogy közben a magyarság hírnevét is öregbítik. Úgy gyarapítják ezt az országot, hogy közben a nemzet is gyarapszik értékekben.
Büszkék vagyunk arra a megbecsülésre, ami az amerikai magyar közösségeket övezi. Ezt a tiszteletet Önök és elődeik vívták ki. Ezzel Magyarország és a magyar nemzet hírnevét is erősítik.
Ma, amikor fejet hajtunk hőseink emléke előtt, egyben megerősítjük saját felelősségünket is: megőrizni, továbbadni és megélni mindazt, ami érték a magyarságban.
Köszönöm, hogy megtartják hagyományainkat, őrzik nyelvünket, és vállalják magyarságukat. Köszönöm, hogy erőt, időt és energiát áldoznak arra, hogy gyarapítsák és erősítsék a magyar közösségeket!
Számítunk Önökre, és Önök is bizton számíthatnak Magyarországra!
Éljen a magyar szabadság! Isten áldja nemzetünket! Isten áldja Cleveland magyar közösségeit!
