Orbán Viktor Münchenben arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése és a Déli Áramlat miatt tartja Magyarországot nyomás alatt az Egyesült Államok. Ez egyébként az amerikai nyilatkozatokból is kiderül, miként az is, hogy még két, jelentős ügy miatt is „háborognak” Washingtonban.
Az amerikai politikai elit Oroszországgal kapcsolatos gondolkozását jól tükrözte Janusz Bugajski, a washingtoni CSIS (Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja) igazgatójának előadása évekkel ezelőtt a Budapest Külpolitikai Klubban.
Bugajski szerint Kreml arra törekszik, hogy „foglyul ejtse” politikai szövetségeseit, illetve egyes volt KGST országokat, melynek egyik eszköze, hogy fokozzák Kelet-Európa energiafüggőségét Oroszországtól, és ezt a függést hosszú távon igyekeznek kormányközi befolyássá alakítani.
Az energiaipari befektetések lehetővé teszik Moszkva számára a szomszédos országok feletti ellenőrzés folyamatos fenntartását. Bugajski szerint a „gazdaság átpolitizálásával” Oroszország célja, hogy a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatoknak olyan szövedékébe fonja ezeket az egykori KGST országokat, amelyek Moszkva politikai behatolását segíti.
Bugajski doktrínája a magyar helyzetre úgy fordítható le, hogy a magyar politikai és a gazdasági elit eljuthat egy olyan helyzetbe, hogy olyan mértékű energiapiaci üzleteket köt az orosz politikai és a gazdasági elittel, hogy onnan már nincs vissza út, a gazdasági függőség miatt továbbá Moszkva érdekeit képviseli.
Az elmúlt napokban az amerikai politikai tisztségviselők el is mondták, hogy melyek azok az üzletek, amelyek aggasztják őket:
1. Paksi Atomerőmű bővítése, mert attól tarthatnak, hogy túlárazott a beruházás, és az „extraprofit” orosz és magyar oligarchák osztozhatnak
2. Déli Áramlat, mert ezt a vezetéket energiafegyverként használhatja majd Moszkva Európával szemben
3. Óriási gázüzletek, amelyek során – legalábbis az amerikai félelmek szerint – összenőhet az orosz és magyar gazdasági elit, azaz a magyarok még inkább Moszkva függőségébe kerülhetnek
4. A magyar Mol által tulajdonolt INA részvények „jövője”, azaz az attól való félelem, hogy az orosz kézbe kerül az horvát INA, és így a dél-szláv energiapiac is Moszkva befolyási övezete lesz.
Az orosz technológiára alapuló Paksi Atomerőművet a Kádár-rendszerben építették. A bővítéséről már korábbi, MSZP-SZDSZ-es kormányok is készítettek hatástanulmányokat. Sőt, az Országgyűlés – kormánypárti és ellenzéki egyetértéssel – már 2009 elfogadott egy, a paksi bővítés előkészítéséről szóló határozatot. A bővítés kérdése nagyon érdekelte az amerikaiakat, amit az Wikileaks iratok jól mutattak. Az Origo dolgozta fel még ezt idén januárban.
André Goodfreind erről a beruházásról tett egy érdekes megjegyzést, miszerint „nem teljesen átlátható”. A magyar ellenzék és a zöld szerveztek is azzal támadják a beruházást, hogy nem nyilvánosak a szerződések és hatástanulmányok. Sőt, azt hangoztatták, hogy korábban sokkal alacsonyabb számok hangoztak el arról, hogy mekkora összegből lehet a bővítést kivitelezni.
Zöld jelzés a Déli Áramlatnak
A Déli Áramlat kapcsán Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy nem érti a kritikákat, hiszen Ausztria is részese az üzletnek, ami valóban így van.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok ellenben nem a beruházást ellenzi már (ezt a Nabucco bukása után nehéz lenne megindokolni), hanem azt szeretné elérni, hogy Moszkva ne tudja később ezt a beruházást energiafegyverként Európa ellen használni. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy rávegyék az oroszokat, hogy a vezeték és a termelés ne legyen egyetlen kézben, hanem elváljon a kettő egymástól. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a Kaszpi-tenger környéki gáztermelőkkel – akár – a Gazpromot megkerülve is lehetne üzletelni.
Mint arról irtunk, a magyarok tettek egy óriási gesztust a Gazpromnak azzal, hogy egy jogszabályt a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság a kormány kérésére úgy módosított, hogy az éppen az oroszoknak kedvezett.
Nem mellesleg szakértők szerint a Déli Áramlat nagyjából 350 kilométeres magyar szakaszának az építése több százmilliárdos tétel lehet, amely beruházásban akár 40-70 százalékos lehet a magyar beszállító kör. Azaz az orosz és magyar üzleti elit ezen az üzleten keresztül is ugyancsak „összenőhet”.
Pár hete Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes egy konferencián félreérthetetlenül Magyarországra utalva azt mondta: „kérdezem azoktól, akik védelmezik korrupt tisztségviselőiket, megkerülik a parlamentjüket, ha az úgy kényelmes, és olyan piszkos üzleteket kötnek, amelyek növelik országuk függőségét egy energiaforrástól, a diverzifikálás meghirdetett politikája ellenére, mennyire teszi ez az önök országát erősebbé és biztonságosabbá?”
A MET és a „belső rendszerváltás”
A 444.hu szeptemberben írt arról, hogy átírta a magyar elit „belső szerkezetét” egy új titokzatos cég, a MET. Olyannyira, hogy a portál szerint Simicska Lajos háttérbe szorulásában is közrejátszott ez a vállalat.
„A MET egy Mol leányvállalatból kinőtt offshore cég, amely olcsóbban hoz Magyarországra földgázt, mint amennyiért az oroszok a magyar állammal kötött hosszú távú szerződés alapján szállítanak. A MET kereskedik gázzal Európa más országaiban is, beszállt az áramkereskedelembe, idén nyáron megvette a Dunamenti Erőművet (Paks után a második legnagyobb erőmű), és az olajkereskedelem felé is nyitott. a portál szerint jónéhányan úgy vélik, hogy a MET sikere volt az a pont, amikor Orbán felismerte, hogy itt nagy pénzt, és ehhez nincs szükség Simicska Lajosra” – írja a portál.
Egy, a Fidesz holdvarához tartozó üzletembertől hallottuk azt a véleményt, miszerint az amerikai kitiltási botrány egyik szála lehet az, hogy az amerikaiak keresik – pontosabban „ki akarják lőni” – azokat a – vélelmük szerint magyar – üzletembereket, akik ezt a gigantikus volumenű gázbizniszt tető alá hozták.
Horvát szál?
A negyedik ügylet még nem született meg, de úgy tűnik, hogy preventíven lép fel az Egyesült Államok. A hétvégén a Reuters amerikai forrásokra hivatkozva írt arról, hogy Washingtonban aggodnak azon, hogy az oroszok már Zágrábban vannak, és a magyarok segítségével foglalhatnak el egy fontos bástyát, ha a Mol eladja az INA részvényeit nekik.
Az Egyesült Államok ugyanis azt szeretné, hogy az oroszok ne szerezzenek még nagyobb befolyást az Európai Unióban, illetve a közép-európai energiapiacon. A Reuters azt is kiemelte, hogy Washingtont a Magyarország és a Kreml közti egyre szorosabb kapcsolat is aggasztja, aminek az egyik bizonyítéka, hogy Magyarország szeptemberben beszüntette a földgázszállítást Ukrajna irányába, ami szemben áll az Európai Unió Ukrajna-párti erőfeszítéseivel. És a magyar kormány kiállt a Déli Áramlat megépítése mellett.
Horvátország szerepe azért is fontos, mert az európai „gázcsatában” kiemelt jelentőséggel bírna, ha a horvát Krk szigeten felépülne egy cseppfolyós gázt lefejtő terminál, mert akkor például katari gázt is lehetne a térségbe jutatni, ami csökkentené Európa függését az orosz energiahordózóktól.
Forrás: hatv.hu / Hazafi Zsolt
