Forradalmi megemlékezések Torontóban

„Meghasadt az égbolt, mert egy nép azt mondta: Elég volt”
Forradalmi megemlékezések Torontóban
Dancs Rózsa

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóját az idén Torontóban több napon át ünnepeltük. Október 22-én a torontói főkonzulátus rendezésében a Todmorden Art Gallery-ben emelkedett hangulatú megemlékezésre került sor Szijjártó Péter külkereskedelmi és külügyminiszter, L. Simon László parlamenti államtitkár, Dr. Ódor Bálint új magyar nagykövet jelenlétében. A Magyar Kanadai Képzőművészek A színek és formák rapszódiája c. őszi tárlata felemelő hangulatot kölcsönzött a rendezvénynek, mintegy bizonyítván, hogy a forradalom után Kanadába érkezett 37,565 menekült és leszármazottaik mennyi gazdagsággal járultak és járulnak hozzá a befogadó ország multikulturális társadalmának arculatához.

A jelenkori képzőművészeti kiállítás mellett ismételten megcsodálhattuk azt a hatalmas anyagot, amelyet u.n. Oral History Project néven készített a Rákóczi Alapítvány elnöke, Papp Zsuzsa, karöltve az Ontario-i Multikulturális Történelem Társasággal a forradalom 50. évfordulójára. Mint tudjuk, az összegyűlt anyagot, miután Nemzeti Kiállítást rendeztek 2006-ban Hungarian Exodus (L’Exode Hongrois) névvel Kanada akkori főkormányzója (Governor General) Michael Jean védnökségével, egész Kanadában bemutatták.
Ezen az esten az ünnepi szónok Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Szijjártó Péter volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyon sokat küzdöttek a saját szabadságukért és azért, hogy Európát újra lehessen egyesíteni. Ha magyar emberek közül nagyon sokan nem áldozták volna az egész életüket azért, hogy Magyarország, Közép-Európa és innentől fogva egész Európa szabad legyen, akkor Európa nem lenne az, ami ma.
Kanadai magyar művészek által bemutatott kulturális program és a Tokaji Wine Boutique Restaurant vendéglátása eemelte az este hangulatát.
Mint minden évben, az idén is, október 23-án, az 1956-os szabadságharcra emlékezve a ünnepélyes zászlófelvonásra került sor a torontói Városháza előtt, ahol L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntötte az egybegyűlteket, aki majd vasárnap a helybeli Szent Erzsébet Templomban sorra kerülő megemlékezésen is ünnepi beszédet mond. Kora délután koszorúzásra kerül sor az Ontario tó partján 1964 óta létező Budapest Parkban. A festői környezetben található Budapest Park fő ékessége az ’56-os emlékmű, amelyet a Rákóczi Alapítvány adományából emeltek, valamint a két kopjafa, amelyeket Heinemann Aladár és felesége, Éva 2008-ban adományozott a szabadságharcos mártírok emlékére. A két masszív, messzire tekintő, Erdélyt, azaz a szétszakíthatatlan magyar egységet jelképező emlékoszlopot a kovásznai Bodor János újságíró-fafaragó, a Háromszék c. napilap munkatársa cseresznyefából faragta, névjegyét ősi rovásírással véste az alapba. Itt helyezték el a torontói és környékbeli volt szabadságharcosok ebben az évben is a kegyelet koszorúit, amelyek fölött a magyar zászló a kanadaival együtt hirdeti a nemzetek szabadság iránti elkötelezettségét.
23-án este a Magyar Könyvbarátok Társasága, a Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége és a Rákóczi Alapítvány közösen rendezett megemlékező ünnepséget a Lambton Villában. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta az alkalomra meghívott ünnepi szónokot, Dr. Szakály Sándort, a budapesti Veritas Történetkutató Intézet főigazgatóját, aki szerint az 1956-os forradalom a 20. század magyar történelmének egyik legmeghatározóbb, noha nagyon rövid, de az egész 20. századra jelentősen kiható eseménye volt. Emlékeztetett arra, hogy 1989-ig nem lehetett Magyarországon 1956-ról emlékezni és fejet hajtani a hősök emléke előtt, akik akkor életük árán vállalták azt, hogy egy meggyötört, kifosztott, kommunista hatalomátvétel utáni Magyarországon valami mást próbáljanak építeni. Budapesten a 301-es parcellában és mellette, a 298-as parcellában azok fekszenek, akik 1945 után próbáltak tenni valamit a hazáért, az országért, hogy ne azzá váljék, amivé Moszkvában 1945 előtt elgondolták. Egy olyan szatellit országgá, ami az akkori Szovjetuniót mindenben követő, kiszolgáló, vagy az akkori Szovjetunióból visszaköltöző egykori kommunisták hazája lesz. Szakály professzor előadása sok téves információt eloszlatott, évtizedeken keresztül elhallgatott históriai igazságot a helyére tett. A jelenlévők fennállva, vastapssal hálálták meg lelkes szónoklatát.

Dancs Rózsa

Reklám