Forró Krisztián a Magyar Szövetség elnöke is részt vett a CPAC budapesti rendevényének második napján tartott beszélgetésen, melyen a határon túli magyar közösségek vezetői cseréltek eszmét.

A felvidéki párt elnöke arra mutatott rá, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozása, a Magyarország és Szlovákia közti határ megszűnése nagyban segítette a két ország viszonyának javulását. Egyetértett azzal, hogy a hagyományokhoz ragaszkodás az, ami megtartja a határon túli magyar kisebbségeket.

„Csak akkor fogunk tudni magyarként fennmaradni, ha összetartunk, kiállunk a hagyományaink, kultúránk és anyanyelvünk mellett, és e mentén próbálunk minél nagyobb teret szerezni a helyi politikában”

– szögezte le.

ReklámTas J Nadas, Esq

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Románia korábbi miniszterelnök-helyettese szerint is az erdélyi magyar közösség úgy maradhatott fenn, hogy az elmúlt 104 éven keresztül mindig ragaszkodott a hagyományokhoz, a gyökereihez, anyanyelvéhez, kultúrájához és hitéhez.

„Az elmúlt 34 évben is azért tudtunk sikeresek lenni, mert azokat az értékeket tartottuk irányadónak, amelyek a hagyományokhoz kapcsolódnak”

– mondta a romániai magyar politikus, más, határon túli magyar vezetőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetése során. Leszögezte, hogy egy nemzeti kisebbség mindig konzervatív, hiszen mindig azokhoz az értékekhez ragaszkodik, amelyek megtartják őt minden körülmények között. A hagyományt nem béklyónak tekinti, hanem erős talapzatnak, erőforrásnak. A szabadságra pedig úgy tekint mint olyan adottságra, amellyel a hagyomány keretei között tud élni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ukrajnai háború körülményei között a kárpátaljai magyarságnak is a hagyományos, konzervatív értékek adnak erőt, amelyek lehetővé teszik számukra a megmaradást.

Helyzetüket mindazonáltal kritikusnak nevezte a háború sújtotta Ukrajnában, amelynek lakossága – mint rámutatott – az elmúlt harminc év alatt a felére csökkent, ipari termelése, gazdasági fejlődése pedig nem éri el az 1991-es szintet.

„Mindezek rendkívüli mértékben kihatnak közösségünkre is, amely számában az elmúlt időszakban úgyszintén megfogyatkozott, azonban mindennek ellenére sikeresen tartjuk magunkat.

A háborús viszonyok ellenére továbbra is működnek iskoláink, megjelennek az újságok és készíti műsorait a televízió” –

fejtette ki. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a kárpátaljai magyarok felé tanúsított szolidaritásáért. “Bízunk a békében, és abban, hogy az idei választások nyomán a világban olyan erők jutnak hatalomra, amelyek elősegítik a béke megteremtését” – zárta szavait a kárpátaljai politikus.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy a vajdasági magyarság azért érti meg a kárpátaljaiakat, mert hasonlóan éltek át háborús időszakot a kilencvenes években. Kiemelte, hogy

a szerbiai demokratikus fordulat után a vajdasági magyarságnak sikerült elképzeléseit törvénybe iktatni. A sikerhez viszont még szükség volt arra is, hogy Szerbiában azok jussanak hatalomra, akik konzervatív értékeket vallanak

– tette hozzá. „Bebizonyosodott, hogy a kisebbségi érdekek iránt sokkal megértőbbek azok, akik szintén nemzetben gondolkodnak, mint nem azok, akik balliberális elveket vallanak” – jelentette ki.

(Felvidék / MTI)

Borítókép: Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke pódiumbeszélgetésen a kétnapos Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) második napján a Millenárison 2024. április 26-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.