Eddig ismeretlen részletek derültek ki a középkori Kolozsvár északi bejáratáról a Híd utcában lezajlott újabb ásatások alkalmával. A kincses város egykori kaputornyának újabb részeit feltáró régészek olyan védőfalra bukkantak, amelyről nem volt tudomásuk.
Nem véletlenül nevezhették kincses Kolozsvárnak, szigorúan őrizték Erdély fővárosát a középkorban – derült ki a napokban lezajlott újabb Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcai ásatások során.
A régészek a város középkori bejáratának, a kaputoronynak újabb részeit tárták fel, és eddig ismeretlen tényre bukkantak: a város bejáratát külön védőfal is övezte – számolt be a Krónikának a Híd utca Central áruház felőli oldalán lezajlott régészeti feltárás nagy meglepetéséről Sorin Cociș régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa. A szakember elmondta,
sem a korabeli leírásokból, térképekből nem derült ki, sem a későbbi fényképfelvételeken nem volt látható, hogy kétszeresen védték Kolozsvár bejáratait a középkorban.
Csupán most, a felfedezés után találtak egy erre vonatkozó leírást egy eddig publikálatlan, 1750-ből származó osztrák dokumentumban.
Sorin Cociș lapunknak elmondta: a régészeti feltárás második szakaszában a középkori kaputorony újabb részeit találták meg, illetve a 2,30 méter széles várfal egy részét. De egy másik falra is bukkantak, melyről eddig nem volt tudomásuk: a kör alakú védőfal a 10×10 méteres kaputornyot zárta körbe. A régész szerint
erről nem is volt sejtése a szakmának, és a mostani felfedezés fényében nem kizárt, hogy a város valamennyi kapuját külön fal védte.
Újraértelmezett történelem?
A szakma sejtése szerint a középkori bejáratot a 15-16. században erősíthették meg ily módon a török támadások miatt. Rámutatott, a tornyok abban az időben sérülékenyek voltak, ezek voltak a várak gyenge pontjai, így ott lehetett várni leginkább a támadást. A kör alakú védőfalon belül egyébként a szintén kőből épült őrház alapjait is megtalálták, szintén kőből.
Mivel az ásatások nagyon frissek, az újabb felfedezéseket az eddigi ismereteikkel összevetve kell elemezni,
hangsúlyozta a régész, aki szerint az új felfedezés „kicsit megváltoztatja a történelmet”. Sorin Cociș elmondta, az újabb ásatások hat napig zajlottak, 3,50 méteres mélységig ástak le, ami elegendő volt arra, hogy levonják következtetéseiket.
A régész szerint most először az önkormányzattól is megkaptak minden segítséget a munkához, mivel az uniós pénzből finanszírozott útfelújítással sietni kell, ezért külön munkásokat bocsátottak a rendelkezésükre. A feltárás majd a járda felújítása idején is folytatódik, ugyanis ott húzódik a középkori várfal további része.
Több ötlet is van a megjelölésre
A most feltárt részeket textillel takarták le, majd homokkal és kaviccsal konzerválták. Sorin Cociș szerint több ötlet is létezik arra, hogy az új felfedezést hogyan lehetne megmutatni a nyilvánosságnak. Egyik megoldás az lenne, hogy egy színnel – ami nem lehet fehér vagy sárga, mivel ezeket a közlekedésbiztonságban használják – megjelöljék a középkori kaputorony helyét az aszfalton.
De olyan elképzelés is létezik, miszerint a torony régészek által feltárt alapjait kellene bemutatni az utca két végében egy-egy plaketten.
Emellett külön pannón megmutatni, hogyan is nézett ki a valóságban Veress Ferenc 1870-es évekből származó fényképfelvételein, az ismert kolozsvári fényképész ugyanis kívülről és belülről egyaránt megörökítette. Sorin Cociș beszámolója szerint
a feltárás során 15-16. századi kerámiákat, vastárgyakat is találtak, melyeket átadnak a történeti múzeumnak restaurálásra, és a későbbiekben akár egy kiállítás anyagát is képezhetik.
Mint arról beszámoltunk, Kolozsvár középkori bejáratát, a négy kaputorony egyikét egy hónappal ezelőtt fedezték fel a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd utcának a felújítása során. Ez az első, felszínre került középkori kapuja a városnak a négy közül. Az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le.
(Krónika)
