Biztos technikai tudás, elmélyült filozofikus gondolkodás és magas művészi igény köti össze azt az eltérő művészeti ágakból érkező hat mai alkotót, aki részt vett idén a 29. Vásárhelyi Kerámiaszimpóziumon. Ez nem is meglepő egy olyan településen, ahol több mint hétezer éves hagyománya van a kerámiaművészetnek.
Formanek Zsuzsa üvegtervező iparművész, a szimpóziumot is szervező Wartha Vincze Kerámiaművészeti Alapítvány alelnöke nem győzi hangsúlyozni, hogy Hódmezővásárhelyen európai jelentőségű kulturális hagyományai vannak a kerámiakészítésnek. A Tornyai János Múzeum gyűjteményében az őskor, a neolitikum és a bronzkor kerámiatárgyai is megtalálhatók, illetve jelenleg is több ásatás folyik, melynek során további tárgyi emlékek kerülhetnek elő.
A népi fazekasság 19. század végi, 20. század eleji aranykora idején Hódmezővásárhely az ország legnagyobb fazekasközpontja volt,
ahol több mint 240 műhelyben formálták az agyagot. Olyan legendássá vált tárgycsoportokat készítettek, mint a miskakancsó, csalikancsók, különféle butéliák. A későbbi téglagyártás mellett a város ipari örökségének fontos része lett az egykori Alföldi Porcelángyár, amely alapításakor, a hatvanas évek elején Európa legnagyobb kerámiagyára volt.
A nagyüzemet is elsodorta a rendszerváltást követő privatizáció, de továbbra is működő részei révén maradt még kerámiához kapcsolható termelés a városban. Ilyen a Villeroy & Boch szanitergyára, az Alföldi Porcelán Edénygyár Zrt., illetve a tűzálló alapanyagokat előállító világcég, az Imerys. Ezek az üzemek évek óta támogatják a szimpóziumot, így a művészek ipari környezetben, különleges anyagokkal és technológiai feltételek között alkothatnak.
A szimpóziumot lezáró tárlaton kész alkotások mellett száradó, felületkezelésre vagy égetésre váró munkák is láthatók voltak, így a művészi alkotófolyamat egyes szakaszait is megismerhette a közönség.
A rendezvény a helyi több évezredes agyagos tradíciót illeszti be a kortárs hazai és európai művészet vérkeringésébe.
A művészeti és ipartörténeti szempontból is óriási hagyományokkal rendelkező városban három nagy múltú művészeti egység is működik a PKÜ kezelésében. Az egyik a nyári beton- és az őszi kerámiaszimpózium alkotóinak is otthont adó Virág utcai alkotóház. Emellett a Kohán György utcában is működik a modern művésztelep, Mártélyon, a Holt-Tisza partján pedig egy szálláshelyeket kínáló alkotóház áll az alkotók rendelkezésére.
(Kultúra)
Borítókép: Illusztráció. Fotó: Kultúra/Sorok Péter
