Hallgatom a Kossuth Rádió reggeli krónikáját, alig várom, hogy hírt adjon, mi történt Ufában, a Kínát, Oroszországot, Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát magában foglaló BRICS csoport államfői tanácskozásán, és milyen ajánlatot tettek a görögök az Európai Uniónak, hogy elnyerjék hitelezőik jóindulatát, de sehol semmi. Egy szó sem esik napjaink világának két legfontosabb nemzetközi eseményéről. A magyar közszolgálati média hallgat róla, számára megállt a világ. Pedig a források éppúgy a rendelkezésére állnak, mint nekem. De nem ad hírt róluk, hanem úgy tesz, mintha egyik sem volna hír. A hatalom, mely az Alaptörvényt elfogadta, kötelezve magát a korrekt, sokoldalú és gyors tájékoztatásra, semmibe veszi alapnormáját!
Így aztán az újságíró civilre hárul a feladat, hogy olyan eseményekről is tájékoztasson, amelyekről a közszolgálati média hallgat.
1. A BRICS csoport csúcsértekezletén, Ufában kiemelten helyen szerepelt a foglalkoztatás, a szociális biztonság, s a munkaerőpiac olyan szabályozása, amely tiszteletben tartja a dolgozó jogait és érdekeit – mondta Vlagyimir Putyin csütörtökön, ismertetve a tanácskozás sajtóközleményét. 70 évvel ezelőtt ért véget a II. világháború és alakult meg az ENSZ. „Az évforduló arra emlékezteti a nemzetközi közösséget, hogy közös erőfeszítést kell tennie a béke, a stabilitás és a biztonság megőrzéséért, fenn kell tartania az ENSZ központi szerepét, tiszteletben kell tartani a nemzetközi normákat, a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét” – fűzte hozzá. „Határozottan elutasítjuk a II. világháború eredményeinek átírására és félremagyarázására irányuló folyamatos kísérleteket. Azzal egyidejűleg, hogy a II. világháború csapására emlékeztetünk, elkötelezzük magunkat a jövő békés fejlődése mellett” – áll a BRICS zárónyilatkozatában. Megállapodtak a tagállamok külpolitikájának összehangolásában a BRICS keretében: továbbra is együttműködnek az ENSZ-szel, közösen lépnek fel a terrorizmus és a szélsőségesség terjedésével szemben, elejét akarják venni a náci ideológia újjáéledésének, harcolnak a kábítószer-kereskedelem és a kalózkodás ellen, dolgoznak a tájékoztatás biztonságán, beleértve az Internetet is. A tanácskozáson bírálták az Egyesült Államok intervenciós külpolitikáját Szíriában és Irakban. Határozottan elítélték, hogy Szíriában minden harcban álló fél megsérti az emberi jogokat. Ellenezték az Oroszországgal szembeni szankciókat, szorgalmazták az izraeli betelepítések befejezését, és állást foglaltak a palesztin állam létrehozása mellett Kelet-Jeruzsálem fővárossal. A nemzetközi szerződések „kettős mércék” nélküli tiszteletben tartása mellett foglaltak állást.
Fokozzák saját erőforrásaik kihasználását, és belső tartalékaik felhasználását fejlesztésre. Megállapodtak az egymás közti kereskedelmi és tőkeberuházások szélesítésében. A BRICS önálló pénzügyi struktúrát hoz létre: 200 milliárd dollár alaptőkével Új Fejlesztési Bankot és Valutaalapot (New Development Bank and Currency Reserve Pool) teremtenek. Első lépéseként a bank nagy ívű közlekedési, energetikai és ipari beruházásokra folyósít majd hitelt. (Szerepel köztük a Moszkva-Kazany gyorsvasút felépítése.) A BRICS Bank szorosan együttműködik a 100 milliárd dollár alaptőkével létrejött Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB), melynek 57 alapító tagja között mind az öt BRICS-tagállam is szerepel. A BRICS-államok központi bankjai együttműködési szerződést írtak alá az új BRICS-bankkal.
A csúcsértekezleten aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok elutasítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megreformálásáról 2010-ben aláírt megállapodás ratifikálását. Teljes támogatásukról biztosították Kínát munkájában, hogy az IMF-ben megerősítse a gyorsan fejlődő gazdaságok szerepét.
BRICS Network University néven egyetemek közti együttműködési hálózatot létesítettek, humanitárius és kulturális megállapodásokat írtak alá.
A BRICS-szel együtt Ufában ülésezett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgízia, Tádzsikisztán, Üzbégisztán és Oroszország). Ez utóbbiban megfigyelőként részt vesz Mongólia, India, Irán, Pakisztán és Afganisztán. Pakisztán és India hivatalosan felvételét kérte a SESZ-be.
A BRICS-hez tartozó öt ország a világ népességének 42 százalékát adja, és a földkerekség területének 26 százalékával rendelkezik. A világ bruttó nemzeti termékének (GDP) 27 százalékát állítja elő.
2. A görög parlament ma szavaz a Brüsszelnek benyújtott hitelcsomag-tervről. Alekszisz Ciprasz kormánya azt akarja elérni, hogy Görögország fejlődhessen, és az így keletkező értékek előteremtéséből tudja fizetni adósságterheit. Az EU elé terjesztett görög terv igen rugalmas. Van, ahol engedményt tesz a hitelezőknek (pireuszi kikötő és regionális repülőterek privatizálása, a szigetek adómentességének megszüntetése, nyugdíjak csökkentése), és van, ahol szembesül velük, különösen a német érdekekkel (katonai kiadások csökkentése, luxus vagyonok megadóztatása, szállodai- és éttermi árak áfájának emelése). A francia elnök hitelt érdemlőnek és komolynak minősítette Athén tervét. Angela Merkel kevésbé elégedett. Nem utasította el ugyan, de további engedményeket próbál kicsikarni a hitelezők érdekében.
Forrás: hirarena.com
Reklám
