Tusványosról jelentjük: Románok és magyarok az autonómiáról, az autonómiáért

Fontos, hogy a regionális identitást bátorítsák, és hogy ennek következtében regionális pártok jöhessenek létre. A moderátornak arra a kérdésre, hogy együtt, egy szervezet keretein belül, vagy csupán partnerségben képzelik-e el a román-magyar együttműködést, a Liga alapítója a következőket válaszolta: erdélyi regionális párt létrehozásán dolgozunk, amelyet háromnemzetiségűnek képzelünk el, három nyelven fogalmaznánk meg alapszabályzatunktól kezdve összes anyagainkat.

„Eddig – tudomásom szerint – három felmérés készült az erdélyieknek a saját politikai szervezet létrehozásához fűződő véleményéről, de eddig még senki nem merte közzétenni ezek eredményeit. Úgy gondolom, hogy az erdélyiek több mint 50 százaléka szeretne egy erdélyi pártot. Gátolja ezt a magyarok és a románok érzékenysége, a magyarok az asszimilációtól félnek, a románok a magyarokkal esedékes feszültségektől.

A pártok létrehozásának megkönnyítéséről szóló törvénymódosítás kapcsán kialakult vitában Sabin Ghermannak az a véleménye, hogy édes mindegy, hány párt jelenik meg, ez egy demokratikus folyamat, ezt a jogot nem lehet megkérdőjelezni.

Biztos, hogy sok párt jön létre, de sok meg is fog szűnni, amiatt, hogy nem lesz tömegbázisa. Fognak születni szélsőséges román pártok is Erdélyben, ahogy fogalmazott: ez hozzátartozik a gyógyszer keserű ízéhez. Szerinte, a mai fiatalokat elnézve ők az utolsó generáció, akit érdekel Erdély sorsa. Furcsa például, hogy őt, erdélyi románként, az RMDSZ képviseli. Ám, amíg nem mennek el a fiatalok szavazni, addig ez nem fog változni, szerinte túl kell lépni az elemzéseken, cselekedni kell.

Reklám

Arra a kérdésre, hogyha nem támogatják az etnikai autonómiát, akkor mi a járható út, Gherman elmondta: jelenleg több, a regionalitást szabályozó törvény van, ezeket át lehet alakítani a történelmi régiókra is. Úgy gondolja, hogy nem szerencsés az etnikai szót használni, mert nem szabad nemzetiségi harcot teremteni különböző régiók között.

A Lucian Constantin vezette Erdélyi Demokratikus Liga 2014 májusában jött létre, ők is az erdélyi autonómiában hisznek.

Reprezentatív szervezete szeretnének lenni az erdélyieknek, etnikai hovatartozás nélkül: román, magyar és német tagjaik vannak, és együtt szeretnénk dolgozni az összes, Erdély autonómiáját támogató szervezettel. Legfontosabb feladatuk jelenleg, hogy megerősödjenek.

Lucian Constantin fél a választási törvény változtatásától, szerinte ez csapda is lehet, ugyanis senkinek sem használna, hogy egy tucat párt születne, főleg, ha nincs komoly programja, üzenete, bázisa. A járható utat a kompromisszumban látja, abban, hogy egy erdélyi regionális területi autonómián belül minden kistérség identitása, kultúrája, jellemzői érvényesülhessenek.

Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke székely származású egyetemi hallgatóként multikulturális közegbe kerülve kezdett azon dolgozni, hogy románokkal és németekkel együtt Erdély autonómiájáért harcoljanak.

Az általa létrehozott mozgalmat sokan támadták/támadják, a titkosszolgálat is beférkőzött és bomlasztani próbálta őket, már megalakulásuk elején. Petíciót indított Erdély autonómiájáért, és a mozgalom megvédése érdekében. Az autonómiát hirdető, háromnyelvű óriástáblát terveztek Kolozsvárra, ezt nem sikerült kitenniük, mert a kolozsvári polgármesteri hivatal és a prefektúra ebben megakadályozta. Mindkét intézményt be akarják perelni.

Fancsali szerint az elmúlt évszázad történései olyan nyomokat hagytak az erdélyi magyarság lelkében, hogy nem látja a közös út lehetőségét.

Ennek egyik oka az, hogy a mindenkori román kormányban nem bízik a magyar közösség, a másik, hogy RMDSZ folyamatosan a bejutási küszöbbel riogatja a magyar szavazókat. A vegyes párt létrehozásának gondolatát azért nem gondolja szerencsésnek, mert Felvidéken márt volt hasonló, nem túl sikeres próbálkozás. Szerinte közös listákban kellene gondolkodni, tíz éven belül nem látja interetnikus párt létrehozásának a lehetőségét.

A választási törvény módosítása kapcsán úgy látja, hogy lehet, könnyű beíratni egy pártot, de a jelenlegi kritériumok, szabályozások miatt nagyon nehéz megtartani, könnyen felszámolhatják.

Fancsali szerint a többszintű autonómia, a többszintű régiósítás az autonómia járható útja. Eszerint nagyrégiókat kell létrehozni, ebben a történelmi kisrégiókat érintetlenül hagyni. Jó példa a bánságiaké, ők előrehaladtak ebben a kérdésben, a Partiumi Autonómia Tanács kapcsán úgy gondolja, hogy abban más nemzetiségűeknek is helyük lenne.