Karácsony van, ilyenkor próbálunk kicsit jobban egymásra figyelni. Sok pillanat van év közben, amikor eszünkbe jut, milyen is lesz idén a karácsony. Készülünk rá, odafordulunk a másikhoz, a jobbik arcunkat mutatjuk. Az építészetnek is van ilyen szelíd, jobb arca, amit idén is a Hello Wood mutatott meg egy rendhagyó köztéri karácsonyfa-állítással.

Az Erzsébet téren éppen láttam, amikor az alpinisták kötélen lógva dobálták fel a termetes rönköket, egyre feljebb haladva egy gúla körül. A nem mindennapi látvány egy nem szokványos akciónak köszönhető, aminek különleges eredménye született: a Design Terminál előtt 11 méter magas, 4,5 méter széles karácsonyfa áll, összesen 5000 darab tűzifából.

Hogy ennyi tüzelőből fűteni is lehetne? Nincs ezeknek az építészeknek jobb dolguk? Hát, éppen hogy nincs. A Hello Wood idén a Design Terminállal és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel összefogva a tavalyi, szánkókból épült karácsonyfa után olyan karácsonyfát kívánt a budapesti közösségnek állítani, amely felhívja a figyelmet azokra, akiknek télen az otthon melegének megteremtése is problémát jelent.

Az installációhoz elhasznált 150 mázsa tűzifa a segélyszervezeten keresztül rászorulókhoz kerül, ahogy a tavalyi, szánkókból készült karácsonyfa is szegény gyerekekhez került. Az installáció az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség adománygyűjtéséhez kapcsolódik, melynek keretében minden, az 1353-as számra kezdeményezett hívással és SMS-sel 250 forinttal lehet segíteni.

„Az építészet szerepe jelentősen megváltozott az utóbbi néhány évben. A válság után még fontosabbá vált, hogy olyan munkák szülessenek, amelyek nem csak a lakosság 1 százalékának készülnek. A Hello Wood ezt a társadalmilag érzékeny építészetet képviseli” – áll a szervezet közleményében. Az alkotás szerepe ebben az esetben nem más, mint hogy segítsen a figyelmet ráirányítani azokra, akiknek tényleg szükségük van rá. A farönk gúla természetes és egyszerű megjelenését az alkotók nem kívánták ráaggatott díszekkel megváltoztatni: meghagyták az anyagot a maga egyszerű őszinteségében.

A köztéri karácsonyfa-állítás régi hagyomány, a Hello Wood munkájához azonban nem kellett kivágni egy szép fenyőt, végeredményben újrahasznosítható anyagból dolgoztak. Az Adományfának elnevezett installáció üzenete kifelé és befelé is működik: nemcsak hogy messziről látszik, de ha belépünk, meghitt hangulat, fény, és a különleges szerkezet látványa fogad.

Ahol a nyüzsgő városban egy pillanatra magunk lehetünk. Az Adományfa mindenkié, nappal és éjszaka is látogatható egészen vízkeresztig.

Forrás: mno.hu

Reklám

Többi között a hazai kulturális intézményekkel kötött stratégiai megállapodások, a külföldi magyar intézet- és vendégoktatói hálózat bővítése, a bürokrácia csökkentése szerepel a Balassi Intézet (BI) élére december 1-jén kinevezett Hammerstein Judit fő céljai között.

Az új főigazgató az MTI-nek adott interjúban elmondta: kommunikációs és külügyi területen, majd a kormányzaton belül a kulturális igazgatásban csaknem négy évig helyettes államtitkárként dolgozott, így jól ismeri a kulturális intézményeket és vezetőiket. Együtt dolgozott a Balassi Intézettel, ezért azt reméli, hogy mindezeket a tapasztalatokat most jól tudja hasznosítani az intézmény élén.

Stratégiai megállapodásokat kötnének

Hammerstein Judit emlékeztetett: a BI felügyeletét idén vette át a külügyi tárca. Ennek több előnye van – mondta –, hiszen ez egy létező nemzetközi modell, másfelől a kulturális, a gazdasági diplomácia és a klasszikus külpolitika most egy minisztériumhoz került. Az új főigazgató kiemelt feladatának tekinti, hogy újra megerősítse az intézetet a kultúráért felelős tárcához kötő kapcsolatokat, és ez igaz a nagy hazai kulturális intézményekre is. „Stratégiai megállapodásokat szeretnénk kötni annak érdekében, hogy a BI hozzájuk kapcsolódva is kínálhasson kulturális programokat” – mondta.

Hozzátette: alapvető probléma volt 2010–14 között, hogy a kulturális tárca úgy érezte, nem volt kellő rálátása arra, mi történik a külföldi kulturális intézetekben. A külügyi tárca most a BI szolgáltató jellegének erősödését szorgalmazza, gyorsabban reagáló, kevésbé bürokratikus intézményt szeretne.

A BI 2007-ben három terület integrálásával jött létre, majd az elmúlt négy évben annyi pluszfeladatot kapott, hogy erőteljesen túlszabályozott, túlbürokratizált intézménnyé vált – mondta.

„Nehéz ilyen sok feladatkört egy kézben tartani, ezért át kell gondolni a két tárcával együtt, hogy ezzel a szerteágazó feladatrendszerrel működtethető-e a jövőben a BI, vagy van olyan konkrét feladat, amelyet hatékonyabban lehet máshol ellátni” – vetette fel. A főigazgató szerint a 2010 óta négy egységgel bővült kulturális intézményhálózatot tudatosan végiggondolva, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva érdemes tovább bővíteni; kormányhatározat is született arról, hogy jövőre további intézetek nyíljanak Bakuban, Ljubljanában és Kolozsváron.

Változtatni kell a szervezet működésén

Elindult a Publishing Hungary program, amelynek fő célja, hogy biztosítsa a magyar jelenlétet nemzetközi könyvvásárokon, ezt a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel kötött megállapodás alapján az NKA 100-100 millió forinttal támogatta az elmúlt három évben. Magyarországnak azonban nem feltétlenül szükséges évi 8-9 könyvvásáron részt vennie, elég lehet kevesebb, koncentráltabb bemutatkozás is – mondta.

Hammerstein Judit hangsúlyozta, a BI túlbürokratizált működésén változtatni kell: az a cél, hogy a külföldi intézetek szakmai autonómiája növekedjen, ezért az „engedélyeztetési körök” csökkentése várható. „Fontos a BI szolgáltató jellegének erősítése is, nemcsak az intézetek, hanem a magyar nagykövetségek felé is. Logikus minisztériumi elvárás, hogy dolgozzunk ki olyan kulturális tartalmakat is, amelyeket nemcsak az intézetek, hanem a nagykövetségek is hasznosítani tudnak, különösen ott, ahol nincs intézetünk” – emelte ki.

A főigazgató erősebb szakmai fogódzót szeretne biztosítani az intézeteknek, de „kézi vezérlés” nélkül: „az intézetvezetők tudják a legjobban, pontosan milyen programokra van helyben fogadókészség, minimális tartalmi elvárásoknak ugyanakkor meg kell felelni” – mutatott rá. Hozzátette: az intézeteknek tudatosabban kell kigondolniuk az éves terveket, a központból pedig konkrét programokat is kidolgoznak majd, amelyek minimális kulturális tartalomként minden intézetben megjelenhetnek. Azzal is számolnak ugyanakkor, hogy az intézetek nagyon különböző feltételek mellett, más-más befogadói közegben működnek.

Szakmai tanácsadó testületet állítanának fel

Hammerstein Judit szerint érdemes újragondolni, ott van-e szükség minden intézetre, ahol most tevékenykedik, külön épületre van-e szükség vagy elég egy iroda, különösen az új helyeken. Néhol elegendő lehet egy felkészült, agilis kulturális szakdiplomata, aki szinte felérhet egy intézettel – vetette fel, emlékeztetve arra is, hogy az oktatási-kulturális szakdiplomata-hálózat igazgatási, jogi helyzete és finanszírozása még rendezetlen.

Fontosnak nevezte, hogy az intézetek hálózatot építsenek, mind a saját társintézményeikkel, mind az adott országban jelen lévő más kulturális intézetekkel, intézményekkel, egyéb, akár civil szervezetekkel. Hammerstein Judit elmondta: a BI-ben szakmai tanácsadó testület felállítását is tervezi.

„A Balassi Intézetről szinte mindenkinek a külföldi magyar intézetek jutnak eszébe, noha tevékenységének fontos részét képezik a hungarológiai és az ösztöndíjprogramok” – mondta a főigazgató, aki a magyar kulturális diplomácia nagyon fontos elemeként szólt a vendégoktatói hálózatról.

Új elvárások a vendégoktatókkal szemben

A BI világszerte több mint 30 vendégoktatót finanszíroz; az ő tevékenységükkel kapcsolatban is jelentősen változnak az elvárások: a nyelvi, filológiai szemlélet helyett egyre inkább az interdiszciplináris megközelítés kerül előtérbe. Másrészt feladatuk nemcsak az oktatás, kutatás lesz, hanem konkrét kulturális programok szervezése is, erre külön forrás áll rendelkezésre – ismertette.

Hozzáfűzte: a vendégoktatók tevékenysége egyre inkább kiterjed a menedzseri feladatokra is, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar intézet, sem szakdiplomata, ezért ezt a hálózatot jelentős mértékben bővíteni kell.

Ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi, több intézetet felújítanak, hiszen a pozitív országképhez az épületek állapota is hozzátartozik – mondta Hammerstein Judit.

MTI / mno.hu

Reklám

Tizenkettedik alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten.

A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Sárosi Bálint népzenekutatónak, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat.

A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima díjas.

A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert László fizikus, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata), a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést.

A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta. A szavazók között egy magyar gyártmányú Mercedes-Benz B osztály személygépkocsit sorsoltak ki, a Pappas Autó Magyarország Kft. és a Mercedes-Benz Hungária Kft. jóvoltából. A gála előtti napon, közjegyző jelenlétében lezajlott sorsolás nyertese Lajkó Benedek lett.

Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva, a gála házigazdái a közönség soraiban köszöntötték Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát, Lévai Anikót, a miniszterelnök feleségét, Pintér Sándor belügyminisztert, Matolcsy Györgyöt, a Nemzeti Bank elnökét és Tarlós István főpolgármestert.

Mint emlékeztettek, a közönség által kiválasztott közönségdíjas továbbra is az alapító Demján Sándor felajánlásából részesül jutalomban. Demján Sándortól az elmúlt évtől Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vette át a kuratórium elnökségét, magas láza miatt azonban idén nem tudott személyesen részt venni a díjátadón.

Helyette Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta: “ünnepről” jött, és “egy nagy ünnepre” érkezett. Beszámolója szerint az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója ugyanis Barcelonában a 25 évvel ezelőtti eseményekre emlékező rendezvényen képviselhette Magyarországot, és idézhette meg a magyar nemzet akkori vezetőinek lépéseit, akik 25 évvel ezelőtt “bátor, előremutató, életet jelentő” döntéseket hoztak – közölte.

Mint hozzátette, 1989-ben a magyarok odaadó módon vettek részt a keletnémet menekültek támogatásában. “Vezetőink döntése és Magyarország szeretete elvezetett a berlini fal leomlásához” – fogalmazott.

Kozma Imre atya a díjátadóra utalva hangsúlyozta: “a mai este nagy lehetőség, hiszen csillagok gyűlnek, és fényt árasztanak nekünk mindannyiunk örömére”, így sikerülhet legyőzni a pesszimizmus, a gyűlölködés, az igazságtalanság jelentette sötétséget.

A Prima díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.

Forrás: primissima.hu

Reklám

A magyar tudományosság szempontjából kiemelkedő projektekről, az egyetemekkel való egyre szorosabb együttműködésről, az eredményesebb közoktatás érdekében indított módszertani kutatási programról beszélt az MTI-nek adott évértékelő interjújában Lovász László, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik fontos feladatának nevezte a tudomány népszerűsítését, amelyet közelebb kell vinni a társadalomhoz.

‘Folytatódtak a korábban megkezdett projektek – a Lendület kiválósági pályázat, a vendégkutatói program, a műszerpark modernizálását célzó infrastrukturális fejlesztések. Egyben megkezdtük elnöki koncepcióm fő célkitűzéseinek megvalósítását, amelynek egyik legfontosabb eleme az egyetemekkel való együttműködés további erősítése’ – fogalmazott az MTA májusban megválasztott elnöke.

Mint kiemelte, kulcsfontosságúak az egyetemek, hiszen egyrészt a felsőoktatás biztosítja a tudományos utánpótlást, másrészt hatalmas kutatási kapacitással rendelkezik. ‘A hazai tudományosság egészét képviselő Akadémiának oda kell figyelni a felsőoktatásra, arra, hogy minél harmonikusabb legyen az egyetemek és az MTA együttműködése’ – fejtegette Lovász László.

Tájékoztatása szerint az MTA költségvetési fejezetéből 2014-ben 7,6 milliárd forint került a felsőoktatási intézményekhez közvetlen kutatási célokra. Az egyetemeken 89 támogatott akadémiai kutatócsoport működik, a Lendület kiválósági pályázat keretében alapított 97 kutatócsoportból 41 a hazai felsőoktatási intézményekben létesült.

Az MTA és a felsőoktatás közötti szorosabb együttműködés példájaként Lovász László az MTA Természettudományi Kutatóközpontját (MTA TTK) említette, amely 2013 novemberétől a lágymányosi egyetemi campuson, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) mellett működik.

‘Ez megkönnyíti közös szemináriumok rendezését, az egyetemi oktatók és hallgatók részvételét a kísérletekben’ – szemléltette az előnyöket Lovász László. Ígéretesnek nevezte az MTA Kiválósági Együttműködési Programját, amely az ELTE, a BMGE, a Semmelweis Egyetem, valamint az MTA TTK részvételével indult 2014-ben. A kezdeményezéssel az Akadémia az egyes témákat különböző aspektusokból vizsgáló teamek kutatásait kívánja koordinálni és támogatni. A program keretében elsőként a fehérjekutatásokkal foglalkozó csoportok hangolták össze munkájukat.

‘A fehérjekutatásnak nagyon sok aspektusa van – biológiai, gyógyszerkémiai, immunológiai, vagy például orvosi, hiszen a komplex program a krónikus gyulladási folyamatok, daganatképződés megértéséhez vihet közelebb. Az Akadémia 150 millió forinttal támogatja a MedinProt projektet, az eredményektől függően hirdetünk meg további pályázatokat’ – mondta.

Az idei eredményeket sorolva az MTA elnöke kitért a hatékonyabb oktatás érdekében indított szakmódszertani programra, amelyre 88 pályamű érkezett. Közülük 15 olyan kutatási projektet támogat egy éven át összesen 50 millió forinttal az MTA, amelyek például a matematikatanítás, a művészeti nevelés, valamint az idegen nyelv minőségi oktatásához járulnak hozzá. ‘A program olyan elvek és módszerek kidolgozását célozza, amelyek öt-tíz év múlva hozzájárulnak az oktatás színvonalának emeléséhez’ – magyarázta Lovász László.

Mint elmondta, jövőre folytatódik a kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése, a Lendület kiválósági program keretében pedig 800 millió forint jut új kutatócsoportok alapítására. ‘Gondolkodom a Lendület program kiterjesztésén az alkalmazott kutatásokra is, amelyek támogatásába be lehetne vonni a gazdaság szereplőit, például autógyártó és gyógyszeripari cégeket, olyan vállalatokat, amelyek Magyarországon jelentős kapacitást képviselnek, és emiatt érdekeltek lehetnek, hogy a számukra érdekes alkalmazások kifejlesztésére kutatócsoportokat hozzanak létre’ – vázolta elképzeléseit az MTA elnöke.

Lovász László fontos feladatnak tartja a tudomány népszerűsítését. Mint kiemelte, ebben jelentős szerepet játszik a magyar tudomány ünnepének évenkénti rendezvénysorozata. Emellett rendszeresen be kell számolni az akadémiai kutatóhálózatban folyó munkáról, az elért eredményekről is. ‘A társadalomnak látnia kell, hogy milyen eredmények születnek, értenie kell, hogy mi a tudomány lényege, ereje’ – hangsúlyozta az MTA elnöke, megemlítve, hogy a tudomány népszerűsítésének koncepciójába beleillenek a 2015-re az UNESCO által meghirdetett Fény nemzetközi évének magyarországi eseményei is.

‘Nagyon jó a programunk, amellyel reményeim szerint sikerül felkeltenünk a társadalom, de különösen a középiskolások érdeklődését, bemutatva a fény különböző aspektusait a fizikától a művészetekig’ – összegezte Lovász László.

MTI
Kép: mta.hu

Reklám