Az Amerikai Magyar Iskolák Találkozója, ismertebb nevén AMIT – 13. módszertani konferenciájára a résztvevők földrajzilag sok ezer kilométerre voltak egymástól – Észak-Amerikától Ausztráliáig – mégis közösségben, hiszen egy ügy érdekében gyűltek össze az online térben, amelynek közös ügye a magyar nyelv és kultúra továbbadása generációról generációra.
„A célunk ugyanaz maradt: egymást erősíteni, inspirálni, és kapaszkodókat adni azoknak, akik a diaszpórában magyar gyerekeket nevelnek és tanítanak.” – A konferencia mögött álló szervezőcsapat nevei sokak számára ismerősen csengenek. Visszatérő motorjai az AMIT-nak azok az elkötelezett pedagógusok és közösségépítők, akik évről évre időt, energiát és szaktudást nem kímélve dolgoznak azon, hogy a magyar iskola ne csak megmaradjon, hanem fejlődjön is. Petreczky Katalin külön is megemlítette Czettischich Bernadettet, a Minnesotai Magyar Iskolából, Vicsacsán Rékát, az arizonai Napocska Magyar Iskolából, Lantos Zsuzsát az Online Magyar Iskola igazgatóhelyettesét, Kollár Katát San Franciscóból, valamint az AMIT társelnökeit, dr. Kerekes Juditot és Gagnon Esztert. A háttérben idén is fontos szerepet játszott Kiss Gabriella, a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
„Ez egy olyan csapat, ahol mindenki tudja a dolgát, de közben folyamatosan tanulunk egymástól” – mondta Petreczky Katalin. Majd hozzátette: „Ha csak a konferencia napját látjuk, nem sejtjük, mennyi előkészítés, egyeztetés, önkéntes munka van mögötte. Ez nem munkaidőben történik, hanem estéken, hétvégéken, család és munka mellett.”
Az idei konferencia egyik különlegessége az volt, hogy az előadók szinte kivétel nélkül visszatérő résztvevők voltak. Ez azonban nem jelentett ismétlést, épp ellenkezőleg: az előadások azt mutatták meg, hogyan fejlődnek tovább azok a programok és gondolatok, amelyek korábban még csak kísérletek voltak.
Új előadóként Szabó Anett jelent meg, aki a generációk közötti különbségekről beszélt, míg mások – például Csizmadia Bernadett, Rácz Tímea vagy Lantos Zsuzsa – már kipróbált, működő gyakorlatokat mutattak be. Rácz Tímea előadása különösen jól érzékeltette, milyen komplex munka áll egy magyar kulturális alapozó program mögött, amelyet nemzetközi csapat dolgozott ki, figyelembe véve a diaszpórában élő gyerekek nyelvi és kulturális valóságát.
A konferencia mottója – Generációról generációra – sem pusztán egy jól hangzó szlogen volt. Az idei fókusz egyértelműen az alfa generációra helyeződött, arra a korosztályra, amely már beleszületett a digitális világba. Petreczky Katalin szerint ez alapjaiban változtatja meg az oktatásról és a közösségről való gondolkodást, módszereket.
„Ma már nem elég csak a gyerekeket megszólítani. A szülők kulcsszereplők, különösen akkor, ha ők maguk nem beszélnek magyarul, vagy bizonytalanok a nyelvhasználatban.” Ennek jegyében zajlottak az online beszélgetések is a chatszobákban, ahol négy külön csoportban keresték a válaszokat arra, hogyan lehet hatékonyabban bevonni a családokat az iskolai életbe. A beszélgetéseket Miller Viola, Tóthné Kollár Kata, Fogarasi Miklós és Vicsacsen Réka vezette.
A konferencia ünnepélyes kereteit idén is a hagyományos elemek adták: a megnyitót a New York-i magyar főkonzul mondta, az esemény pedig a Szózattal eléneklésével zárult. Sor került pedagógus- és közösségvezetői elismerések átadására is. Virtuális oklevelet kapott, de annál valósabb és igazibb elismerést Mellin Zsuzsa San Franciscóból és Hydras Kinga Washington DC-ből.
„Ez a munka nem látványos, és ritkán jár érte taps (…) De ezek az emberek tartják életben a közösségeket. Ha rajtam múlna, minden egyes pedagógus kapna oklevelet.” – mondta Petreczky Katalin AMIT társelnök, aki egy személyes tapasztalatba is beavatta a Bocskai Rádió hallgatóit.
A konferencia egyik legemlékezeteseb pillanata az lett számára, hogy az egyik előadás során hallott, szülőknek szóló kérdezéstechnikai javaslatot hazavitte, és kipróbálta saját kamasz lányánál. A beszélgetés végén együtt hallgatták meg a Magyar vagyok című dalt, és a lánya – aki ritkán használja a magyar nyelvet – együtt énekelt vele. „Ez volt számomra a konferencia igazi értelme. Egy apró, de nagyon fontos kapcsolódás. Nem tanítani akartam, csak jelen lenni.”
Úgy gondolom, az AMIT konferencia üzenete és Katalin családi momentuma is nagyon kifejező, üzenetet hordoz: a magyar nyelv és kultúra nem magától marad meg. Emberek tartják életben – képernyők mögött, hétvégi iskolákban, konyhaasztaloknál, sokszor olyan idők árán, amit a saját családjuktól vonnak meg, de a nemzet érdekében. Generációról generációra.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
