Nem az amerikai kémkedésellenes törvény alapján, államtitkok kiszivárogtatásért, hanem törvénytelen számítógépes behatolás elősegítéséért emeltek vádat az Egyesült Államokban Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál csütörtökön, Londonban őrizetbe vett alapítójával szemben. Ez most nyilvánosságra került bírósági iratokból derül ki, és az a jelentősége: az amerikai ügyészek így akarják megkerülni, hogy Assange jogi védelme az Egyesült Államok alkotmányának a sajtó szabadságát védő első kiegészítésére épülhessen.
A The New York Times tegnapi beszámolója szerint a vádirat idén márciusi keltezésű, és Donald Trump jelenlegi elnök adminisztrációján belül is viták folytak azzal kapcsolatban, mi alapján vonják felelősségre az ausztrál állampolgárságú férfit, aki 2010-ben Bradley (nemátalakító műtétje óta Chelsea) Manninggel, az amerikai hadsereg egykori elemzőjével összejátszva szivárogtatott ki mintegy félmillió washingtoni diplomáciai táviratot. Manninget 35 év börtönre ítélték, de 2017-ben Barack Obama távozó elnök mérsékelte a büntetését, így hét esztendő elteltével szabadulhatott.
Fotó: MTI/AP/Matt Dunham
Most nemcsak az amerikai politika, de az egész világ azt vitatja, milyen büntetést érdemel – ha egyáltalán érdemel – Assange, aki az igazságszolgáltatás elől menekülve hét évet rejtőzködött Ecuador londoni nagykövetségén. Hillary Clinton – Trump demokrata párti ellenfele a 2016-os elnökválasztáson – azt mondta: az a minimum, hogy a férfi feleljen tetteiért. Ennek az a háttere, hogy a Demokrata Párt elektronikus levelezését az elnökválasztási kampány idején megszerezték az orosz hírszerzéshez köthető hekkerek, a WikiLeaks pedig nyilvánosságra hozta a dokumentumokat. Trump a kampánya hajrájában gyakran méltatta Assange-t, most azonban visszafogottan reagált a férfi őrizetbe vételére. Mint mondta, az ügy nem tartozik rá.
A 47 éves Assange egyelőre brit őrizetben marad, mert még régebben megsértette óvadék elleni szabadon bocsátásának feltételeit. A brit hatóságok pedig ezt immár szankcionálni is tudják, miután Ecudaor megvonta diplomáciai mentességét, így a londoni rendőrök kirángathatták őt a latin-amerikai ország külképviseletéről. De további sorsa elhúzódó jogviták tárgya lehet, mert a britek várhatóan mérlegelni fogják az amerikai kiadatási kérelmet, amit Assange jogi úton támad meg. Ezen kívül hírek szerint Svédországban is leporolják az aktákat az Assange-zsal szembeni, nemi erőszakra vonatkozó váddal kapcsolatban. Ha Londonba két kiadatási kérelem is befut, a briteknek azt is mérlegelniük kell, melyiknek tegyenek eleget. Azt is latolgatják, fenyegetheti-e Assange-t halálbüntetés az Egyesült Államokban.
– A hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ügyét igazságosan tárgyalják – figyelmeztetett tegnap Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője. Scott Morrison ausztrál kormányfő leszögezte: egy esetleges kiadatási ügynek semmi köze országához, és Assange részükről csak az általános konzuli segítségre számíthat. Felelnie kell azért, hogy megsértette egy külföldi ország törvényeit, tette hozzá. Marise Payne ausztrál külügyminiszter elmondta: Canberra maximálisan ellenzi, hogy az Egyesült Államokban halálra ítéljék a férfit. Hozzátette: London biztosítékot kért Washingtontól arra, hogy Assange-t nem sújtják halálbüntetéssel, ha kiadják. Az ausztrál újságíró-szakszervezet a kiszivárogtató szabadon engedéséért emelt szót. Marcus Strom elnök azt mondta: Assange-t közérdekű információk megosztása, azaz újságírói tevékenység miatt üldözik. Emlékeztetett: a WikiLeakset 2011-ben az ausztrál újságírás legrangosabb elismerésével, a Walkley-díjjal tüntették ki – jelentették hírügynökségek.
Forrás: magyarnemzet.hu
