Cserkészindulóval és zászlófelvonással indult a Körzeti Regös Tábor a fillmore-i Sík Sándor Cserkész Parkban. A hely már sokak számára ismerős lehet, ugyanis ötévente itt rendezik meg a Jubileumi nagytáborokat.

A Regös Tábor részvételére olyan cserkészek válnak jogosulttá, akik a hagyományos cserkészfoglalkozásokon túl részt vesznek a magyar hagyományok megőrzésében, ápolásában és továbbadásában. Az idei tábor résztvevői főként Észak-Amerikából, Clevelandból, Buffalo-ból, Hamilton-ból, Chagrin Falls-ból érkeztek, de akadtak olyanok is, akik a kanadai Londonból, Burlington-ból, Torontóból látogattak el a tábor helyszínére. Mint minden cserkésztábornak, a Regösnek is volt egy témája, amely az ősz beköszöntével nem volt más, mint a szüreti népszokások. Tábor Krisztina főszervező, a szüreteléshez kapcsolódó hagyományokat elevenítette fel, valamint a bor elkészítésének folyamatát ismertette. Jómagam népzenei előadással készültem, és bordalokra tanítottam a Regös cserkészeket. A tábor nem múlhatott el néptánc nélkül sem, a fiúkat Pigniczky Keve és Tábor Mátyás kalotaszegi legényesre, a lányokat Gyermán Mónika üveges táncokra tanította.

                                                                    A fiúk legényest…(Fotó: Tábor Krisztina)

                                                                                          …a lányok üvegest jártak (Fotó: Tábor Krisztina)

A hétvége folyamán megtanultunk kosarat fonni, csuhé babát készíteni, és játékos formában ugyan, de a szüretelésre is sor került. A kikapcsolódásként szolgáló labdajátékot Johnson Erik László vezényelte le. És ha még valaki a nap végére nem fáradt volna el, este a csűr alatt kedvére énekelhette és járhatta a széki táncrendet. A tábor lecsendesülésével a világító mécsesek árnyékában énekeltük:

„Haza is kéne már menni,

Reklám

Vajon mit fognak szólani

Sötét az ég alja,

Babám kísérj el haza,

Megszolgálom én ezt valaha.”

                                                                      A tábor résztvevői

Népzene, néptánc, hagyományőrzés. Ez jellemzi tehát az elhivatott Regös cserkészt. A fillmore-i hétvége mindahányunknak feltöltődést adott az elkövetkező táborig, hogy azzal a lendülettel vigyük és terjesszük mindazt a páratlan csodát, amellyel rendelkezünk. A tábort a zászlólevonás és a közös mise zárta.

Török Dancsó Ádám