Az 58. Magyar Kongresszus újdonsága a filmbemutató volt, amely a chicagói főkonzulátus támogatásával valósult meg: a jövőre 15 éves budapesti nemzetközi rövidfilmfesztivál, azaz a BuShow legjobb magyar alkotásaiból mutattak be válogatást két blokkban, amelyek elnyerték a clevelandi közönség tetszését. Gábeli Tamás, a fesztivál igazgatója személyesen is részt vett az eseményen, és felvezetőiben értékes információkkal szolgált a filmekhez. Vele beszélgetett a helyszínen Miklós Melánia.
Gábeli Tamás elmondta, hogy miután lezajlik a BuSho, minden évben összeállítanak egy best of válogatást a fesztiválra aktuálisan benevezett legjobb magyar rövidfilmekből, amelyet kiajánlanak vetítésre. Clevelandbe viszont egy nagyobb merítést hozott, hiszen itt ez volt az első alkalom, ezért nemcsak a legfrissebb, hanem az elmúlt 10-12 év legjobb magyar filmtermését szerette volna bemutatni. A délelőtti „no dialog” összeállítást filmnyelvi bevezetőnek szánta, amely tükrözi a BuSho arculatát. Szöveg nélküli fikciós, animációs és kísérleti rövidfilmeket láthattunk, amelyek „önmagukért beszélnek”, könnyen dekódolható rendezői üzenettel. A délutáni „serious part” összeállításban azonban komolyabb témákkal találkozhattunk.
Az első blokkot megelőzően levetített egy werkfilmet a fesztiválról, amelynek reklámszpotjait és trailereit ők maguk készítik, így ezek sora hűen tükrözi az elmúlt 15 év (marketinges) filmnyelvi változásait. A BuSho-t 2005-ben hozták létre, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a fiatal filmeseknek, így a kezdetek óta minden, a fesztiválra benevezett magyar rövidfilmet bemutatnak. Gábeli külföldi rövidfilmfesztiválokon szembesült azzal, hogy milyen népszerű a rövidfilmes műfaj, és hogy milyen kiváló alkotások vannak, amelyeket jó lenne Magyarországon is megmutatni. A fesztivál működéséről elmesélte, hogy maguk az alkotók nevezik be a filmeket – az első évben 94, a másodikban 170, majd 360 nevezés érkezett, és sorban mentek felfelé a számok, míg a fesztivál egyre nagyobb nemzetközi elismertségre tett szert. Az előzsűri ma már 1000 és 2000 közötti benevezett filmből választja ki azt a 60-70-et, amelyet a versenyprogramban bemutatnak. Három nap alatt 15 órányi filmet tudnak levetíteni, és a 3 fődíj mellett 7 kategóriában osztanak díjakat, valamint 4 különdíjat is odaítélnek. Budapesttel párhuzamosan egy-egy vidéki helyszínen, illetve a korábbi években határon túli településeken is tartottak vetítést, ahol a teljes versenyprogramot láthatta a közönség.
A rövidfilmes műfaj különlegességét Gábeli az időfaktorban látja, hiszen felgyorsult világunkban, ahol az idő egyre inkább pénz, éppen a rövidségük okán, illetve a technikai eszközök fejlődésének köszönhetően gyorsan terjednek. Fesztiválszervezőként nincs ellenére, hogy elérhetőek legyenek a videómegosztó portálokon, mégis fontosnak tartja a hároméves határidő betartását, ameddig nem kerülhetnek ki online. Így tudják ugyanis a filmek betölteni az eredeti küldetésüket, hogy a moziteremben együtt élhessük át a filmélményt. Valamint így tudják kifutni a fesztiválköreiket is, ami pedig a fesztiválok létjogosultságát biztosítja. A rövidfilmekbe is rengeteg energiát fektetnek az alkotók, sok esetben ugródeszkának használják, illetve kipróbálják magukat egy-egy nagyjátékfilm előtt. Az aktuális statisztika szerint évente száz magyar rövidfilm készül, és rengeteg kiváló alkotás születik ebben a műfajban is.
Az elmúlt évek terméseiből négy filmet hozott el a clevelandi magyar kongresszusra. Elsőként Tóth Barnabás Operation Stone című filmjét láthattuk, amely a fiktív határátkelőhelyek létezését mutatja be igaz történetek alapján. A fake boarderek olyan határátkelők voltak az ötvenes években, amelyeket álruhás magyar és szovjet őrök működtetek, elhitetve a disszidensekkel, hogy már külföldön vannak, majd miután információkat és pénzt szereztek tőlük, munkatárborokba szállították őket. Kiss Hajni szarajevói fesztiválgyőztes Last Call című filmje Zsurzs Kati nagyszerű alakításával a kivándorolt gyermekéhez készülő Skype-nagymama vívódásait ábrázolja meggyőzően, s egyre több nemzetközi sikert ér el. Deák Kristóf 2016-ban Oscar-díjat nyert Mindenki (Sing) című kisfilmjének varázsa a fesztiváligazgató szerint a gyermeki lélek tisztaságában rejlik, s ahogyan azt a főszereplő gyerekek és a kórus alakítják. „Még ha később a film meg is osztotta a közvéleményt, a Bodzavirág című dal valódi sláger lett” – mondta Gábeli. Ferenczik Áron Miért vannak olyan messze a székek a HÉV-megállóban? című groteszkjéről megtudtuk, hogy egy sorozat részeként kezdett el önálló életet élni, s jutott el külföldi fesztiválokra. A francia közönség pl. Lille-ben az elszemélytelenedés világjelenségét bemutató groteszk humort értékelte benne a leginkább.
Gábeli Tamás a prezentációjában is beszélt az új generációs magyar filmek sikeréről, amelyet számos nemzetközi fesztiváldíj, köztük nagyjátékfilmes és rövidfilmes Oscar-díjak, illetve jelölések is fémjeleznek. Ennek titkát a magyar filmtörténetben, a kiváló mesterekben, valamint a filmes képzés erősségében látja. A magas színvonalú oktatás, amely jelenleg négy intézményben zajlik Magyarországon, véleménye szerint visszaköszön a filmekben. Ezért is tartja fontosnak, hogy minden évben meghívjanak egy-egy hallgatót a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a MOME, az ELTE és a Metropolitan Egyetem filmes képzéséről a fesztivál diákzsűrijébe.
Az idei BuSho-filmbemutató a chicagói főkonzulátus támogatásával érkezett a Magyar Kongresszusra, aminek kapcsán a fesztiváligazgató elmondta: nemcsak az a céljuk, hogy a fesztiválra beküldött összes magyar rövidfilmet bemutassák otthon, hanem hogy világszerte is minél több magyar közösségbe eljuttassák a legjobbakat. Többféle összeállítást küldenek szét közel ötven intézménynek, főként a Külügyminisztérium kötelékében működő kulturális intézetekkel és konzulátusokkal együttműködésben. Az Egyesült Államokban New York után a clevelandi volt a második bemutatkozás, amit a kongresszus közönsége érdeklődéssel és hálásan fogadott.
Akik lemaradtak a vetítésről, illetve felkeltették kíváncsiságukat a rövidfilmek, látogassanak el a www.busho.hu weboldalra. A Vízió menüpontnál a szervezők ajánlásával megtalálható néhány olyan kiváló alkotás, amelyek sikerrel szerepeltek a fesztiválon.
A szerző rádiónk Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa.
