Ha feltalálókról van szó, többnyire bogaras, nagyszakállú, szemüveges férfiak jutnak eszünkbe. Pedig jó néhány olyan innováció kötődik nők nevéhez, amelyek nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni az életünket. Most pedig ismerkedjünk meg hét igazi „nagy női koponyával”.

Josephine Cochrane és a 19. századi mosogatógép (A kép forrása: korkep.sk)

A nők segítője: Josephine Cochrane, a mosogatógép feltalálója. A jómódú ohiói háziasszony valószínűleg soha életében nem mosogatott el egyetlen tányért sem, mégis ő vált a mosogatógép anyjává. A masina az 1893-as chicagói világkiállításon debütált, és hatalmas sikert aratott. Igaz, ekkor még nem a hétköznapi háziasszonyok körében hódított, hanem az étterem- és szállodatulajdonosok láttak benne fantáziát.

Mary Anderson és a mai ablaktörlő (A kép forrása: korkep.sk)

Az autósok kedvence: Mary Anderson, az ablaktörlő feltalálója. A New York-i hölgy 1903-ban egy havas januári napon villamoson utazott, és feltűnt neki, hogy a vezető alig lát valamit a szélvédőre tapadt hótól. A probléma annyira megragadta, hogy hazaérkezése után megtervezte a ma is használatos ablaktörlőt, vagy ahogy a szabadalmi leírásban szerepelt: “egyszerű mechanizmus, amely az esőt, havat, jégdarát hivatott letörölni a vezető előtti ablakfelületről”.

Melitta Bentz és a kávéfilter (A kép forrása: korkep.sk)

A kávézás úttörője: Melitta Bentz, a kávéfilter feltalálója. A lipcsei származású háziasszony nagy rajongója volt a kávénak, azonban a csésze aljára ülepedő zaccot ki nem állhatta. Egy napon annyira elege lett belőle, hogy fogott egy itatóspapírt, tölcsér formájúra tekerte, beleöntötte a kávét, majd leforrázta. Ezzel megszületett a kávéfilter, amit ma is használnak világszerte. Melitta és férje, Hugo még a kísérletezés évének végén, 1908. decemberében megalapították a nő nevére keresztelt vállalatukat, majd 1937-ben levédették a filterezés technológiáját. A Melitta névre hallgató filter még ma is népszerű, és tisztes jövedelmet hoz az asszony örököseinek.

A nők „megmentője”: Mary Phelps Jacob, a melltartó feltalálója. Az első példány két zsebkendőből és egy rózsaszín szalagból készült 1913-ban egy partira, és már aznap este felhívta magára a figyelmet – pedig messze nem az első volt a sorban, mert melltartószerű fehérneműt már a 7. században is hordtak a nők. Ettől függetlenül Mary Phelps Jacobs-nak minden nő hálás lehet, mert azzal, hogy újra feltalálta az elengedhetetlen ruhadarabot, egy csapásra megszabadította a nőket az évszázadokig egyeduralkodó, minden más megoldást feledtető fűzők szorításától. Szabadalmát 1914-ben fogadták el. Viszont soha nem indult be számára igazán az üzlet, így a jogokat eladta a Warner Brothers Corset Company nevű amerikai cégnek, amely 30 év alatt közel 15 millió dollárt keresett a találmányon.

Mary Phelbs Jacob és az első modernkori melltartó

Az anyák első számú kedvence: Marion Donovan, a pelenka feltalálója. Akinek 1949-ben elege lett a folyamatos pelenkamosásból, ezért újragondolta a textilpelenka koncepcióját. Első ötlete egy vízhatlan pelenkafedő gumibugyi volt, amit zuhanyfüggönyből készített. A tökéletesített, mosható pelust az akkoriban használt veszélyes biztostű helyett patenttal látta el. Majd hamarosan megalkotta az eldobható pelenka prototípusát. Találmányával számos céget megkeresett, de mindenhonnan elutasító választ kapott, arra hivatkozva, hogy sokba kerülne az előállítása és egyébként sem venné meg senki. Marion gondolt egy nagyot, saját vállalkozást alapított, és hamarosan milliókat kaszált.

Marion Donovan és az eldobható pelenka (A kép forrása: korkep.sk)

Ha tudomány és nők, akkor sokaknak Marie Curie neve ugrik be először. Madame Curie úttörőnek számított: ő volt a párizsi Sorbonne egyetem első női professzora, és előtte egyetlen nő sem kapott Nobel-díjat. Curie-t azonban kétszer is honorálta a svéd akadémia: először 1903-ban a fizika szakterületén a radioaktivitás felfedezéséért, majd 1914-ben a vegytiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjjal jutalmazták. Az első világháborőban neki köszönhetően mozgatható röntgengépeket alkalmaztak a katonák sérüléseinek megállapítására.

Marie Curie a laboratóriumban

Az élet védelmezőjének nevezik Stephanie Kwolekot, a golyóálló mellény feltalálóját. Negyvenéves pályafutása alatt huszonnyolc nagy jelentőségű találmányt alkotott, az amerikai DuPont vegyiművek vezető kutatójaként. Egyik szabadalma sem bírt azonban akkora jelentőséggel, mint a modern idők acélja, a kevlár, amely nagyon könnyű, mégis erősebb, mint a metál. Az új anyagot számos extrém helyzetben tesztelték, és rájöttek arra, hogy a belőle készült szálakból szövetszerű anyag készíthető, amely motoros ruhák, valamint golyóálló mellények alapanyaga lehet. A találmány számos rendőr, katona életét mentette meg.

Stepahie Kwolek a hetvenes évek elején fedezte fel a kevlárt

Szerző: Takács Henrietta

Forrás: http://korkep.sk/cikkek/tudomany/2013/11/20/7-no-7-hiresse-valt-talalmanya#sthash.XpLWOFXe.dpuf

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.