A clevelandi Magyar Iskola idén is megtartotta hagyományos szavalóversenyét. A kétfordulós vetélkedőn a tanulók két verssel készültek. Az elődöntőn mindkét verset elszavalták, míg a döntőre szabadon kiválaszthattak, mely verssel szeretnék a zsűri tagjait és a nagyközönséget elkápráztatni. Minden osztályban hirdettek első, második és harmadik helyezettet.
Az idei döntő különlegessége volt, hogy egy népdaléneklési előadás is társult a vetélkedőhöz. Ez jó alkalom volt minden diák számára, hogy a feszültséget kiadja magából és kedvére énekeljen, nem utolsó sorban a szülők is élvezettel hallgatták gyermekeiket.
Az iskola tanulói elénekelték mindazon népdalokat, melyeket az év során nagy lelkesedéssel és örömmel tanítottam nekik. Ez egy széles sávon mozgó válogatás volt, olyanok mint széki, moldvai csángó, szatmári, galgamenti és néhány mindenki számára jól ismert dallam is szerepelt. Az énekek hangszeres kísérettel szólaltak meg furulyán, hegedűn és citerán, így még jobban megadva az egyes tájegységekből származó dalok hangulatát.
A közös finálé szám az Örökségünk Rólad szól című dala volt, melyet minden osztály egy szívvel-lélekkel, közösen énekelt. Álljon most itt a dal néhány megérintő sora:
„Mert én megtanulom, megőrzőm
Tanítom, továbbadom,
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangját
Elkopni nem hagyom
Megtanulom, megőrzőm
Tanítom, továbbadom.
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangját
Elvenni nem hagyom.”
Bízva bízhatunk benne, hogy amíg Clevelandban a szüleink nyelvét, hagyományait ilyen gyönyörűen őrzik, és átadják gyermekeiknek, addig van jövője a magyarságnak itt, Észak-Amerikában.
Szerencsésnek érzem magam, hogy ennek tanúbizonyságát személyesen élhettem át, mely szép emlékét soha nem feledem.
Török Dancsó Ádám clevelandi KCSP ösztöndíjas
Képek: László F. Petra
