2004-ben Magyarország 9 másik állammal (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia) együtt az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Barrosso, az Európai Bizottság elnöke az évforduló kapcsán úgy fogalmazott: Európát egyesítette újra a tíz évvel ezelőtti bővítés.
Magyarország a közép-kelet-európai országok közül elsőként -1988-ban – létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. A 2004-es csatlakozásig Magyarország külpolitikai prioritása az euroatlanti integráció volt. Az uniós Magyarországnak új kihívásokkal kellett szembenéznie. Ezek közül a legnagyobb feladat talán az EU Tanácsának soros elnökségi szerepében való debütálás volt.
A csatlakozás óta, minden évben egyre több uniós támogatás vált hozzáférhetővé az egyes gazdasági szereplők számára. Ezek a keretösszegek jelentősen meghaladják Magyarország uniós befizetéseit. 2004 óta az Unióból közel hétezer milliárd forinttal kapnak többet, mint amennyit az országnak kellett befizetnie. Magyarország a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban összesen 25,7 milliárd euró közösségi kohéziós forrást használhatott fel. A rendszerváltás óta körülbelül 65 milliárd euró tőke érkezett Magyarországra, többnyire az Európai Unió többi államából. Le kell azonban azt is szögezni, hogy az EU nem jótékonysági intézmény. 2004 óta, az EU-s országokkal folytatott kereskedelem hatására, az olcsó import egyre inkább háttérbe szorítja a hazai termékeket. Ez számos magyar kis- és középvállalkozást hozott lehetetlen helyzetbe.
A 2007-es schengen-i térséghez való kapcsolódás óta a magyar állampolgárok szabadon utazhatnak az Unión belül. Emellett ma már nemcsak az utazás, hanem a letelepedés, a tanulás és a munkavállalás is könnyebb a magyarok számára. Természetesen jó lenne egy tíz éves mérleget is fölállítani és megvizsgálni úgy az előnyöket mint a hátrányokat ez alatt az időszak alatt.
Miért is? Magyarország mint állam nem tagja az EU-nak. Leírta az átmeneti rendelkezéseibe, hogy megszakította jogfolytonosságát a korábbi állammal. Ezt összekeverte azzal, hogy elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása és az alaptörvény bevezetésével jogot formál erre. Vagyis létrehozott még egy államot a korábbi magyar mellé és áthozott mindenkit a sajátjába, az intézményeket, vagyonokat pedig ellopta.