A Teleki László Alapítvány sajtótájékoztatón mutatta be az erdélyi Magyarvista református templomában fellelt különleges művészettörténeti leletet. A födémszerkezet mellett a templom falait díszítő gótikus festmények ugyancsak figyelemreméltóak.
A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő kalotaszegi település, Magyarvista (románul Vistea) református templomában, amely Erdély és a Kalotaszeg egyik legismertebb középkori műemléke, újabb, művészettörténeti szenzációnak számító leletek kerültek elő. A templomban a budapesti Teleki László Alapítvány végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat. A kutatás alapján megállapítható, hogy a magyarvistai templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült, ezzel – mai tudásunk szerint – Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.
A felfedezés a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat.
A csütörtök délutáni sajtóeseményen Perényi Lóránt, az Építési és Beruházási Minisztérium építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar kormány fontosnak tartja határon túli épített örökségünk védelmét, ahogyan a határon túli magyar műemlékek védelmére létrehozott Rómer Flóris-tervet is, melyet, tette hozzá, a továbbiakban is folytatni szeretnének. Kovács Gergely művészettörténész széles kontextusba helyezte a magyarvistai templomot és a templom falképeit, amelyek a meglehetősen ritka, de azért a Kárpát-medencében sokfelé fellelhető gótikus falképek közé tartoznak.
Kiss Lóránt restaurátor a falképkutatás eredményeit ismertette. Beszámolójából kiderült, hogy a templom falképei stilisztikailag egy Erdélyben jól ismert stíluskörhöz igazodnak, melynek közismert példája a gelencei Szent László-legenda, de számos más helyszínen is megjelenik: Csíkszentimre, Homoródkarácsonyfalva, Felvinc, Boroskrakkó, Szék, Ördöngösfüzes stb. A látványos stíluskört egyes kutatók italo-bizantinnak nevezik, de elterjedtsége miatt helyesebb egy itáliai hagyományokat használó, közép-európai gótikus tendenciáról beszélni.
A magyarvistai faszerkezet abból a szempontból is különleges, hogy mestergerendával és oszloppal alátámasztott födém megoldásának egyetlen további példája ismert eddig Erdélyben, aminek kora egyelőre ismeretlen. A különleges leletegyüttes az erdélyi művelődéstörténet értékes támpontja lehet.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható.
Borítókép: 1330-ból származó tölgy mestergerenda a Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő kalotaszegi Magyarvista református templomában. A templomban a budapesti Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a magyarvistai templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült, ezzel – mai tudásunk szerint – Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete. A kutatások során újabb freskók és régészeti leletek is előkerültek. MTI/Kiss Gábor
