Sajtóhír a tavaly nyári uborkaszezonban: amerikai tudósok megtalálták a paradicsom ízéért felelős gént, amely – és ez immár tudományosan igazolt tény – a bolti paradicsomból hiányzik. Mint kiderült, az egyszerre érő, ezért jól szállítható és értékesíthető fajták nemesítése során veszett el a paradicsom édessége és aromája – amiből az is következik, hogy véglegesen elfelejthetjük azt a városi legendát, miszerint a kamionnal behozott importparadicsom azért ízetlen, mert nem a Magyar nap sütött le rá. A paradicsom íze fajtafüggő.
Mivel a tudósok egyelőre keresik a szökevény gént, és a boltokban továbbra sem kapható finom paradicsom, ezért ha az ember jót akar enni, akkor kénytelen maga megtermelni az asztalra valót. Nagyobb családokban a költségmegtakarítás is kemény dollárokban mérhető, ha van kert és némi kertészkedési gyakorlat. Az első kérdés tehát, amire válaszolnunk kell: melyiket válasszam? Az ezernyi kereskedelmi- és tájfajta közül melyik a legfinomabb?
A kaliforniai Morningsun Herb kertészetben évek óta tartanak kóstolót, ahol közel 100 fajtát lehet tesztelni. (Aki arra jár paradicsomszezonban, ne hagyja ki.) Az eredményeket 5 évre visszamenőleg megnézhetjük a farm honlapján lévő táblázatban. Íme a tavalyi győztesek listája:
Sunsugar, Sungold, Brandywine Suddeth’s, Sweet Chelsea, Rosalita , Matt’s Wild Cherry
Nagy-Britanniában a Ball Colegrave kertészet szokott különféle témákban teszteléseket, termékbemutatókat tartani, az utóbbi években 47 paradicsomfajta közül ezek ízlettek a legjobban a látogatóiknak:
| 2011 | 2012 |
|---|---|
| Sweet Million | Sweet Aperitif |
| Rosada | Sungold |
| Suncherry | Chocolate Cherry |
| Trilly | Suncherry |
| Sparta | Rosada |
| Sungold | Sweet Million |
Az ilyen többéves összehasonlító tesztek azért nagyon jók, mert megmutatják, hogy változó időjárás mellett hogyan teljesítenek az egyes fajták. Angliában például a tavalyi év rekord mennyiségű csapadékot hozott, a Sungold és a Suncherry állandó jó helyezése tehát azt mutatja, hogy ezek strapabíró fajták, amelyekre hűvös és nedves nyarakon is számíthatunk.
Palántanevelés
Fény
A vetés optimális idejét illetően február közepétől április közepéig terjedő véleményeket lehet olvasni, én március második hetében vetem joghurtos pohárba. Korábbi vetésnél a növény a fényhiány miatt megnyúlhat, vagy április végére már akkorára megnő, hogy hetekig csak sínylődik a pohárban, miközben várjuk a kiültetés idejét, azaz a fagyok elmúltát. A fény miatt tehát déli, délnyugati fekvésű ablak a palántanevelde ideális helye
Öntözés
A fényhiány mellett a megnyúlás másik lehetséges oka a túlöntözés, ami ráadásul elősegíti a palántadőlés néven ismert gombafertőzés terjedését. Ennek elkerülése érdekében a legjobb alulról öntözni: nagyobb lyukat vágunk a műanyag poharak alján, és a poharak alá tett tálcába öntjük a vizet, ahonnan felszivárog a növények gyökeréhez. Ha nem kornyadozik a növény, akkor nincs szüksége több vízre, a legtöbb palántanevelési sikertelenség oka a túlzott gondoskodás.
A szárra vigyázzunk, a levelénél fogva mozgassuk.
Ültetőközeg
A növények alá érdemes jó minőségű palántaföldet vagy általános virágföldet vásárolni még akkor is, ha kertes házban lakunk. Kis mennyiség kell belőle, és a márkásabb földek jó eséllyel nem tartalmaznak kórokozókat, ami élet-halál különbséget jelenthet az éppen csak kikelő gyenge növénykék számára. (Ha tehetem, én hazai zacskós földet vásárolok. Abszurd
A jó palánta vastag, tömzsi benyomást kelt. Ha nem egyenként vetettük a poharakba és emiatt szét kell ültetni (tűzdelni), akkor a levelénél fogva helyezzük át az új edénybe, ne szorongassuk a sérülékeny szárat. A nagyobbacska palántát időnként gyengéden megsimogatva, borzolgatva serkenthetjük a szár erősödését – ráadásként pedig máris élvezhetjük a levelekből áradó finom paradicsomillatot. Ha májusban készen vesszük a palántát, akkor is a kompakt növekedésű, zömök példányokat válasszuk, ne a nagy kajlákat, bármennyire is bizonygatja az árus, hogy azok a legszebbek.
Magfogás
Pár napja merült fel egy beszélgetésben, hogy érdemes-e a kalandos úton beszerzett különlegességek magját megőrizni a következő évre. Ha jól sikerült a paradicsom, nagy a kísértés, hogy újravessük, de körültekintően kell eljárni. A hibridekkel (F1 jelzés a tasakon) egyáltalán nem érdemes kísérletezni, a következő generáció nem arra a növényre fog hasonlítani, amelyről a magot vettük. Ha nem hibrid a fajta, akkor is fennáll az átporzódás-keveredés veszélye, és a visszanyert magból többször újravetett paradicsom sajnos többnyire nem előnyére változik, hétköznapi nyelven szólva “leromlik”. Mostanában nagy divat a magcserebere, főleg ökológiai gazdálkodást folytatók között, és a paradicsom mindig a magbörzék sztárja:
Ez az a növény amiből egy kezdő magfogó, egy kis kertben akár 100 fajtát is termeszthet (előfordul, de minimális az összeporzódás esélye!).
Esetenként a paradicsom is átporzódik, ha nem is olyan mértékben, mint a paprika.
Oltott palánta
Van azonban olyan eset, amikor a palántanevelést is profikra bíznám… Minden hobbikertész ismeri az oltott gyümölcsfákat, rózsákat, de oltott zöldségekről eddig nem nagyon hallottunk. Pedig az árutermelő kertészek jó ideje ismerik, a nyugati biokertészetekben szinte kizárólag ezzel dolgoznak. Az oltott palánta előnye, hogy az alany erőteljes gyökérzetet fejleszt, és ellenálló a talajon keresztül fertőző betegségekkel szemben. Az erős gyökérzet több tápanyagot tud felszívni, a nemes növényrész dús, egészséges lombozatot fejleszt, a termés pedig biztosabb és nagyobb mennyiségű.
Bár az oltott palánta drágább, de gazdaságos . Az oltott palánta gondozásáról azt érdemes tudni, hogy balkonkertészkedésre általában nem való – éppen az erőteljes gyökérzet miatt nem elég neki a cserépben, dézsában lévő földmennyiség. Kiültetéskor pedig nem szabad mélyre leengedni. A hagyományos paradicsomot akár az első levélig lesüllyeszthetjük, mert a földdel takart szár oldalirányban gyökereket fog hajtani. Az oltott palánta esetében ez azt jelenti, hogy a nemes, tehát nem ellenálló rész is gyökereket ereszt, majd összeszedi a talajból a fertőzéseket, amelyekkel szemben nincs védekező képessége – azaz elveszítjük az oltás előnyeit. Kiültetéskor az oltott növényt tehát csak addig engedjük a földbe, ameddig a palántánkat takarta.
Forrás: https://kert.postr.hu/melyek-a-legfinomabb-paradicsomfajtak
