Ennek egyik oka a vércsoport: egyes vércsoportok ”finomabbak” a szúnyogok számára, mint mások. Egy felmérés szerint a 0 vércsoportú embereket kétszer annyira csípik, mint az A vércsoportúakat, a B-seket pedig valahol a kettő között. Egy másik szempont a szúnyogoknak az, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk ki: ugyanis ez alapján tájolnak be minket, akár 50 méter távolságról. Emiatt azokat, akik nagyobb mennyiséget lélegeznek ki – például a nagyobb testtömegű embereket – könnyebben megtalálják, a kisebbeket – pl. a gyerekeket – pedig kevésbé csípik össze.
Nemcsak a szén-dioxid, hanem más kibocsátott anyagok alapján is vadásznak ránk a szúnyogok: a magasabb testhőmérsékletű embereket (pl. a sportolókat) is egy-kettő megtalálják, mivel szervezetükben magas a tejsav szintje, és ezt az izzadságon keresztül megérzik. Ugyanez érvényes az ammóniára is, és más, az izzadsággal együtt távozó anyagokra.
Egy másik kutatás alapján bizonyos típusú, a bőrünkön élő baktériumoktól is függ, hogy telecsípnek-e vagy sem. A szúnyogok egy helyen minél több, de csak egyfajta baktériumot szeretnek, ezért csípik leginkább a lábunkat.
A nyári melegben hűsölni vágyóknak az sem jó hír, hogy a szúnyogok a sörre is jönnek. Már egy kis üveg sör után is könnyebben megtalálnak, de arra még nem találtak magyarázatot, hogy miért. Feltételezések szerint talán azért, mert megnövekszik az izzadságunk etanolszintje vagy testünk hőmérséklete, de egyik elmélet sem állt meg a lábán.
A szúnyogok nemcsak szag, hanem látás alapján is kiszúrják áldozataikat, így az sem mindegy, hogy mit viselünk: az erős színű ruhák inkább vonzzák a csípkedő rovarokat, mint a halványak. Nem elhanyagolható végül a genetika sem, viszont aki egyszerűen ilyen géneket hordoz, semmit sem tehet, hogy kevésbé tűnjön finomnak a szúnyogok szemében.
Forrás: Smithsonian.com
