Tisztelt Magyarország!
Engedjétek meg nekem, hogy rövid formában ugyan, de elmeséljem, milyen volt 2013. június 22-én Törökországban magyarnak lenni, és a dobogón állva megmutatni a világnak a magyar zászlót a győztes jogán!
Mi is történt?
2013. június 22., Törökország – Gümüshaciköy
Tradicionális távlövő verseny, két kategóriában:
– 50 fontig húzóerejű íjak versenye
– korlátlan erősségű íjak versenye
Szabályok:
– 3 kilőtt nyílvessző
– a nyílvessző csak fából lehetett
– 60, illetve 80 méter széles célsávba kilőtt nyílvesszők lőtávjai voltak lemérhetők
Részt vevő országok: 14 ország, több mint 200 versenyző
50 fonterejű íjak versenye:
5 hónapot készültem a verseny 50 font íjerősségű kategóriájára. Alapvetően minden energiámat lekötötte ez a munka, mindenképpen olyan eredményt szerettem volna lőni, ami kiemelkedő.
Mindenki számára közérthetően: 50 fontos íjjal és fa vesszővel a kiemelkedő íjkészítők íjaival a lőtáv 330 méter. Egyszerűbben: aki 330 méter fölé lő, az már nagyon komoly tudást birtokol.
Ezt a versenyszámot 467 métert lőve megnyertem a saját készítésű íjammal és a nagy legendától, Kassai Lajostól kapott cédrus nyíltestekből készített nyílvesszővel. Ezt a távolságot, ilyen fonterőben, fa nyíltesttel soha senki nem tudta még elérni vagy megközelíteni.
Korlátlan erősségű íjak versenye:
A verseny kedvezőtlenül kezdődött számomra, mert csak egy nyílvesszőt tudtam kilőni, ugyanis a kezem megsérült a lövés közben.
Az eredményről a mentőben értesültem.
Ezt a kategóriát is sikerült megnyernem egyetlen kilőtt nyílvesszővel!
Az eredményhirdetésen a győztes jogán megmutattam a magyar zászlónkat a világnak. A világnak, hogy büszkén mondhassuk, a magyar nemzet él és létezik, és járjuk töretlenül az utat, amin az őseink elindultak.
Köszönöm a figyelmeteket!
A versenyről bővebben és szóban:
Törökországi világrekord:
Mongóliai világrekord:
(Kuruc.info)
