Bár örül annak Csendes László, az egykori kommunista állambiztonság irattárát átvilágító testület (CNSAS) tagja, hogy a hírszerzés 33 év után számos, az 1989-es forradalomra vonatkozó irat titkosságát oldotta fel, úgy véli: a példát más intézményeknek is követniük kell, hogy teljesebb képet kapjunk az eseményekről.

Pozitív, de nem elégséges lépésnek tartja Csendes László, a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) magyar tagja a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon, múlt év végi bejelentését, miszerint feloldották a kommunista állambiztonsági szervek 1989-es eseményekben való részvételéről szóló akták titkosítását.

Az átvilágítóbizottság tagja a Krónikának nyilatkozva rámutatott: elsősorban a történészek feladata, hogy átvizsgálják és feldolgozzák az immár nem titkos dokumentumokat, ami jelentős munka. Ezt követően össze kell hasonlítani őket azokkal, amelyeket eddig tett nyilvánossá a SRI, és amelyeket eddig a CNSAS-nál kutathattak, de azokkal is, amelyeket a különböző visszaemlékezők hoztak nyilvánosságra. Ezt követően kell megvizsgálni, hogy a dokumentumok alapján narratíva-változás állhat-e be vagy sem.

Reklám
Tas J Nadas, Esq


Újra polémia lesz szerintem arról, hogyan kell ezeket az új iratokat beilleszteni abba a képbe, amelyet eddig a történészek kialakíthattak az 1989. decemberi eseményekről”

– hangsúlyozta Csendes. A CNSAS tagja ugyanakkor megjegyezte: nem csupán a SRI-nek kellene feloldania a dokumentumok titkosítását, hanem a többi titokgazdának is, hiszen több olyan intézmény is létezik, amely iratokat őriz az eseményekről. Ilyen a katonai levéltár és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) is, hiszen ez utóbbi tudná tisztázni például azt a feltételezést, hogy az egykori szovjet hírszerzés, a KGB is közreműködött az eseményekben, illetve hogy mennyire voltak aktívak a szovjet szervek és konkrétan mit tettek.

Ezeket lassan a többi levéltárnak is nyilvánossá kellene tennie, ha nem akarták elküldeni a CNSAS-nak”

– hangsúlyozta Csendes. Mint megjegyezte, a hatályos törvények alapján a CNSAS-hoz eleve csupán azokat a dokumentumokat küldhetik át, amelyek az 1989. december 22. előtti eseményekhez kapcsolódnak, ezért is pozitívum, hogy olyan dokumentumok titkosítását is feloldják, amelyek a kérdéses időpont utáni történésekre vonatkoznak.

Hozzátette ugyanakkor:

vélhetően még nagyon sok olyan irat van, amelyet nyilvánosságra kellene hozni, mivel gyakran fordul elő, hogy egy apró részlet az egész narratívát megváltoztatja.

„Ezért várom mindig a titkosítások feloldását. Nagyon örülök neki, hogy harminchárom év után ez lehetővé vált, de megtehették volna hamarabb is” – szögezte le Csendes László.

Mint arról beszámoltunk, Eduard Hellvig, a SRI igazgatója december 22-én jelentette be, hogy feloldották az 1989-es forradalomra vonatkozó, a kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate tisztjeinek akkori szerepével kapcsolatos belső ügyiratainak titkosítását.

A teljes cikk az alábbi címen olvasható.

(Krónika)



SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.