Bár örül annak Csendes László, az egykori kommunista állambiztonság irattárát átvilágító testület (CNSAS) tagja, hogy a hírszerzés 33 év után számos, az 1989-es forradalomra vonatkozó irat titkosságát oldotta fel, úgy véli: a példát más intézményeknek is követniük kell, hogy teljesebb képet kapjunk az eseményekről.

Pozitív, de nem elégséges lépésnek tartja Csendes László, a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) magyar tagja a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon, múlt év végi bejelentését, miszerint feloldották a kommunista állambiztonsági szervek 1989-es eseményekben való részvételéről szóló akták titkosítását.

Az átvilágítóbizottság tagja a Krónikának nyilatkozva rámutatott: elsősorban a történészek feladata, hogy átvizsgálják és feldolgozzák az immár nem titkos dokumentumokat, ami jelentős munka. Ezt követően össze kell hasonlítani őket azokkal, amelyeket eddig tett nyilvánossá a SRI, és amelyeket eddig a CNSAS-nál kutathattak, de azokkal is, amelyeket a különböző visszaemlékezők hoztak nyilvánosságra. Ezt követően kell megvizsgálni, hogy a dokumentumok alapján narratíva-változás állhat-e be vagy sem.

Tas J Nadas, Esq

Újra polémia lesz szerintem arról, hogyan kell ezeket az új iratokat beilleszteni abba a képbe, amelyet eddig a történészek kialakíthattak az 1989. decemberi eseményekről”

– hangsúlyozta Csendes. A CNSAS tagja ugyanakkor megjegyezte: nem csupán a SRI-nek kellene feloldania a dokumentumok titkosítását, hanem a többi titokgazdának is, hiszen több olyan intézmény is létezik, amely iratokat őriz az eseményekről. Ilyen a katonai levéltár és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) is, hiszen ez utóbbi tudná tisztázni például azt a feltételezést, hogy az egykori szovjet hírszerzés, a KGB is közreműködött az eseményekben, illetve hogy mennyire voltak aktívak a szovjet szervek és konkrétan mit tettek.

Ezeket lassan a többi levéltárnak is nyilvánossá kellene tennie, ha nem akarták elküldeni a CNSAS-nak”

– hangsúlyozta Csendes. Mint megjegyezte, a hatályos törvények alapján a CNSAS-hoz eleve csupán azokat a dokumentumokat küldhetik át, amelyek az 1989. december 22. előtti eseményekhez kapcsolódnak, ezért is pozitívum, hogy olyan dokumentumok titkosítását is feloldják, amelyek a kérdéses időpont utáni történésekre vonatkoznak.

Hozzátette ugyanakkor:

vélhetően még nagyon sok olyan irat van, amelyet nyilvánosságra kellene hozni, mivel gyakran fordul elő, hogy egy apró részlet az egész narratívát megváltoztatja.

„Ezért várom mindig a titkosítások feloldását. Nagyon örülök neki, hogy harminchárom év után ez lehetővé vált, de megtehették volna hamarabb is” – szögezte le Csendes László.

Mint arról beszámoltunk, Eduard Hellvig, a SRI igazgatója december 22-én jelentette be, hogy feloldották az 1989-es forradalomra vonatkozó, a kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate tisztjeinek akkori szerepével kapcsolatos belső ügyiratainak titkosítását.

A teljes cikk az alábbi címen olvasható.

(Krónika)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.