A magyar kormánynak a következő parlamenti választásig még három esztendő, tehát elegendő idő áll rendelkezésére a most felvázolt célok eléréséhez – értékelte a Nézőpont Intézet Orbán Viktor kormányfő Ötéves a kormányzás című konferenciáján elhangzott beszédét pénteken.
Az elemző- és kutatócég az MTI-hez eljuttatott gyorsjelentésében azt írta: a kormányfő beszédének kulcsgondolata, hogy az eddigi eredmények azt mutatják, a kormányzás alapjai stabilak, az ország gazdasági mozgástere az elmúlt öt esztendőben szélesedett.
A kormányzás jövőbeli célja ezért Orbán Viktor szerint az, hogy minél többen személyes sikerként is megéljék az ország eddig elért eredményeit – tették hozzá. A miniszterelnök által középpontba állított “polgári berendezkedés” gondolata így a középosztályhoz tartozók számának növelésére, az életminőség javítására utal, melynek megvalósítása a rendszerváltás óta most először került reális közelségbe – írták.
Hozzáfűzték: mindez azért is fontos, mivel a hétvégén megtartott lengyel államfőválasztás is megmutatta, a stabil alapok és az egyértelmű gazdasági sikerek önmagukban még nem nyújtanak kellő biztosítékot egy kormányerőnek az újrázáshoz.
A beszéd másik fontos pontjának a kutatóintézet azt nevezte, hogy a stabil alapok megőrzéséhez elengedhetetlen erős kormányzás mellett megértő, “figyelmes” kormányzásra is szükség van. A kormányfő a Nézőpont Intézet szerint ezzel rácáfolt politikai ellenfeleire is, akik rendszeresen azzal vádolják, hogy tévedhetetlennek tartja kormányzását.
Felhívták a figyelmet arra is: a miniszterelnök fontos erénynek vélte a cselekvésből szükségszerűen adódó hibák felismerését és kijavítását, hogy a kormányzás – a korábbi kormányokkal ellentétben – ne szakadjon el az emberközpontú gondolkodástól. Mindez – kiegészülve az életminőség javításának hangsúlyozásával – azt is jelenti a kutatócég szerint, hogy míg a kormányfői beszédben egyaránt ellenfélként megjelölt két politikai tábor, a Jobbik és a baloldal radikalizálódik, a kormányfő a higgadt, nyugodt kormányzóképes erőt képes megjeleníteni a magyar politikában.
A gyorselemzés a beszéd lényeges gondolatának nevezte Magyarország európai uniós és NATO-tagsága melletti egyértelmű kiállást. Mint írták: azzal, hogy a miniszterelnök jelezte, szükség esetén vitát kell folytatni e szervezetekkel, “valójában középre pozícionálta magát a Jobbik és a baloldal végletes megközelítésmódjához képest”. A miniszterelnöki vízióban megjelenő nemzeti önállóság ugyanis nem jelent sem a Jobbik által előtérbe helyezett nemzeti különállást, sem a baloldal által hirdetett kényszerű önfeladást – emelte ki a Nézőpont Intézet.
Hozzátették: a nemzeti érdekek felismerése és érvényesítése természetes, bevett és elfogadott e szövetségi rendszereken belül, anélkül, hogy bárki megtagadná e közösségekhez tartozását. A kormányfő egyértelműen megerősítette tehát, hogy “a bátor kezdeményezésektől függetlenül politikája nyugati orientációjú”, és Magyarországra a nyugati szövetségesi rendszer egyenrangú tagjaként lehet tekinteni – írták.
