Korszakos határozatot hozott kedden az Európai Unió bírósága az internetes szólásszabadság és az online adatvédelem között zajló vitában: döntése értelmében az internetes vállalatok bizonyos esetekben kötelezhetőek arra, hogy az online keresőmotorok eredményeiben megjelenő személyes információt eltávolítsák.

A brüsszeli testület keddi döntésével egy spanyol férfi panaszának adott helyt. Mario Costeja korábban a Google keresőjében saját nevére keresett rá, és ezután egy olyan találati listával szembesült, amelyben egy, fizetetlen adóssága miatt házának hamarosan esedékessé váló elárverezéséről szóló, 1998-as spanyol újságcikk is szerepelt. A férfi azt kérte a spanyol hatóságoktól, hogy távolítsák el a hivatkozást, mivel már régóta rendezte a kérdéses adósságot.

Miközben országa médiahatósága beleegyezett az elévült információ eltávolításába, a Google vállalat megtagadta a kérést, és bíróság elé vitte az ügyet, mondván, hogy a felhasználók nem kérhetik őt arra, hogy cenzúrázzon egy olyan anyagot, amely korábban egy spanyol újságban megjelent.

Az Európai Unió bírósága kedden azonban elutasította a Google érvelését, és kijelentette, hogy “pontatlan, irreleváns, elévült vagy az adatfeldolgozás meghatározott célján túlmutató és az idő múlásával meghaladott adatok” eltávolítását kérhetik magánszemélyek az online óriáscégtől.

A Google illetékese csalódottságának adott hangot, mivel a keddi határozat ellentmond a bíróság döntéselőkészítő illetékese, a főtanácsnok tavaly kiadott, nem kötelező érvényű véleményének, amely szerint az érzékeny információk keresési találatokból való eltávolítása sérti a szólásszabadságot. Márpedig a bíróság általában elfogadja a főtanácsnok álláspontját.

– Nagyon meglepett minket, hogy ez (a döntés) ennyire különbözik a főtanácsnok szakvéleményétől. Most időre van szükségünk ahhoz, hogy elemezhessük a következményeket – mondta Al Verney, a Google szóvivője.

Az ítélet valószínűleg nem csupán a Google gyakorlatára, hanem az összes Európában működő keresőmotorra, például a Yahoo-ra és a Bingre is hatással lesz.

Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi ügyekben illetékes alelnöke elmondta, hogy a bíróság ítélete az adatvédelmi szabályok szigorításának brüsszeli törekvéseit igazolja.

Mióta Edward Snowden informatikus leleplezte az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) külföldön végzett titkos adatgyűjtési gyakorlatát, az Európai Unió erőteljesebben száll síkra az online adatvédelem mellett.

Forrás: inforadio.hu

Reklám

Határozatlan ideig meghosszabbította a parlament a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratóriumot hétfőn.

 A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását – a nemmel szavazó független Fodor Gábor kivételével – az ülésteremben tartózkodó mind a 177 képviselő támogatta, így a kilakoltatási tilalom addig tart, ameddig meg nem születik a devizahitelesek helyzetét rendező jogszabály.

A Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett, hétfőn – házszabálytól eltéréssel – jóváhagyott javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez volt az új ciklusban elfogadott első törvényjavaslat.
Az előterjesztés indoklásában emlékeztettek, hogy a meghosszabbított moratórium szabályai ezúttal is a téli kilakoltatási tilalomra vonatkozó rendelkezéseken alapulnak. Így nem lehet kilakoltatni azt a devizahitellel rendelkező természetes személyt, aki nem jogosult más, beköltözhető ingatlanra, nem önkényes lakásfoglaló, akit nem sújtottak rendbírsággal, és akit nem ítélt el bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt.

A moratórium meghosszabbítását a már zajló végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

Ugyanakkor a fideszes Csöbör Katalin – miskolci országgyűlési képviselő – kezdeményezésére a parlament elfogadott egy szűkítő feltételt is, amely alapján bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg a kilakoltatási tilalom. Így a továbbiakban nem alkalmazható a moratórium, ha az ingatlan árverési vevője vagy átvevője helyi önkormányzat, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, amely írásban vállalja, hogy a birtokba vételtől számított két éven belül felújítja az ingatlant, és a munkahelyteremtés, munkaerő-megtartás, helyben maradás elősegítése érdekében pályázatot ír ki a bérbeadására.

Csöbör Katalin módosító javaslata indoklásában azt írta: e szabályozás alkotmányosan igazolható indoka, hogy a települések fennmaradásának gyakorlatilag feltétele, hogy minden eszközzel segítsék munkahelyek létrehozását, vállalkozások létesítését. Ehhez pedig szükséges, hogy helyben lakó, ott munkát végző, a közterhekhez hozzájáruló családokkal bővüljenek a közösségek.

A Fidesz politikusa április 24-ei sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy törvénymódosítást kezdeményez a kormány által meghosszabbítani tervezett kilakoltatási moratórium ügyében. A jogszabály tegyen különbséget azok között, akik a felvett hitel miatt kerültek nehéz helyzetbe, illetve akik a Fészekrakó-program során jutottak – elsősorban lakótelepi – lakáshoz, és ott “képtelenek a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően élni, tönkre teszik az ott élőket”, a közüzemi díjakat, közös költséget nem fizetik – mondta akkor Csöbör Katalin, hozzáfűzve: tartani lehet attól, hogy ez a csoport a kilakoltatási moratórium “meghosszabbítása mögé bújik”.

Forrás: portfolio.hu

Reklám

Egy német cégalapítással foglalkozó szervezet összegzése szerint 580 ezer magyar ember dolgozott 2013 év végén más európai országokban. A kftkreator.hu becslése szerint idén szinte biztosan meghaladja a hatszázezret a hivatalosan is külföldön dolgozó és élő magyarok száma. Az Egyesült Királyság mellett Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar, a többi ország messze leszakadva követi a vezető hármast.

A német statisztikai hivatal külföldi állampolgárokat nyilvántartó adatbázisa 135 614 magyar állampolgárságú embert tartott nyilván 2013 végén. Ez közel 29 százalékkal több mint az előző évben.

Ausztria hasonlóan pontos adatokkal rendelkezik. Az osztrák társadalombiztosítási adatok szerint 63 251 magyar dolgozott hivatalosan Ausztriában.

A vezető hármas legvitatottabb tagja az Egyesült Királyság. A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában a nagykövetségek adatai alapján. Csak az uniós csatlakozás óta mintegy 130 ezer magyar kért hivatalos munkavégzéshez adószámot, így a minisztérium becslése nagyságrendileg helytálló lehet.

A többi országra vonatkozóan már pontosabb adatokkal rendelkezünk, az Eurostat adatainak köszönhetően. A vezető hármas után a listában Szlovákia (9920), Hollandia (9245) és Spanyolország (8935) következik, de hasonló nagyságrendű a magyarok száma Belgiumban, Írországban és Franciaországban is. További több ezer magyar dolgozik Svájcban, Svédországban és Dániában is.

Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat adatok a németországi és ausztriai állami adatokhoz képest alulbecsülik a külföldön dolgozó magyarok számát, és egyes országokra nincsenek friss adatok, így a valós szám a fenti adatoknál akár magasabb is lehet. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a külföldön élő és dolgozó magyarok száma meghaladhatja akár a hatszázezer főt is – összegzi a kftkreator.hu.

Természetesen az adatokban vannak jelentős bizonytalanságok is, elsősorban az Egyesült Királyságra vonatkozó számok kérdésesek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a nem hivatalosan jelenlévő magyar munkavállalók nem jelennek meg a statisztikában, ez még tovább növelheti a számokat, de azt is, hogy a határon átnyúló ingázás, vagy a re-migráció éppen ellenkezőleg, csökkenti a számokat. Összességében azonban az 500-600 ezres szám reálisnak tekinthető még a hivatalos statisztikai adatok alapján is.

Forrás: napi.hu

Reklám

A Hungarikum Bizottság pénteki ülésén egyhangúan hungarikummá nyilvánította az akácfát és az akácmézet.

Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be pénteken Szarvason, a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón.

Reklám