A magyar miniszterelnök szerint Magyarországnak az elmúlt három évben sikerült olyan teljesítményt elérnie, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítenek. Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Magyar Diaszpóra Tanács III. ülésén, a Parlamentben, ahol a tanácskozás képviselőin keresztül a jövő évi országgyűlési választáson való részvételre biztatta a diaszpórában élő magyarokat.

A kormányfő a mintegy száz résztvevő előtt tartott beszédében kijelentette: Magyarország megadta válaszát a nyugati civilizáció válságára, és abban bízik, hogy ez egy jó válasz volt. Szerinte ugyanis az eltelt három évben az ország olyan teljesítményt ért el, amelyet az ellenfelek is sikeresnek minősítettek az elmúlt időben.

Az természetes, ha a barátok sikeresnek látják mindazt, amit a kormány tesz, de ha az ellenfelek is elismerik, az az igazi bizonyíték – mondta Orbán Viktor, felidézve, hogy Magyarországnak a saját önállóságáért, gazdaságpolitikájáért sok nemzetközi szereplővel kellett vitáznia, így az Európai Unióval, az Európai Parlamenttel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mára azonban ezek az intézmények ugyan “fogcsikorgatva” – folytatta -, de a tények alapján kénytelenek leírni jelentéseikben a magyar gazdaság eredményeit, például a csökkenő államadósságot, a három százalék alatti költségvetési hiányt és a növekedést.

Utalt a fokozatosan javuló gazdasági teljesítményt prognosztizáló, kedden közzétett európai bizottsági előrejelzésre, hangsúlyozva, hogy az alapján Magyarország minden tekintetben jobban teljesít, mint az uniós átlag. Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van, de hogy a magyar irány még az ellenfelek szemében is eredményre vezet, az komoly siker – mondta.

Hozzátette, reméli, hogy ezzel az uniós jelentéssel Magyarországon is lezárul az a vita, amely arról szól, hogy az irány, az alkotmányos alap helyes-e, és a vita ezután arról zajlik majd, hogy ezeken a stabil alapokon milyen kisebb változásokkal kell folytatni a megkezdett munkát.

A nemzetpolitikára rátérve Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács képviselőin keresztül a jövő évi magyarországi parlamenti választáson való részvételre – illetve az azt megelőző regisztrációra – biztatta a diaszpórában élő magyarokat.

A kormányfő szavai szerint így közjogi értelemben visszakapcsolódhatnak majd a nemzet vérkeringésébe. “Közös felelősség, hogy ne tékozoljuk el mindazokat az esélyeket, amelyeket nagyon nehéz, izzadságos és verejtékes munkával” az elmúlt három évben sikerült elérni – mondta.

Üdvözölte továbbá, hogy fontos nemzetpolitikai kérdésekben egyetértés mutatkozik a magyar politikai élet meghatározó szereplői között. Példaként említette a kettős állampolgárságról szóló törvényt és a közelmúltban tartott Székelyek nagy menetelését. Szerinte ahogyan a nemzetpolitikában ígéretes együttműködés felé haladnak, úgy az más nagy kérdésekben – például az alkotmány ügyében vagy gazdasági témákban – is létrejöhet majd az évek során.

Szavait nagy taps fogadta, amikor jelezte: jó esély van a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-program folytatására.

Orbán Viktor mintegy negyvenperces beszédében ismét hosszan kifejtette azt az álláspontját, amely szerint a világban ma egy nagy átrendeződés zajlik, amelyben megkérdőjeleződnek a korábban érvényes gazdasági, politikai és kulturális előfeltevések. Ezt a magyarok sem hagyhatják figyelmen kívül, ezért is hirdette meg a kormány például a keleti nyitás stratégiáját – közölte.

Felhívta egyúttal a figyelmet arra, hogy a változásokkal egyúttal az a gondolkodásmód is elveszítette érvényét, amely szerint a sikerhez azt kell tenni, amit Nyugaton csinálnak, az ő társadalmi-gazdasági modelljüket kell követni. Ezzel összefüggésben szintén utalt az említett európai bizottsági jelentésre, amelynek tendenciájából szerinte az is kiolvasható, hogy “az az érv, miszerint nekünk azt kellene csinálni, mint amit a többiek, a nyugatiak csinálnak, ma már nem állja meg a helyét”.

Kormánya erre az új helyzetre lehetőségként tekintett, nem ijedt meg, és a magyar észjárás szerint kialakított egy másfajta gazdasági, kulturális, szociális-társadalmi rendszert – mondta. Hivatkozott a csaknem két éve hatályos új magyar alkotmányra, amely – mint mondta, ellentétben a kereszténységet és a munkára épülő gazdaságot feladó Európával – elismeri Magyarország keresztény hagyományait, és világossá teszi, hogy egy munkára épülő gazdasági rendszert kell kialakítani.

A miniszterelnök egyúttal rámutatott a gazdasági siker és a nemzeti önbecsülés összefüggésére, jelezve: ha egy ország, öntudatot akar erősíteni, az elismertségét akarja növelni, akkor gazdasági sikerekre szükség van. Nagyon nehéz ugyanis úgy önbecsülést és nemzeti öntudatot erősíteni, hogy folyton magyarázni kell, miért vagyunk gazdaságilag sikertelenek. Mennyivel könnyebb ezt megtenni – magyarázta -, ha azt lehet mondani, Magyarországot meg lehet nézni, mert bár még nem Németország, de a fejlődés tendenciái alapján egyre-másra ér el sikereket. Megjegyezte, ha minden igaz, Magyarország a régióban betöltött korábbi éllovas pozícióját a régióban egy-két éven belül vissza fogja nyerni.

A Magyar Diaszpóra Tanács a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra önálló képviseletét. Az ülés végén a résztvevők a tervek szerint zárónyilatkozatot fogadnak el. Csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet ülését tartják, amelyen szintén felszólal a miniszterelnök.

MTI

Reklám

November 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a lakossági gáz, az áram és a távhő ára az Országgyűlés döntése értelmében. Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára tavaly decemberhez képest összesen 20 százalékkal mérséklődik.

A parlament két héttel ezelőtt, október 14-én döntött az újabb rezsicsökkentésről.

A törvényjavaslatot a fideszes Németh Szilárd nyújtotta be a parlamentnek. Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi bizottság javaslatára arról is határozott, hogy az egyetemes földgázszolgáltatókra terhelik a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedések múlt év decemberében kezdődtek.
Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2012. december 6-án bejelentette: 2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára.
A politikus közölte: a gáz- és áramár csökkentéséről a kormány végleges döntést hozott. Jelezte, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, a családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet. Hozzátette: az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni.
Lázár János arról is beszélt, hogy az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz.
A rezsicsökkentés következő lépésében, 2013. július 1-én csökkentek a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak, emellett olcsóbb lett a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés is.
Az Országgyűlés 2013. április 29-én döntött a víz- és csatorna, valamint a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentéséről július 1-jével. A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkentek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért – 2014. december 31-éig – a 2012. áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.
A fideszes Németh Szilárd és Ékes József javaslatára elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.
A szennyvízszippantás árának 10 százalékos csökkentéséről június 21-én döntött a parlament Németh Szilárd javaslatára. A döntés értelmében július 1-jétől a szennyvízszippantásért mindenütt tíz százalékkal kevesebbet kell fizetni a január 31-i árakhoz képest. A díjcsökkentésről a szolgáltatóknak részletes tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleknek, és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is igazolniuk kell az előírtak teljesítését.
Az Országgyűlés június 3-án fogadta el a földgáztörvény módosítását, amelynek értelmében július 1-jétől a vezetékes, a tartályos és a palackos propán-bután- (PB-) gáz is hatósági áras és 10 százalékkal olcsóbb lesz.
Szintén július 1-jével feleződött a kéményseprő-ipari közszolgáltatás 1 egységnyi munkaráfordításának az ára. A kémények ellenőrzésekor az egységnyi ráfordítás eddig 4 ezer forint volt, a módosítás után 2 ezer forint lett. A kéményseprés árát kormányrendelet határozza meg. A kéményellenőrzés tartalma nem változik: az műszaki felülvizsgálatból és az összekötő elemek ellenőrzéséből, tisztításából áll.
További lépésként a 2013. október 30-án Németh Szilárd bejelentette: a közműszámlák egységesítését javasolja a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportja. A kormánypárt szakpolitikusa elmondta: a szabályokat törvény rögzíti majd. A várhatóan 2014. január 1-jétől hatályos új rendszerben egységesek, egyszerűek, átláthatóak, mindenki számára megérthetőek lesznek a számlaképek – közölte Németh Szilárd.
“Meg fogjuk határozni színekkel az egyes szolgáltatások területét, hogy még könnyebb legyen az eligazodás, és meg fogjuk határozni még a betűméretet is” – mondta az országgyűlési képviselő, jelezve, hogy a jogszabály vonatkozik majd a gáz-, a villany-, a távhő-, a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási és a kéményseprési számlákra is.
Hozzátette: lesz egy úgynevezett elsődleges számla, de emellett a szolgáltatók a továbbiakban is kötelesek lesznek kibocsátani a részletes számlát.

Reklám

Jelenczki István AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ című háromrészes filmjét hamarosan műsorára tűzi a Magyar Televízió 1-es programja.

A film az alábbi időpontokban lesz látható:
2013.11.12. kedd 23.30. első rész
2013.11.14. csütörtök 23.30. második rész
2013.11.19. kedd 23.30. harmadik rész.

A film az 1991 őszén Zétényi Zsolt által benyújtott, és az országgyűlés által elfogadott igazságtételi törvény sorsát mutatja be.
Gondolatok Jelenczki István filmjéhez.

„…Meg kell nevezni minden bűnt, és meg kell nevezni minden bűnöst.
A bűnelkövetőknek és utódaiknak is létérdekük minden titok feltárása, számukra is csak ez az egy járható út van.
Ez az egyedüli járható út, mert csak ebből születik megbékélés, és ha van, megbocsájtás.
De ennek a stációi nem megkerülhetőek! Föl kell állni, és azt kell mondani, én tettem.
Megnevezni az áldozatot, megnevezni a bűnt, és elvállalni a felelősséget.
Elvállalni a felelősséget, és kérni az ezzel járó büntetést.
Aki nem vállalja föl a felelősséget a múltért, nem vállalja fel a stációk kötelező bejárását, az önmagát fosztja meg a nemzethez tartozás jogától, és önmagát rekeszti ki.
De nemcsak önmagát, saját utódait is kirekeszti a nemzet életéből és a nemzet jövőjéből. Örökre.”
Zseni Annamária pszichiáter”

A filmben közreműködtek:
Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus
Bencze Izabella jogász
Bogár László
Fekete Pál tanár
Gellért Ádám nemzetközi jogász
Gulyás Gergely parlamenti képviselő
Kahler Frigyes egyetemi docens
Kónya Imre ügyvéd
Tóth Zoltán József, jogtörténész
Szakály Sándor történész
Zétényi Zsolt ügyvéd
Zinner Tibor jogtörténész
Zlinszky János egyetemi tanár
Wittner Mária 56-os szabadságharcos
A film készítői:
Hangmérnök: Belovári Tibor
Világosító: Heves László
Gyártásvezető: Zseni Annamária
Vágó: Tombor Andrea
Zeneszerző: Hortobágyi László
Fényképezte: Kőrösi András
Rendező, producer:
Jelenczki István

Az igazság soha nem késő – Interjú Jelenczki István filmrendezővel

A Magyar Média Mecenatúra program 2011-es dokumentumfilmes pályázatán Jelenczki István Az igazság sohasem késő című filmterve is támogatást nyert. A tényfeltáró három részes dokumentumfilm egyenes folytatása a 2007-ben befejezett „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. I-IV., és a 2008-ban elkészített Tóth Ilonáról szóló, „Tisztítótűz tetején álltunk” című dokumentumfilm-sorozatoknak. A film középpontjában a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvény áll. Az Országgyűlés 1991. november 4-én nagy többséggel fogadta el „az 1944. december 21. és 1990. május 2. között elkövetett, és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényt. Göncz Árpád a megszavazott törvényt előzetes normakontrollra átadta az Alkotmánybíróságnak. A bírói döntés alapján az igazságtételi törvény soha nem lépett hatályba.

Filmográfiájából kiderül, hogy előszeretettel készít filmeket a közelmúlt történelmi eseményeiről. Mikor jutott arra a gondolatra, hogy az igazságtétel törvény ügyét dokumentumfilmben kellene bemutatni?

2005-ben forgattam a „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956 I-IV. című filmemet, amelynek egyik szakértő megszólalója Zétényi Zsolt volt, s ennek a filmnek a negyedik részében röviden elmondta az általa kidolgozott igazságtételi törvény sorsának alakulását. Amikor befejeztük a forgatást, mindketten úgy álltunk fel, hogy erről az igazságtalanságról jó lenne egyszer még filmet készíteni.

Az eltelt nyolc éven keresztül folyamatosan készíthettem filmeket, igaz állami támogatás nélkül. Amikor 2011-ben megjelent a Médiatanács első dokumentumfilmes pályázati kiírása, azonnal ez a téma jutott eszembe.

Hogyan kezdett neki a téma kutatásának? Kiket keresett meg?

Korábbi filmjeim, a Tóth Ilona drámáját feldolgozó ”A tisztítótűz tetején álltunk”, a „ Háború a nemzet ellen”, „A hatalom cinizmusa” és a korábban említett film is érinti az elmaradt igazságtételt. A hosszú éveket átfogó filmek előkészítő munkájához mindig az adta az alapot, hogy a korszakkal foglalkozó kiváló történészek, jogtörténészek által publikált könyveket, tanulmányokat megismertem. Persze azt nem állítom, hogy minden megjelent könyvet elolvastam volna, mert akkor valószínű a filmek nem készültek volna el. De valamennyi filmemre alaposan felkészülök, igyekszem a korszakot ismerő szakértők, érdekeltek, és érintettek legszélesebb körét felkeresni, megszólaltatni.

Miért tartja fontosnak a törvény történetének bemutatását?

Azért, mert ha ez a törvény hatályba lépett volna, akkor maga a nemzet kapott volna igazságtételt azért a mérhetetlen számú gyilkosságért, kínzásért, megaláztatásért, kifosztásért, amit el kellett szenvednie 1944 és 1990 között a kommunizmus diktatúrája alatt.

Meggyőződésem, hogy a kisiklott, vagy tudatosan kisiklatott rendszerváltásnak – én gyarmatváltásnak nevezem – része volt, hogy szabotálni kellett az igazságtételi törvényt, ami igazságot szolgáltatott volna a magyarságnak, és egy kis lelki megnyugvást, gyógyulást jelenthetett volna a meggyötört generációk számára. Ezt a szabotázst persze senki sem vállalja, írásos bizonyítéka feltételezhetően nincs és nem is kerülhet elő.

Engedje meg, hogy egy idézettel fejezzem ki nem csak a saját véleményemet és egyben a film lényegi üzenetét. Ezt a gondolatot Simon Wiesenthal fogalmazta meg 1992. május 10-én egy televíziós interjúban: „Ha érvényben van az elévülés, a magyar nép ellenségei azt tehetik, amit akarnak”.

A politikai okokból elkövetett bűncselekmények kérdése a mai napig kényes téma. Hogyan lehet ezt megfelelően kezelni?

Teljes tényfeltárással, minden bűnös megnevezésével politikai hovatartozás nélkül. A 2012-ben érvénybe lépett törvény jog alkotta keretein belül a felelősségre vonás és a büntetőjogi következmények betartása. Alapfeltételnek tekintem még, és lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem, hogy a bűnelkövetők és jogutódjaik kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és kövessék meg a magyar nemzetet, valamint mindazon személyeket, családokat, akiket évtizedeken át megsértettek, megaláztak, megkínoztak, meggyilkoltak.

Az Országgyűlés 1991-ben kimondta, hogy a törvényjavaslat elfogadását nem a bosszú és a megtorlás, hanem az törvényesség és az igazságtétel szelleme kell, hogy vezesse és csak a legsúlyosabb bűnök megtorlására kell lehetőséget adni, az Alkotmánybíróság szerint azonban a hazaárulás és a hűtlenség megítélése rendszerspecifikus. Ön mit gondol erről?

Véleményem szerint minden történelmi helyzetben a haza üdvét kell szolgálni mindenkinek, légyen az politikus, vagy bármelyik honfitársunk. A haza és a nemzet nem politikai rendszerekhez kötött.

Őseink, hőseink, akik több évezreden át megtartották a Kárpát-medencét magyarnak, azt a kötelező felelősséget ruházták ránk, hogy akik a magyar nyelvet beszélik, akik a magyar földben megtermelt búzából készült kenyeret eszik, azok soha ne hódoljanak be idegen nagyhatalmaknak, legyen az török, Habsburg, szovjet, vagy a most rajtunk uralkodó globális háttérhatalom. „A haza minden előtt”.

Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a törvényszöveg sérti a jogbiztonság követelményét, mivel indoklása szerint a büntető törvénykönyv alapján már elévült bűncselekményeket kívánt újra büntethetővé tenni. Fontos-e hogy visszamenőleg ne merüljön fel az igazságtétel kérdése, vagy fontosabb, hogy a múltat lezárjuk. Meddig mehet el Ön szerint az igazságtétel?

Nem fogadom el a kettős mércét. Filmemben tudatosan idézem Simon Wiesenthalt, aki szintén nem tesz különbséget a kommunizmus és a nácizmus bűnei között. Nem világos számomra, hogy kik és miért gondolják azt, hogy bármely ideológiai rendszer, amelynek bizonyítottan több mint százmillió áldozata volt mentesülhet a felelősség alól, vagy azt, hogy ezen rendszerek működése alatt elkövetett bűncselekmények elkövetőivel szemben másként kell eljárni?

Ön szerint tisztán jogi alapon meg lehet ítélni ezeket a kérdéseket?

Az 1956-os forradalom alatt és a megtorlás során 67 sortűz volt Magyarországon. Egy-egy sortűznél akár sok-sok ember életét is kioltották, ezért a büntetőjogi jogkövetkezmény az ilyen esetekben értelemszerűen nem lehet arányos a bűn mértékével. Ezért kell egy erkölcsi megtisztulási folyamat is, amelynek során a bűncselekmények felelősei azt mondják: én tettem, én voltam a bűnös, és vállalom érte a felelősséget. Ezt a folyamatot a már előbb említett tényfeltárás és a bűnösök megnevezése indíthatja el.

Hogyan lehet bemutatni filmes eszközökkel egy törvényjavaslat történetét? Kik szólalnak meg a filmben?

Ez a filmem is, mint az előzőek csaknem mindegyike, párhuzamos szerkesztésű. A törvényjavaslat történetét, parlamenti vitáját a magyar televízióban őrzött archív felvételek segítségével tudtam követhetővé tenni. Emellett a tavalyi év folyamán, 2012-ben a történet legfontosabb szereplőivel készítettem interjút, Zétényi Zsolttal, a törvény megalkotójával és beterjesztőjével, Kónya Imrével, az MDF-frakcióvezetőjével, valamint Zlinszky Jánossal, akkori alkotmánybíróval. A történet akkori két fontos szereplője kitért a megszólalás elől: Balsai István, igazságügyi miniszter és Sólyom László, Alkotmánybírósági elnök.

A harmadik szálon olyan történészeket és jogtörténészeket kértem fel, akik az igazságtételhez tartozó történelmi események – II. világháború, szovjet megszállás, az ötvenes évek terrorja, az 1956-s forradalom és megtorlás – szakértői. Negyedik szála a filmnek két olyan hiteles személy vallomása, aki egyben hőse és áldozata is az 1956-os forradalomnak és a kádári megtorlásnak. Az ötödik szála a filmnek egy olyan történeti áttekintés, amely az igazságtételt a magyar nemzet évszázadokon átívelő történelmi folyamatába helyezi.

Az Artportal.hu oldalon azt írják az önéletrajzában, hogy fotós és filmes életművének szinte kizárólagos tárgya a halál, az elmúlás problémája. Így van ez?

Nem így van. Azokban az alkotásaimban, amelyekben a halált állítom középpontba, minden esetben a halál tükör mivoltát fogalmazom meg. Ebben a tükörben pedig azt látjuk, hogy mennyiben tudtunk, tudunk eleget tenni annak az alaptörvénynek, amely úgy szól: az Élet és a Létezés, az Szentség.

Vannak már újabb tervek, jöttek már szembe újabb történetek, amelyeket szívesen megfilmesítene?

Igen, sok-sok tervem van, ezek között nemcsak dokumentumfilm, filmvers, hanem játékfilm is szerepel.

Reklám

Egy olyan írásra akadtunk, ami nagyon megdobogtatta szívünket, és ráadásul pont olyan szándék vezérli íróját, mint minket. Ugyanezért dolgozunk mi is, hogy végre elhiggyük: nem vagyunk értéktelenek, igenis pozitív tulajdonságok garmadájával rendelkezünk. Szóval elég a hitetlenségből, jöjjenek a meggyőző érvek! 🙂

Szabó Eszter énekesnő jegyzi az alábbi írást, amit blogján jelentetett meg. Köszönet érte!

“A magyar mentalitás, meg hozzáállás… Ezt sokan szeretik mondani, ahogy azt is, hogy a magyarok negatívak, borúlátóak, irigyek, ilyenek, meg olyanok, kot kot kot. Nem igaz. Hülyeség. Régi téma, elavult. Épp ezért úgy döntöttem, ezennel felhatalmazom magam, hogy elmondjam milyenek a magyarok.

1. A magyarok először is rettentően kreatívak, hovatovább multifunkciósak. Ezer dologhoz értünk. Mivel a gazdasági bőség minket jó ideje nem fenyeget és nem jutunk el minden héten kétszer étterembe, fodrászhoz, és nem cserélgethetjük az autónkat és kisebb cuccainkat, így a saját szakmánkon túl még ezer más dologhoz értünk. Autót szerelünk, éttermi fogásokat készítünk, hajat vágunk, lakást újítunk fel, ágyat barkácsolunk, tapétázunk, kertet művelünk. Mindezt teljesen magától értetődő lazasággal. Amihez nem értünk, azt megtanuljuk. Millió olyan munkát végzünk el teljesen evidens módon, amihez sok nemzet szakembert hív. Nagyjából mindent meg tudunk oldani.

2. Vannak igazi barátaink. Persze,nyilván akadnak dolgok, amikhez nem elég a tudásunk, de vannak barátaink. Nem álmosolygós you can do it/ i-am-here-for-u /you are a special person– kapcsolataink, hanem igaziak. Mint általában a bajban, szükségben született pajtiságok, a mieink is erősek, ráadásul jó, őszinte haverok vagyunk. Ha gáz van, megyünk. Segítünk. Nem udvariasságból, nem muszájból, megyünk és kész. Ha valami nem áll jól neked, nem biztatunk, de nem is bántunk meg. Udvariasan, vagy viccesen fogunk szólni, ha valami nem oké, nem hitegetünk hülyeségekkel, nem hagyjuk, hogy égesd magad. Ráadásul egyáltalán nem érdekel minket, hogy a haver mibe öltözik, milyen a háza, vagy az autója, biztos ugyanolyan szar, mint a mienk, kár lenne versenyezni, inkább derülünk rajta és együtt bütykölünk. Jó barátok vagyunk. Mindig van nálunk bikakábel. 
3. A magyarok okosak. A kényelem elbutít, a csóróság éberen, frissen tartja az agyat. Legalább ez az előnye megvan. Gyerekkorunk óta kénytelenek vagyunk tanulni, majd továbbtanulni, inaskodni, gyakornokoskodni, belevágni, abba és amabba is belevágni, hatvan évesen is iskolába járunk, így a legokosabb és legképzettebb nemzetek között vagyunk. Az iskoláink is erősek, ezért a papírjaink és a tudásunk is az. Millió feltaláló, tudós, és nagy tudású szakember van közöttünk.

4. A magyarok szorgalmasak. A nagy jólétben, szociális juttatások tengerében szerencsére eddig nemigen volt alkalmunk elkényelmesedni, így azt tanultuk meg, hogy a munkából lesz pénzünk. Ha elmegyünk dolgozni, a legtöbbször persze mi is a szünetet várjuk, de két szünet között keményen melózunk és nem lébecolunk arra várva, hogy valaki más megoldja a dolgokat.

5. Tökéletes a humorunk. Az egyik legviccesebb nemzet vagyunk, pont. Vannak más tréfás népek is ez tény, a mi humorunk viszont talán Hofi óta genetikailag kódolt, és a nyomorunkban is abszolút elsődleges. A mi humorunk nem egy sémára épül, hanem komplex, intelligens, és az összes nemzet humorával kompatibilis legalábbis befelé. Mi értünk minden viccet és a poénjaink nem egy előre kiokoskodható módon születnek meg, hanem váratlanul, ezerféle módon és nincs előre kiszámított alapelve, hozzáállása. Minden viccre fogékonyak vagyunk a Sas kabarétól a szívatásokon át, Gallán, Woody Allenen keresztül a Dumaszínházig. Nekünk mindegy, megértjük az összeset és örülünk neki. Roppant jó fejek vagyunk!

6. Egzotikusak vagyunk. Nyomorult múltú kelet-európai egzotikum vagyunk a kényelmes nyugat szemében, akiknek nem csak a történelme, hanem a jelene is igen izgalmas. Romkocsmákban szórakozunk, ezzel utalva arra, hogy egy kevés kreativitással szórakozást építhetünk a nyomorunkból, és mulatunk a romok között is. És egymilliószor is végighallgatjuk a Hungary-hungry poénokat, mert tulajdonképpen sohasem titkoljuk el, hogy honnan jöttünk. Valahol mi is tudjuk, hogy magyarnak lenni amúgy menőség. Nem vagyunk Balkán, sem igazán kelet, sem nyugat, ez Magyarország. Igen, az ország magyar szomszédokkal, rengeteg vízzel, szép lányokkal, egy teljesen egyedi, semmihez sem hasonlítható hely.

7. Rettenetesen jó sportolók vagyunk. Arányaiban a világ legnagyobb aranyérmesei között vagyunk, mindezt köszönhetjük egy-két szívós honfitársunknak és olyan edzőknek, akik mindenféle lelki továbbképzés, tréning és egyebek nélkül simán érezték, hogyan kell mondjuk olimpikont faragni a gyerekekből.

8. A magyarok igazságosak. Bár mindenfélében azok vagyunk, de mivel én énekes vagyok, példának a zenei életet hozom, mert azon is elég jól látszik. A világ legnagyobb országaiban a show és a szuper megjelenés okán is simán lehetsz sztár. Ostoba külső dolgok és pénzvillantás, ennyi kell alapvetően a sikerhez, esetleg egy kis hang ha van, nem baj. Na ez nálunk nem megy. Mi ezen röhögünk. A magyarok a zenében és másban is azonnal felismerik a tehetséget, nincs szükségünk külső díszekre, fényekre, nagyszínpadra ahhoz, hogy tudják, hogy valami jó vagy nem. Igazságosak vagyunk: ha például zenésszel találkozunk, a zenéjére figyelünk, akárhogy kinézhet, akármibe öltözhet, nem fogjuk kevésbé vagy jobban szeretni tőle. Mert pontosan felismerjük a tehetséget, nekünk nem kell hozzá segítség, köszi! A művészetekben egyébként világszínvonalon jeleskedünk.

9. Önállóan gondolkodó egyéniségek vagyunk. Talán a fenti tulajdonságok elegye az a jellemvonásunk, hogy nem birkulunk. Nekünk a hülyeséget nem lesz könnyű beadni. Aminek nincs értelme, azt megkérdőjelezzük, nem vagyunk olyan buta nép, akinek bármit le lehet nyomni a torkán. Tőlünk aztán a világ állhat velünk szemben és mondhatja, hogy az Ég mondjuk zöld, nyugodtan erőlködhet bárki, minket nem érdekel a többség szava, önállóan tudjuk, hogy az ég kék. Nem nem hiszünk el bármit csak azért, mert sokan állítják.

10. Nem irigykedünk, nem is lenne mire. Simán odaadjuk az utolsó szál ciginket, ha éppen van. Okosan felmérjük, hogy ez a fajta nagyvonalúság az anyagi helyzetünkön mit sem ront.

11. A legmélyebbről is kihúzzuk magunkat, mindig találunk megoldást. Még hogy mi nem vagyunk pozitív gondolkodók? Mi, aki hetvenezret keresünk és ebből száznegyvenet hiteltörlesztésre költünk? Mi, magyarok, nemcsak pozitívak, de csodatevők is vagyunk. Olyan dolgokat is előteremtünk, ha kell, amikről még mi sem gondoltuk volna. Minden nap képesek vagyunk átlépni a lelki és fizikai határainkat. A legmélyebbről is feljövünk bármikor, rutinosan.

12. Nem vagyunk villogós, felszínes banda. Ha pénzhez jutunk az első gondolatunk nem az, hogy milyen autót, vagy más menőséget vegyünk, amivel másokat alázhatunk az utcán. Ez minket nem érdekel. Inkább fektetünk vállalkozásba, vagy más okos, netán jövedelmező dologba, ha van mit.

13. A családi kapcsolataink szorosak. Bár a legtöbben elég nagy anyagi szarban vannak, a szülők itt mégsem várják, hogy a gyerek 18 legyen és kirepüljön. Sőt, rettentően furcsálljuk ezt a hozzáállást. Akármilyen kicsik és problémásak a kölkök, nem passzoljuk át a lehető legtöbbször gyerekeinket dadáknak és babysittereknek, hogy tovább élhessük a régi életünket, hanem szembenézünk a szervezési problémákkal, és megoldjuk a gyerekeink ellátását mi magunk egyedül, vagy nagyszülőkkel. Megoldjuk. Inkább hajnalig fent maradunk, inkább három állást vállalunk, de a gyereknek mindene meglesz. Az a szoba, amelyik a kis Zolikáé volt, élete végéig az övé marad. Nem lesz belőle konditerem, zimmerferi, lomtár, mert az a gyerek szobája. Zolika abba bármikor beköltözhet. És be is fog, amint hazajött mondjuk Angliából.

Oké, nem vagyunk a leggazdagabb nép, ami olykor magával hoz egynéhány megoldandó ügyet, de épp emiatt van egy csomó jó és hasznos kreatív tulajdonságunk, sokrétű tudásunk is. Ráadásul az olyan fontos dolgokban, mint a család, a munka, mind rajok vagyunk, összetartóak.

…És mindig van nálunk bikakábel, erre nagyon büszkék lehetünk.

Reklám