114 eve nov.10-én született Kate Seredy magyar írónő, illusztrátor, aki az amerikai gyerekek számára írt a magyar történelemről. Eredeti nevén: Serédy Kató A hun-magyar mondakörről szóló “The White Stag” című művéért 1938-ban elnyerte a legnagyobb ifjúsági irodalmi elismerést, a Newbery-díjat. Ifjúsági regényeit angolul írta, s ezekből a művekből szereznek ismereteket az amerikai gyerekek Magyarországról. Állandóan a piacon tartják, újra és újra kiadják őket. Az 1937-ben írt regénye, a The White Stag a hun-magyar mondakörről, az 1935-ben kiadott a The Good Master és folytatása, az 1939-es The Singing Tree hazai gyermekkori emlékeiről szól. Az utóbbi a háború ellen íródott, és hirdeti a különféle népek megbékélését, azt mondván, hogy az emberek mindenütt egyformák.
Pályafutását az 1970-es évek elején a Napsugár és a Sztár együttes tagjaként kezdte. 1979 és 1985 között a Hobo Blues Band tagjaként énekelt, 1985-től a Kormorán együttessel szerepelt, 1987 óta a Deák Bill Blues Band vezetője. Turnézott Dániában és az NSZK-ban, rendszeresen fellép a Józsefvárosi Művelődési Házban. 1986-ban Ifjúsági Díjat kapott. Filmjeiből egy párat fölsorolnék: Kopaszkutya, István, a király, Jézus Krisztus szupersztár, lemezeiből pedig: Közép-európai Hobo Blues, Vadászat (HBB), Rossz vér (szólólemez), Mindhalálig blues (Kormorán).
Igét hirdet Fr. Antal András plébános, a Clevelandi Kelet-oldali Szent Erzsébet Katolikus Templomból.
A mai adás elmélkedését a szentlecke tanítására alapoztuk, melyet Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt második leveléből vettünk. Pál apostol imádságos lélekkel kéri: Erősítsen meg benneteket az Úr, hogy mindig a jót mondjátok és tegyétek! Az apostol fontosnak találja e buzdítást, mivel Jézus evangéliumának ellenségei próbálják megakadályozni a hit terjedését. Félelemre azonban nincs okunk, mivel az Úr erővel és vigasztalással tölti el azokat, akik bíznak benne. Jutalmul pedig megkapják az örök élet koronáját. Pál apostol buzdító szavait idézve, imádságos szeretettel kérjük mi is:
“Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre!”
November 04. – Hétfő: Károly November 05. – Kedd: Imre November 06. – Szerda: Lénárd November 07. – Csütörtök: Rezső November 08. – Péntek: Zsombor November 09. – Szombat: Tivadar November 10. – Vasárnap: Réka
A Bocskai Rádió szerkesztői sok boldogságot kíván a névnaposoknak. Hallgassátok meg vasárnap du. 4 órától.
A BOCSKAI RÁDIÓ 332. honismereti rejtvényjátéka. 2013. november 03.
332. honismereti rejtvényjáték - 2013. november 3.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
Helyes megfejtéseket a következő személyek küldték be: Németh Edith, Jakab Márta, Tóth Lajos, Kaczvinszky Tamásné, Bárányné Kerecseny B. Alice, Tóth Gizike, Farkas Erzsébet.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galléria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland,Ohio 44199
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Budapesten is lehallgató-átjátszó központot üzemeltet az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) – derült ki a WikiLeaks anyagaiból. A magyar külügynek kérdései vannak Washingtonhoz, de Budapest szerint az ügyet elsősorban az EU és az Egyesült Államok szintjén kell rendezni. Biztonságpolitikai szakértők szerint valójában semmi új nincs abban, hogy az USA szövetségeseit is lehallgatja, bár szeptember 11. után az amerikai szolgálatok „elvetették a sulykot”. A nagykövetség nem kommentálja a történteket.
„Kémkedés mindig is volt, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta az amerikaiak elvetették a sulykot” – mondja az ügyről Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. A biztonságpolitikai szakértő az Indexnek kijelentette, semmi rendkívüli nincs abban, hogy az Egyesült Államok saját szövetségeseit hallgatta le: ez „bevett szokás”.
Tálas emlékeztetett, hogy 1945 után öt szövetséges ország – az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság – titkosszolgálatai együttműködési megállapodást kötöttek egymással, amely azóta is érvényben van. A szakértő meglátása szerint, habár „nem elegáns dolog lehallgatni Angela Merkel telefonját”, a németek heves reakciói mögött valójában az a szándék ismerhető fel, hogy Németország is szeretne tagja lenni a Five Eyes (öt szem) néven is ismert szövetségnek.
A Stratégiai Védelmi Kutatóközpontot vezető Tálas szerint azonban Magyarország megfigyelésének világpolitikai kontextusban nincsen különösebb jelentősége, sőt, mivel a lehallgatás ténye az adott ország jelentőségét jelzi, lehet, hogy meg is sértődnénk, ha nem hallgatnának le minket – jegyezte meg ironikusan. „Magyarország kül- és biztonságpolitikai potenciálja nem összemérhető a nagyhatalmakéval, mi a nagyhatalmi játékban nem veszünk részt” – fogalmazta meg diplomatikusan, miért nem indokolja semmi, hogy a kémprogramok kiemelt figyelmet fordítsanak Magyarországra.
A megfigyelési botránynak a szakértő szerint nem lesznek különösebb következményei, hiszen az erőviszonyok ettől még nem változnak. Arra mindenképpen számítani lehet, hogy mindenki elkezd majd intenzívebben védekezni, azonban „összességében semmi nem fog változni” – összegzett Tálas. Amiben viszont pozitív változásokat hozhat a Snowden-ügy, az az, hogy „a közvélemény megérti, hogy az értékalapú külpolitika erősen megkérdőjelezhető” – utalt a magát realistaként meghatározó szakértő arra, hogy az USA a valós céloktól függetlenül a terrorelhárítás és a demokráciaexport céljaira szokott hivatkozni, amikor a gyanús praktikákat indokolja.
A magyar hírszerzés nem nyilatkozik
A Budapestet is érintő lehallgatási botrányról Pintér Sándor belügyminiszter kedden azt közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálatot indított az ügyben. Az Index a következő kérdésekkel kereste meg a két szerv kommunikációját összefogó Belügyminisztériumot (BM):
mióta tudnak a lehallgatásokról;
mennyire tartják biztonságosnak a magyarországi távközlési rendszereket;
pontosan mire terjed ki a mostani vizsgálat;
annak eredménye milyen szigorításokat vagy egyéb következményeket hozhat magával.
A BM azonban a miniszter fenti közlésén túlmenően nem nyilatkozik az ügyben.
Pofátlanul egyszerű
A telefonrendszerek lehallgatása pofátlanul egyszerű lehet, és a titkosszolgálatok által használt módszerek valószínűleg sokkal fejlettebbek, mint a nyilvánosan elérhető műszaki eszközök. Akinek kétsége támad afelől, hogy képesek lennének feltörni bármilyen adsl-routert, wifi hotspotot, okostelefont vagy más hálózati eszközt, az idézze fel magában a Stuxnet esetét: a nyugati kémek képesek voltak vírust telepíteni egy iráni atomkomplexum hardvereire, hogy távirányítással tönkretegyenek néhány ezer urándúsító centrifugát.
Érdekes lehallgatási megoldásra hívja fel a figyelmet a G20 találkozón kipattant lehallgatási botrány is, amelyben azzal vádolják Oroszországot, hogy kémprogramokat telepített a résztvevőknek ajándékba osztott memóriakártyákra és telefontöltőkre. Még ha ebben az esetben esetleg alaptalan is a vád, tény, hogy lényegében semmiféle technikai akadálya nincs annak, hogy kifinomult adatlopót telepítsenek egy hétköznapinak tűnő mobiltöltőre. Elvégre azt is a telefon usb-portjára kötjük rá, amivel az adatokat le tudjuk menteni a számítógépünkre.
Sejtették, de nem tudták
„Business as usual, ez minden hírszerzési tevékenység alapja” – kommentálta Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa a hírt, miszerint Budapesten is működtetett lehallgató-központot az NSA. Ez a vélemény nagyban összecseng Jon Clapper, az amerikai hírszerzés igazgatójának keddi nyilatkozatával, miszerint a külföldi vezetők iránti kémkedés a hírszerzés „alapvetése”, és az lenne a tragédia, ha nem folytatnának ilyen tevékenységet. Az elektronikus hadviseléssel foglalkozó szakértő szerint természetes jelenség, hogy a hírszerzés a rendelkezésére álló minden eszközt bevet a számára releváns információk megszerzése érdekében, ezt csupán a nemzetközi jog egyes megkötései korlátozzák, például az ENSZ védett intézményi státusza.
Fotó: Kisbenedek Attila
A legutóbbi hírek szerint az Egyesült Államok ezt sem tartotta tiszteletben: Barack Obama a közelmúltban adott ki utasítást arra, hogy állítsák le a New York-i ENSZ-székház lehallgatását. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy az amerikai hírszerzés mit és kit hallgatott le az ENSZ főhadiszállásán, és azt sem tisztázott, hogy leállították-e az összes megfigyelt, ENSZ-nél akkreditált diplomata lehallgatását.
Krasznay szerint a szakértők többsége sejtette, de nem tudta, hogy pontosan milyen mértékű adatgyűjtést végzett az USA, de mivel a műszaki feltételek adottak voltak, ezt nem volt túl nehéz kikövetkeztetni. A szakértő úgy véli, az eddigi magyar reakciók szakszerűek és korrektek voltak, a német és francia kormányok jóval határozottabb nyilatkozatait pedig az indokolta, hogy ezek az államok komoly gazdasági érdeksérelmeket szenvedhettek el az amerikai megfigyelés miatt. Az egyes nemzetállamok elhárítási egységeinek feladata, hogy minél hatékonyabb védelmi mechanizmusokat alakítsanak ki, ezért valószínűleg az egész Snowden-ügy egyik legfontosabb hozadéka az elhárítás fejlesztése lesz, minden érintett állam részéről – fogalmazott Krasznay Csaba.
Martonyi június óta várja a választ
„Nehezebb azokat a fővárosokat felsorolni, ahol voltak a lehallgatásokhoz kapcsolódó berendezések, mint azokat, ahol nem voltak ilyenek” – jelentette ki Martonyi János annak kapcsán, hogy a WikiLeaks az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen – 74 várossal együtt – Budapest is szerepel. A magyar külügyminiszter szerint a lehallgatási ügy globális kérdés, amelyre elsősorban transzatlanti szinten kell megoldást találni.
„Az Európai Tanács állásfoglalása elég egyértelmű a kérdésben: tisztázni kell ezt az ügyet, helyre kell állítani a két fél közötti bizalmat, ez mindenféle együttműködésnek az alapja” – mondta a magyar diplomácia vezetője.
„Ez persze nem jelenti, hogy a kérdést nem kell felvetni a közvetlen magyar–amerikai kapcsolatokban” – mondta a Martonyi, aki csütörtökön az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkárával, Victoria Nulanddal találkozik. „A kérdéseket természetesen neki is fel fogom tenni” – mondta a külügyi tárca vezetője.
Martonyi szerint univerzális, emberi jogi oldala is van az ügynek: a magántitok védelme és általában az adatvédelemé.
Martonyi jelezte, hogy hamarosan akár az ENSZ Közgyűlése is állást foglalhat a lehallgatási botrány kapcsán. „Ezek a munkálatok egyelőre csak előkészületben vannak” – mondta a német kezdeményezésre felmerült ötletről a külügyminiszer.
Martonyi már júniusban az amerikai nagykövetséghez fordult, tájékoztatást várva az NSA lehallgatási gyakorlatával kapcsolatosan, az iránt érdeklődve, hogy az érintett-e magyar állampolgárokat és magyar intézményeket. A válaszokkal az amerikai fél máig adós.
Lehallgatás után hallgatás
Az amerikai nagykövetség szóvivője az Index kérdéseire válaszolva közölte: a nagykövetség nem kommentálja nyilvánosan a feltételezett konkrét hírszerzési tevékenységről szóló híreket.
„Egyértelművé tettük, hogy az Egyesült Államok olyan típusú külföldi hírszerzést folytat, amilyet minden ország végez” – közölte a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője. Elizabeth Webster hozzátette: az Egyesült Államok nagyra értékeli együttműködését Magyarországgal, és továbbra is aktív párbeszédet folytat a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről.
Pert indít az Európai Parlament ellen Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, amiért az EP petíciós bizottsága múlt csütörtökön indoklás nélkül levette napirendjéről a szlovák állampolgársági törvény elleni beadványát. Lomnici Zoltán szerint csődöt mondott az EP petíciós bizottsága. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákok az egész ügyet úgy próbálják beállítani, mintha Magyarország és Szlovákia vitájáról lenne szó. A volt főbíró utalt arra, hogy tavaly elhunyt a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Anikó, aki azon felvidéki magyarok egyike volt, akit a hatályos szlovák jog alapján fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól. Lomnici Zoltán szerint a több mint 100 éves Tamás Aladárné lánya az átélt izgalmak miatt kapott infarktust, és a lábadozáskor azt közölték vele csak akkor ápolják, hogyha fizet, ugyanis az elveszített szlovák állampolgársága miatt ingyen nem hajlandóak kezelni. Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy nem a szlovák állampolgársági törvényt támadja. A szlovák alkotmány úgy fogalmaz: akarata ellenére senkitől sem vehető el a szlovák állampolgárság csak kifejezett kérésre. A Lomnici Zoltán állítása szerint, amit a szlovák hatóságok művelnek az már az európai jog megsértése.
Átadták kedden az Ázsiát Európával a Boszporusz-szoros alatt összekötő isztambuli vasúti alagutat. A közlekedési vonal terve 150 évvel ezelőtt született meg, szellemi atyjának I. Abdul-Medzsid oszmán szultánt tartják.
A 13,6 kilométeres alagút a Marmaray nevet kapta. 1,4 kilométeres szakasza 60 méter mélyen van a tenger szintje alatt, aminek révén a világ legmélyebb vasúti alagútja. Naponta másfél millió utas haladhat majd át rajta, amitől török tisztségviselők remélik, hogy enyhül a zsúfoltság a Boszporuszt átívelő két hídon. Binali Yildirim török közlekedésügyi miniszter a 15 milliós lakosú Isztambul legbiztonságosabb helyének nevezte az alagutat, mert az akár 9-es erősségű földrengést is kibír.
Építése 2005-ben kezdődött és négy éven belül el kellett volna készülnie, de közben fontos régészeti leletek kerültek elő a földből, köztük egy 4. századi bizánci kikötő maradványai az európai oldalon 13 hajóronccsal. Egyes leletek 8500 évesek.
Egy vasúti szerelvény az Isztambul ázsiai és európai oldalát összekötő vasúti alagút, a Marmaray ünnepélyes megnyitása előtt 2013. október 29-én. Az összesen 13,6 kilométeres Marmaraynak egy 1,4 kilométeres szakasza húzódik az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusz alatt. Ez a rész több mint 55 méterrel a tengerszint alatt található és ezzel a legmélyebben fekvő vasúti alagút a világon. (MTI/AP)
“Elődeink 150 éves álmát valósítottuk meg ma összekötve a két földrészt és azok népeit” – mondta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az avatási ünnepségen, amelyen részt vett Abe Sindzó japán kormányfő is. Ennek magyarázata, hogy az alagút fő finanszírozója a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank. Az alagút 5,5 milliárd török lírába – 580 milliárd forintnyi összegbe – került.
“Japán és Törökország Ázsia két széle. Álmodjunk együtt arról, hogy gyorsvasút köti össze Tokiót Isztambulon keresztül Londonnal” – mondta Sindzó.
Nem mindenki lelkendezett. Erdogant “fáraói vállalkozásokkal” vádolják politikai ellenfelei. A Marmaray csak egy Erdogan becsvágyónak minősített projektjei közül. A török kormányfő egy másik, közúti közlekedésre alkalmas alagút, egy harmadik Boszporusz-híd, egy, valamint a világ legnagyobb repülőterének a megépítését is tervezi.
Az alagútavatást a Török Köztársaság megalapításának 90. évfordulójára időzítették. Isztambulban a kétszeres ünnep ellenére ezrek tüntettek Erdogan konzervatív iszlám irányvonala ellen, amely a demonstrálók szerint csonkítja a köztársaság világi voltát és erősíti iszlám jellegét.
Egy kulturális útvonal kialakításával kívánja bemutatni a Kiskunhalasi járás, valamint az Észak-bácskai körzet kulturális értékeitegy vándorkiállítás, mely ma érkezett a Topolyai Múzeumba.
Mirko Grlica, a kiállítás és a brosúra egyik szerzője, Svetislav Milanković, a projektum koordinátora, Mirić Námesztovszki Kornélia és Hulló István
A Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében létrejött Utak és kultúrák – A Kiskunhalasi járás és az Észak-bácskai körzet kulturális értékei című kiállítás pannói 231 állomást mutatnak meg a térség épített örökségéből, művészeti alkotásaiból, neves személyeiből, történelmi és szakrális emlékhelyeiből. A kiskunhalasi Thorma János Múzeummal karöltve készítette el a Szabadkai Városi Múzeum a programot Utak és kultúrák címmel, melynek egyik ága volt a jelen kiállítás. A két éve tartó projektum célja az, hogy egy megvalósítható és működő kulturális út jöjjön létre turisztikai kínálatként.
A kiállításmegnyitón mgr. Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója kifejtette, hogy a program Kiskunhalastól kezdve Kelebián, Tompán, Szabadkán, Topolyán, Bajsán át Kishegyesig mutatja be a helyi értékeket.
– A turisztikai iparnak hadd legyenek ezek a pontok kiindulópontjai, tervezzenek ezen helyek érintésével kulturális utakat. Négynyelvű brosúrát, kulturális útmutatót jelentettünk meg a kiállítás kapcsán, melyben fölsorakoztattuk mind a 231 értékünket. Ennek segítségével be tudják járni a vidékünket és fölfedezhetik kincseinket – tette hozzá Hulló István.
A továbbiakban Mirić Námesztovszki Kornélia, Topolya Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatónője szólt a kulturális utak fontosságáról, a kultúra és a turizmus összekapcsolódásáról, együttműködéséről:
– Az eddigi megszokott hosszú üdüléseket, tömegturizmust mindinkább fölváltják a rövidebb, de tartalmilag gazdagabb utazások, tematikus kulturális utak, melyek egyszerre kínálnak ismeretszerzési és kikapcsolódási lehetőséget. Térségünkben a turizmus ezen ágazata még fölfedezésre vár. Ez a kiállítás, projektum is rámutat arra, hogy nem kell távoli helyekre utaznunk, hogy kincseket, érdekességeket lássunk, halljunk. Néha elég csak a tekintetünket felemelni, jobban szétnézni, apró dolgokra odafigyelni.
A Szabadka, Kelebia, Tavankút, Bajsa, Kishegyes után Topolyán megtekinthető vándorkiállítás november 5-éig látogatható a Topolyai Múzeumban.
Több százan köszöntötték Magyarország nemzeti ünnepét azon a fogadáson, melyet Pozsonyban dr. Balogh Csaba, Magyarország szlovákiai nagykövete és felesége dr. Hetey Ágota adtak 1956. október 23-a évfordulójának előestéjén. Az ünnepségen a szlovákiai közélet számos ismert személyisége vett részt, továbbá a pozsonyi diplomáciai testületek képviselői is. Nem csak országos és helyi politikusok, polgármesterek, hanem egyházi személyek, a művészvilág, a tudományosság és a gazdasági élet reprezentánsai is, többek között Albert Sándor professzor, Bauer Győző akadémikus, Bárdos Gyula Csemadok-elnök, Burián László atya, Dráfi Mátyás színművész, Világi Oszkár nagyvállalkozó is ott voltak a vendégek között. A vendégek üdvözlése után az ünnepi fogadás a magyar Himnusz eléneklésével folytatódott. Színfoltja volt az estének, hogy a nemzeti imánkat a magyar nagykövet kislánya énekelte, a szlovák himnuszt pedig Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter kislánya, aki édesanyjával, Jarmila Lajčáková-Hargašovával érkezett az ünnepi fogadásra.
Balogh Csaba nagykövet a következő szavakkal méltatta a Szabadság Napját: “1956. október 23-a nevezetes nap a magyar és az egyetemes történelemben: a magyar nép ekkor ütötte az első rést a kommunista világrend megrendíthetetlennek tűnő falán, amit 1968-ban a csehek és szlovákok, majd 1980-ban a lengyelek tágítottak tovább. a magyar forradalom elbukott ugyan, de szellemisége tovább élt a lelkekben, s 33 évvel később meghozta gyümölcsét. A mai napon a világ számos helyén emlékeznek magyarok és nem magyarok a mártírokra, egy kis ország heroikus küzdelmére. Az emlékezés egyben lehetőség a jövőbe tekintésre. Vajon mi, közép-európaiak méltóak vagyunk-e 1956, 1968 és 1980 szelleméhez, tudunk-e a kivívott szabadságunkkal élni? Most, amikor ismét magunk dönthetünk saját sorsunkról, képesek vagyunk-e történelmi sérelmeinken felülemelkedve közös jövőt építeni? 1956, 1968 és 1980 nemzetei, gazdag kulturális örökségükkel, közös történelmükkel és politikai hagyományaikkal, egybecsengő gazdasági érdekeikkel természetes szövetséget alkotnak Európában, ami a Visegrádi Együttműködésben ölt kézzelfogható alakot. Ha jól választjuk ki a közös célokat, együtt eredménye4sebbek lehetünk terveink megvalósításában. a V4 kormányfőinek október 14-i budapesti találkozóján egyértelműen megfogalmaztuk: a közép-európai országok közötti gazdasági kapcsolatok erősítése az európai növekedés szempontjából is kulcsfontosságú, mivel a régió feltáratlan versenytartalékokkal és növekedési potenciállal rendelkezik. A V4 elnökségét jelenleg ellátó Magyarország ezek kiaknázásához kíván minél hatékonyabban hozzájárulni. A kölcsönös tiszteleten alapuló stabil és baráti szomszédsági kapcsolatok ápolása, egy erősebb Közép-Európa záloga és előfeltétele. Magyarország és Szlovákia kapcsolatai az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődnek, amit jól jelez a felsőszintű kontaktusok sora, az intenzív kormányzati kommunikáció, a megkötött együttműködési megállapodások listája. A két ország közötti határ elválasztó jellegének megszűnése soha nem látott dinamikát adott a kulturális, társadalmi és civil kapcsolatok fejlődésének és természetesen látványos eredményeket indukált a gazdaság terén is. Meggyőződésem, hogy a magyar-szlovák kapcsolatrendszer szélesedése, amely reményeink szerint eléri a két társadalom valamennyi szegmensét, megfelelő alapot képez vitás, nyitott kérdéseink minél előbbi lezárásához is. Bizonyos vagyok abban, hogy ha a politikai akarta megvan, a történelmi megbékélés, a múlt árnyai való túllépés elérhető realitás. Hadd idézzem Vasvári Pál, az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse máig érvényes szavait: “A nemzetek együtt, egymás mellett akarnak emelkedni, nem pedig egymás romjain”. Hiszek benne, hogy a magyar és a szlovák nép ezer éves közös történelme elegendő pozitív energiát és élményt szolgáltat ahhoz, hogy a véres 20. század traumáin kölcsönösen túllépve, a két ország a közép-európai együttműködés motorjává váljon, hozzájárulva ezzel a tágabb régió és egész Európa fejlődéséhez. Megköszönve megtisztelő figyelmüket, arra emelem poharamat, hogy ezt a hitet a két nemzet fiai közül egyre többen osszák.”
Cserkész Rádió rovattal bővül a műsorunk 2013 november 3-tól. A cserkészek adása hallható lesz minden hónap első vasárnapján 3-órától. A Bocskai Rádió weboldalán a Műsoraink menü alatt megtalálható a Cserkész Rádió adások. A hallgatók jó véleményére és támogatására számítanak az új szerkesztők. Mi is a Bocskai Rádió szerkesztői teljes támogatásunkat felajánljuk nekik és gratulálunk az első adáshoz. Jó Munkát!
114 eve nov.10-én született Kate Seredy magyar írónő, illusztrátor, aki az amerikai gyerekek számára írt a magyar történelemről.
