Nem kezdhetjük a híreinket sem mással mint tettük a  kalendáriumunkkal, azaz az aradi vértanúk gyásznapjával. A kalendáriumban csak röviden a tényekről beszéltünk, most azonban aprólékosabban szemügyre szeretném venni, az előzményeket talán csak kevésbé érinteném, inkább az utóhatásával foglalkoznék.

Nos tehát az előzményekről annyit hogy a magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

És most az utóhatásáról .  Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak.

A nemzet az aradi hősök emlékezetét számos formában őrzi. Aradon már 1890-ben emlékművet avattak tiszteletükre. Budapesten a XXI. kerületben van Aradi vértanúk útja, az V. kerületben Október 6. utca, és több nagyvárosban valamennyi vértanúról utcát neveztek el.

Emlékművük áll például Pusztavacson; Szegeden és Kecskeméten az Aradi vértanúk tere; Pécsett az Aradi vértanúk útja őrzi emléküket; Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőháza közelében található emlékművük: egy fal, rajta a vértanúk domborművével.

Az Aradi vértanúk emlékműve Aradon. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány rendeletére eltávolították. A szobrot, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében, 2004. április 25-én a román-magyar megbékélésnek szentelt emlékparkban újra felállították

1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről: „A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem Október 6-a térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adnak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen! ”

Reklám

A MUS-E (Musique – Europe) multikulturális mintaprogramot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által.
A koncert célja az, hogy ezt programot a bevételek által támogassa és ezzel rengeteg, hátrányos helyzetű kisiskolást ismertessen meg Menuhin álmával, amely az elit művészképzés helyett a művészetek emberformáló erejét használja fel. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határozata alapján, Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának kezdeményezésére 1975 óta ünneplik meg világszerte a zene világnapját.

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a koncerteket hét városban, Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Győrben, Debrecenben, Szegeden és Szolnokon rendezi október elsején kiváló helyi és vendég zenekarok, kórusok és szólisták közreműködésével.
A sorozat emléket állít a 200 éve született két zeneszerzőnek, Giuseppe Verdinek és Richard Wagnernek, valamint a Himnusz szerzőjének, Erkel Ferencnek is. A részletek a KÓTA honlapján (www.kota.hu) olvashatók.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyar és nemzetközi zenei világ kimagasló sztárjai játszanak: Kelemen Barnabás, Kathy-Horváth Lajos, Lajkó Félix és Somogyi Barnabás. Az előadók mellett az Erkel Ferenc Kamarazenekar és Szakcsi Lakatos Béla is színpadra lépnek.

Somogyi Barnabás (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályának hallgatója) Telemann B-dúr fantáziáját adja elő. Kelemen Barnabás Mozart A-dúr hegedűversenyét játssza az Erkel Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. Kathy Horváth Lajos – Menuhin egykori tanítványa és tanársegédje – Sarasatét játszik és kortárs improvizációkat mutat be Szakcsi Lakatos Bélával. Végül Lajkó Félix lép fel, akinek új nagylemeze az WMCE toplistájának élére került.

MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók-termében Üvegszilánkok között címmel Szabó Csaba alkotói világát és zenetudományi munkásságát ismertető emlékkönyvet mutatnak be – közölte az eseményt szervező Szabó Csaba Nemzetközi Társaság. A több mint 500 oldalas átfogó tanulmánykötet a szerkesztők és a szerzők szándéka szerint attól egyedi és érdekes, hogy Szabó Csaba tevékenységének elemzésén túl, az ő életművén keresztül a történelmi háttérről, az elmúlt 50-60 év küzdelmes erdélyi magyar zenei életéről is képet ad az olvasónak, ezzel a magyar zenetudomány területén hiánypótló alkotás.
A könyvbemutatót kísérő koncerten elhangzik néhány dal Szabó Csaba népzenei gyűjtéséből a közelmúltban hasonmás kiadásként újra megjelent Csángómagyar Daloskönyvből és névnapköszöntők és zsoltárok a szászcsávási harmóniás gyűjteményből a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjainak előadásában. Szabó Csaba művei közül felcsendül a Tánc az ős Kajánnal zongorára, és a Koncertdarab fagottra és zongorára.

A Csalán utcai Bartók Emlékházban Szabadi Vilmos hegedűművész Viotti, Pleyel, Prokofjev és Sarasate műveket játszik.

A Budapest Music Centerben Krzysztof Penderecki és Henryk Górecki születésének 80. évfordulója tiszteletére hangzik el világnapi program.
Huszonöt évvel ezelőtt, a zene világnapján nyitotta meg kapuit az Óbudai Társaskör.

Az évadindító ünnepi koncertműsor gerincét az intézményhez szorosan kötődő három kamarazenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok és az Anima Musicae Kamarazenekar adja.

A barokk, a bécsi klasszika és a romantika korszakának alkotásai után egy új mű is elhangzik: Dinyés Dániel Divertimento festivo címmel háromtételes darabot komponált az Óbudai Társaskör felkérésére.

Az oroszlánhoz címzett hajdani vendéglő épületét újították fel negyedszázaddal ezelőtt – idézte fel Merényi Judit az MTI-nek. A volt igazgató elmondta: a második világháború után 1977-ig az épület már funkcionált művelődési házként, de 1988-ban alapos felújítást végeztek, a ház kontúrjait gondosan megtartva.
Korompay Katalin építészt Ybl-díjjal ismerték el ezért a munkájáért. Ő hozta létre a társaskör hangulatos udvarát, kinyitotta az oda néző két oszlopos ámbitust. “Végig, szinte a tervezés kezdetétől beleszólhattam abba, hogyan alakuljon, szépüljön ez a +zenedoboznak+ is becézett ház” – hangsúlyozta Merényi Judit.
Az óbudai zenei élet a társaskör megnyitásáig a Zichy-kastélyban összpontosult. Szorosan együttműködtek a legendás Till Ottó vezette III. kerületi zeneiskolával szorosan, működtek az Ifjú zenebarát klubok, Varga Károly Mozart-klubja, az Óbudai Kamarazenekar, az Óbudai Kamarakórus. Csatlakoztak a Budapesti Vonósok és a Muzsikás Együttes. A társaskör megnyitásával a zenei műsorok új helyszínre találtak.
“Talán 1989-et írtunk, amikor a Liszt Ferenc Kamarazenekart kitették a Fekete sas utcai próbaterméből, amikor ezt megtudtam, +lecsaptam+ rájuk, mert tudtam, hogy a ház velük oda jut el a budapesti zenei életben, ahol ma tart. És 1992-ben velük hoztuk létre a Zempléni Fesztivált, amelyet 2004-ig szerveztünk” – mondta Merényi Judit.
Opera ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, Baranyi Ferenc különleges nézőpontból, például tárgyakon keresztül, mint legyező, kendő, mutatott be zenedrámákat. “A színház világában is kalandoztunk, azok a művek váltak igazán sikeressé, amelyeknek ez az intim környezet, a kert természetes díszletéül szolgált” – mondta a volt igazgató.
“Az utódom, Harsányi Mária ugyanolyan, ha nem nagyobb szeretettel teszi barátságossá a házat. Azt is el kell mondanom, hogy míg kerületi tanács volt, azzal volt jó a kapcsolatom. Azután Tarlós István, majd Bús Balázs tekintette fontosnak az Óbudai Társaskört. Tudták, tudják, hogy a kerületnek csak jó hírnevet ad ez az intézmény” – tette hozzá Merényi Judit.

MHO/MTI

Reklám

A hazai közvélemény minden bizonnyal megelégedéssel fogadta az Alkotmánybíróság (AB) legutóbbi döntését. A testület kedden nyilvánosságra hozott határozata szerint nem ellentétes az alaptörvénnyel a 2006-os ügyek felülvizsgálatát lehetővé tévő semmisségi jogszabály. A két és fél évvel ezelőtt elfogadott rendelkezések egyébként azt a feladatot rótták a bíróságokra: 2011. október 23-ig tekintsék át a 2006. szeptember 18. és október 24. között hozott ítéleteiket, s ha a döntés kizárólag rendőri jelentésen és tanúvallomáson alapult, semmisítsék meg.

Szomorú, de a felülvizsgálat eddig elmaradt. A semmisségi jogszabály tervezetét kidolgozó Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró erről azt mondja: a bírák elszabotálták a törvény végrehajtását. A Pesti Központi Kerületi Bíróság húsz érintett bírája mindenesetre kitért a feladat elől. Nyomban az Alkotmánybírósághoz fordultak, és a semmisségi törvény megsemmisítését kérték. A döntésig 22 ügyben felfüggesztették az eljárást, néhány indítványt pedig elutasítottak. Összesen egy alkalommal állapították meg a korábbi ítélet semmisségét.

Az AB döntését elsősorban azért üdvözölhetjük, mert végre megszületett. Több mint két évet kellett várni erre, hiszen a büntetőbírák 2011 első felében juttatták el beadványaikat a testülethez. Az indítványokra valójában záros határidőn belül válaszolni kellett volna, noha akkor erre még nem volt semmiféle határidő. Attól lehetett tartani, hogy ez az ügy is úgy végződik majd, mint a rendszerváltozást követő több igazságtételi, jóvátételi eljárás: az Alkotmánybíróság nem teszi lehetővé, hogy a jogtalanságot kiküszöböljék. Ma is viselnünk kell a következményeit annak, hogy a Sólyom László vezette alkotmányvédő testület – legtöbbször a volt SZDSZ-es köztársasági elnök, Göncz Árpád kezdeményezésére – rendre megkötötte a törvényhozók kezét, voltaképpen eltiltotta őket attól, hogy megfelelő jogszabályokat alkossanak. Így hiúsult meg példának okáért a sokak életét tönkretevő hajdani bűnösök felelősségre vonása és a tényleges kárpótlás.

A mostani AB-határozat tartalmi okból is fontosnak tekinthető. Olyan válaszokat adott a büntetőbírák felvetéseire, amelyek a következő időkben is támpontul szolgálhatnak a jogállam ismérveinek meghatározásakor. Az Alkotmánybíróság hajdan, a rendszerváltozás után négy semmisségi törvényt elfogadhatónak talált ugyan, ám az most először fordult elő, hogy rögzítette: a jogállam hatóságainak hibáit is kiküszöbölhetővé kell tenni. Az állam jogosult rá, hogy kivételes helyzetekben a társadalmi megbékélés érdekében – az alkotmány keretei között – igazságtétel céljából szabályokat alkosson. Hozzátartozik ehhez, hogy ilyen rendelkezések csak a jogállami elvek megsértésével felelősségre vont személyek érdekében fogadhatók el. Felidézhető ennek kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgása után, 2006 őszén rendkívüli dolgok történtek. A bíróság rendszerint gyorsított eljárásban, sorozatosan marasztalt el embereket kizárólag rendőri jelentés vagy tanúvallomás alapján hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság és rendzavarás bűntette, szabálysértése címén. Az elítélteket a kártérítésből is kizárták.

Mindenképpen megnyugtató, hogy a több mint két éve felfüggesztett semmisségi ügyek aktáit a büntetőbírák most leveszik a polcról. Áttekintik a régi ítéleteket, és – hivatásuknak megfelelően – minden részletre kiterjedő elemzést végeznek, majd pedig az érintettek s egyben a közvélemény számára is igazságot szolgáltatnak.

Kulcsár Anna / Magyar Nemzet

Reklám

Sikerült megdöntenie, sőt jócskán túl is szárnyalnia a hivatalos (263 km) és a még nem hitelesített (295,2 km) 24 órás evezős Guinness-rekordot a Varga József, Simon Gergely, Tamás Bence, Halupa János, Preil Patrik és Vermes Péter összeállítású magyar csapatnak, amely szombat éjjel 2 órától vasárnap 2 óráig összesen 313,664 kilométert teljesített a Szentendrei-Duna-ág alsó szakaszán.

Az eredetileg tervezett háromfős kielboat-együttes helyett a hat versenyző – egymást váltva – kétpárevezősben tette meg a távot. A módosításra azért volt szükség, mert kiderült, hogy a Guinness World Records által rögzített 10 éves, 263 kilométeres világcsúcsot már megdöntötték, az új, még nem hitelesített rekord pedig 295,2 kilométer volt.

A hazai szövetség honlapjának beszámolója szerint a szombati sötétedés után már minden erejüket össze kellett szedniük a csapattagoknak, a sötétben 3-4 perccel is nőttek a köridők (egy tíz kilométeres pályán köröztek a résztvevők), de végül sikerült véghezvinniük, amit elterveztek.

A rekord hitelesítése akár hat hetet is igénybe vehet a Guinness World Recordsnál.

MTI

Reklám

A csabai kolbásszal, a hízott libából előállított termékekkel, a tokaji aszúval és a Béres-cseppel bővítette a hungarikumok gyűjteményét a Hungarikum Bizottság keddi, székesfehérvári ülésén – jelentette be a bizottság elnöke.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közölte, hogy a magyarság kiemelkedő termékei, a hungarikumok gyűjteménye mellett a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is bővült. Az értéktárba felvették a szikvizet, a Kürt-adatmentést, a magyar operettet, Puskás Ferenc életművét és a fröccsöt. A miniszter beszámolt arról is, hogy a bizottság kiválasztotta a hungarikum tanúsító védjegy megalkotására kiírt pályázat nyertesét, akinek alkotása a jövőben védjegyként fog szolgálni. A védjegy a magyar értékeket és csúcsteljesítményt képviseli, az 1100, Kárpát-medencében töltött évet és a magyar alkotásokat képviseli. Továbbá segít a hungarikumok megismertetésében és megjelölésében is – fogalmazott.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta: a választás előtt a beérkezett pályázatokat, javaslatokat a szakbizottságok véleményezték, és azokat tárták a bizottság elé, amelyek megfeleltek a hungarikumok kritériumainak. A négy új hungarikummal a gyűjtemény jelenleg húsz tagot számlál. Horváth Zsolt értéktár-koordinációs megbízott jelezte, az elmúlt időszakban minden megyében létrejöttek a megyei értéktárak, és az értéktárbizottságok is működnek. A feltáró munkát segíti a Hungarikum Klub mozgalom is, ahol magánszemélyek, baráti társaságok és civil szervezetek kutatják az értékeket, és a helyi és a megyei értéktárba vagy a hungarikumok gyűjteményébe delegálják ezeket – tette hozzá.

Gyaraky Zoltán, a bizottság titkára újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tavasszal meghirdetett védjegy pályázatra mintegy 370 pályamű érkezett. A többszintű szűrést követően nyolc került a Hungarikum Bizottság elé. Ezek közül választották ki a nyertest, aki Szent Korona 1000 jeligével pályázott. A védjegyet a védjegyszabályzat elfogadását követően vezetik be.

A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszergazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka, a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagította a hungarikumok körét.

www.kronika.ro

Reklám

KV – A hollywoodi filmzenék világát idéző zenei tételt komponált HAVASI, amelynek az egyik leghíresebb magyar népdal, a “Tavaszi Szél” a vezető témája. A világzenei tételben Havasi Balázs mellett a magyar népzene olyan szakavatott ismerői képviselik a magyar zenei gyökereket mint Szirtes Edina “Mókus”, Szokolay “Dongó” Balázs, vagy a Magyar Zeneakadémia népzene szakának hallgatói. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a világszínvonalú produkciót az elsők között, -a kanadai magyarság körében pedig elsőként mutathatja be a Kanada Világa – a kanadai magyar szó hírportál.

A szimfónia azért is igazán egyedülálló, mert a magyar zenészek mellett ázsiai művészek is feltűnnek, akik autentikus hangszereiken egy ázsiai népdalból adnak ízelítőt. A kompozíció – amelyben szokás szerint a Budafoki Dohnányi Zenekar és Endi is közreműködik (A Hooligans zenekar dobosa -a szerk.) – egyfajta hidat képezhet a magyar és az ázsiai kultúra között, hiszen egyszerre szimbolizálja a népek különbözőségét és a zene egyetemességét.
“Számomra a Tavaszi Szél egy zenei szimbólum. Sosem rejtettem véka alá, hogy minden sikeremet a magyar zeneoktatásnak, és a magyar közönségnek köszönhetem. Meggyőződésem, hogy a Tavaszi Szél egy olyan dallamunk, amely bárhol a világon sláger lehetne. Mindig is vallottam, hogy születhettünk ugyan különböző földrészeken, a szívünk mélyén mégis mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük, és ez a közös nyelv pedig a zene…” – vallja a zeneszerző.
A különleges világzenei produkcióhoz a videoklip elkészítése közel 3 évet vett igénybe.
A művészek a koncepció szerint egy igazi “gyertya Arénában” álltak a kamerák elé, melyet a stáb pontosan 2013 gyertyából épített meg. A gyertyák meggyújtása közel négy óráig tartott, majd külön kihívást jelentett az egész jelenet leforgatása, mielőtt a gyertyák elégtek volna. “Soha nem fogom elfelejteni, amikor először beültem a gyertyák közé. Amellett hogy a bőrömön éreztem a melegüket, olyan érzés volt, mintha egy ősi szentélyben ültem volna. Úgy tartják, hogy a gyertyaláng a lélek fénye, és engem abban a pillanatban valami mélyen megérintett.” – nyilatkozta a forgatás élményéről HAVASI.
Ez azonban csak egy jelenet – az egész klip elkészítése számos egyéb kihívást is jelentett. Az alkotók (Kriskó László rendező, és Csincsi Zoltán vezető operatőr) látványosan kívánták megjeleníteni a természet ébredését, a tavasz pillanatait, bemutatni Magyarország természeti csodáit, gyönyörű tájakat. A stáb a gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének docensét kérte meg, hogy javasoljon Magyarország területén a videokliphez egy nagy területen elhelyezkedő, romantikus környezetben lévő cseresznyést, amely áprilisban virágzik. A hideg időjárás, majd a hirtelen felmelegedő hőmérséklet miatt csak tippelni lehetett, hogy 2-3 héten belül mikor is borulnak virágba a fák. A stáb így minden nap készenlétben állt a forgatásra, várva a virágzást, míg a megfelelő pillanat el nem érkezett.

kanadavilaga.com

Reklám