Először folytatott nyilvános vitát pénteken a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke. Mindketten úgy vélték, hogy helye van a két alakulat közötti párbeszéd folytatásának.

Porcsalmi Bálint kijelentette: a párbeszéd szükséges, de meg kell keresni annak a módját is, hogy a két politikai alakulat “akcióegységet” hozzon létre, és közös munkát végezzen. Példaként a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogató aláírásainak az összegyűjtésében kívánatos összefogást említette. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a partneri együttműködéshez arra is szükség lenne, hogy az EMNP politikusai tegyék félre a sérelmeiket, és kerüljék az RMDSZ politikusait megbélyegző kijelentéseket.
Porcsalmi Bálint kijelentette: “újfajta politikai realitás alakult ki” azáltal, az RMDSZ rendezte viszonyát a Fidesszel, és álláspontja immár megkerülhetetlen. Ennek tulajdonította azt is, hogy idén az RMDSZ vezető politikusai is nagy számban vettek részt a szabadegyetemen, amelyről korábban általában politikai okokból maradtak távol.
Toró T. Tibor arra emlékeztetett, hogy mindig is meghívták a Tusványosra az RMDSZ elnökét és politikusait, és nem rajtuk múlt, ha ők nem jöttek el. Biztosította vitapartnerét, hogy az európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésében meglesz az akcióegység. Hozzátette: a tusványosi folyamat részének tekinti, hogy ezzel az eszközzel próbálják rávenni az EU-t a kisebbségvédelemnek az európai jogrendbe való beiktatására. Megjegyezte azonban, hogy nélkülözhetetlennek tartja az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti intézményes párbeszédet. Ezáltal lehetne biztosítani, hogy az olyan sarkalatos kérdésekben, amilyen például Székelyföld területi autonómiája, “ne húzzon kétfelé” az erdélyi magyar politika.
Toró T. Tibor szerint a két alakulat úgy oszthatná el a feladatokat, hogy az RMDSZ viszi a bukaresti politikát, de bizonyos ügyeket a hatékonyság érdekében átenged a versenytársainak. Példaként hozta fel, hogy nem lehetnek hitelesek azok az árnyékjelentések, amelyeket a szövetség készít az Európa Tanácsnak a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi charta romániai helyzetéről, amikor sok esetben épp az RMDSZ polgármesterei nem teljesítik a két dokumentum előírásait.
Nem értett egyet a két politikus abban, hogy milyen román partnerekkel lehet erdélyi regionális politikát folytatni. Toró úgy vélte, a nagy román pártok erdélyi képviselői a bukaresti nézeteket képviselik, ezért az erdélyi román regionalista kezdeményezéseket kell bátorítani, hogy megszülethessen az az erdélyi párt, amelyik aztán partnere lehet a magyar politikai erőknek. Ezt a nézetet Porcsalmi utópiának tartotta. Kijelentette: akkor lesz az erdélyi regionalizmust hirdető erős román párt, amikor Erdélyben regionális választásokat rendeznek.
Mind az RMDSZ, mind az EMNP ügyvezető elnöke úgy látta, hogy Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának a jövő évi centenáriuma erős kihívások elé állítja majd az erdélyi magyar közösséget. Porcsalmi Bálint szerint ebben az időszakban a magyar politikusoknak közérzetjavító üzeneteket kell küldeniük a saját közösségük felé, és alternatív csatornákat kell keresniük arra, hogy a román közösség felé is eljussanak a magyar üzenetek.
Toró T. Tibor úgy látta, az évforduló nemcsak veszélyforrás, hanem esély is. A várható külső nyomás ugyanis az összefogást is elősegíti. Porcsalmi Bálint vetette fel, hogy jó lenne, ha a nyár végétől már csak mint lehetőségről beszélnének a román egyesülés jövő évi centenáriumáról.

Forrás: MTI

Reklám

Tőkés László szerint egyszer és mindenkorra véget kell vetni annak a hungarofóbiának, amely csak az antiszemitizmushoz és cigányellenességhez hasonlítható.

Az európai parlamenti képviselő a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott szombati előadásában átfogó képet festett Európa, a magyarság és az erdélyi magyarság helyzetéről.

Úgy vélte: az a keresztény „hozzáadott érték” – amely kimaradt az EU alkotmányából – többet jelenthetne minden, „felemás módon alkalmazott jogállamiságnál, demokráciánál, emberi jogoknál”. Azt is megemlítette: Európának legalább annyira komolyan kellene vennie a hitet és értékeit, mint ahogy a muszlimok teszik.

A volt királyhágómelléki református püspök szerint Tusványos ma is kiindulási és viszonyítási alapként szolgál, és a nemzeti érdek biztos igazodási pontját nyújtja. Úgy vélte: nemzetpolitikai szempontból fontosabb esemény volt Klaus Iohannis államfő hét eleji székelyföldi látogatása, és a székely választottak székelyhimnusz-éneklő, székely zászlót adományozó kiállása, mint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) májusi zilahi kongresszusa, „mely elsiklott a nagy nemzeti ügyek fölött”.

Tőkés László „székely autonóm területen” köszöntötte Orbán Viktort, és biztosította a miniszterelnököt, hogy számíthat az erdélyi magyarságra, és a „létveszélyben szocializálódott” külhoni sorstársaira az EU megreformálásában, valamint a nemzet védelmében való kiállásában. „Mi a saját bőrünkön tapasztaltuk meg mindazt, ami ma egész európai keresztény kultúránkat és nemzetállamait fenyegeti” – fogalmazott.

Elképesztőnek és cinikusnak tartotta, hogy azok vádolják a magyar kormányfőt az európai értékek veszélyeztetésével, akik újkori népvándorlást gerjesztettek, és ezzel egész Európa megmaradását teszik kockára. Tőkés László a román európai parlamenti képviselőt, Traian Ungureanut idézve jelentette ki: „Európát feladták azok, akiknek kötelességük lett volna megvédeniük a kontinens ábrázatát”. Kertész Imre megállapítását is idézte, mely szerint „Európa katasztrófa felé halad, az unió fennállása óta a legnagyobb válságát éli a menekültáradat miatt”.

Tőkés László jogosnak tartotta a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő magyarországi látogatásán körvonalazódott tanulságot: hogy az önvédelem joga minden országot, így Magyarországot is megilleti.

„Nemzetünk körében mi is részesei vagyunk és számítunk erre a védelemre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy e védelem legfőbb letéteményesének Orbán Viktort tekinti.

Forrás: magyaridok.hu

Reklám

Csak egy olyan megyéje van Romániának, amely lakosságarányosan kevesebb pénzt kap a központi költségvetésből helyi fejlesztésekre, mint Hargita és Kovászna megye, és ez az amúgy is nagyon fejlett Ilfov.

A HotNews hírportál szerezte meg azt a táblázatot, amely megyékre bontva tartalmazza azokat összegeket, amelyeket a helyi fejlesztésekre szánt országos program (PNDL2) keretében nyújt a kormány a különböző régióknak. A román hírportál is azt emeli ki címben és megközelítésben, hogy a lakosságszámban Hargita és Kovászna megyénél kisebb megyék – Giurgiu, Teleorman, Mehedinți, Tulcea, Szilágy, Brăila, Călărași, Ialomița – kétszer annyi pénzt kapnak, mint a két székelyföldi régió.

A 330 ezer lakosú Hargita megye 507,9 millió lejt, a 228 ezer lakosú Kovászna megye 392,2 millió lejt kap. Ennél kisebb összegben csak – a Bukarest-közelsége miatt amúgy rendkívül fejlett – Ilfov megye részesül, ide 374,6 millió lejt irányít a Sevil Shhaideh irányította fejlesztési tárca.

Összehasonlításképpen a Liviu Dragnea szülőföldjének számító, Hargita megyénél kicsivel nagyobb Teleorman megyébe 875,5 millió lejt, vagy a Kovászna megyével hasonló lakosságú Giurgiu megyébe 783,4 millió lejt juttatnak fejlesztésre.

Forrás: maszol.ro

Reklám