Parasztfiúból miniszterelnök – Nagy Ferenc kisgazda politikusra emlékeztünk

A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja (február 25.) kapcsán a Nagy Ferenc Miniszterelnök Kutatócsoport mutatkozott be a Bocskai Rádió 2023.02.26-i adásában, Máté Zsolt közvetítésével, Erdélyi Áron szerkesztésében. A csoport két szellemi motorja: Kovács Zoltán újságíró, médiaszakember és Ginelli Zoltán geográfus, globális történész. Vallják: az emlékezés a portrékon keresztül igazán hatékony és sikeres. Vajon mi az oka elköteleződésüknek? Mi táplálja a motivációt és vajon miért pont az egykori kisgazda miniszterelnök életútjának felkutatásába fektetnek több mint egy évtizede időt, pénzt, energiát? Mielőtt választ adnánk a fenti kérdésekre, tisztázzuk Nagy Ferenc szerepét a magyarországi és a diaszpóra magyarság történetében.

A politikus életét Kovács Zoltán előadása alapján foglaltuk össze.

Nagy Ferenc (1903–1979) kisgazda politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnök, a Független Földmunkás- és Polgári Párt elnöke volt. A sikeres politikai karrierre való esély nagyon csekélynek tűnt gyermekkorában. Egy Pécs közeli, ma 203 főt számláló település, Bisse református kisparaszti családjába született. A család élete a földművelés és állattenyésztés körül forgott, hat elemi osztály elvégzése után Nagy Ferenc is a birtokon tette magát hasznossá. Ezt az is indokolta, hogy édesapja az első világháború frontjain harcolt. Édesanyja iskolázatlan volt, de meglátta, hogy a gyereket taníttatni kell. Könyveket vitt haza, hogy Ferenc jobban megismerje a világot. A fiú első nyilvános szereplése 19 éves korában történt, amikor Bisse főterén beszédet mondott Háborús emlékezés címmel. Ennek hatására karolta fel a megyei napilap, felvették az agrár rovatba újságírónak, egyre több publikációja született.

A 20-as évek végén elkerülhetetlen volt a választás: folytatja a mezőgazdaságot, állattenyésztést, a kétkezi munkát, vagy megpróbál többet tenni a falusi közösségekért. 1924-ben megházasodott, ezekben az években két fia és egy lánya született. Párhuzamosan felfelé ívelni látszott a közéleti tevékenysége: Tildy Zoltánnal elkezdte megszervezni a Független Kisgazdapártot, melynek főtitkári pozícióját tizenöt évig töltötte be. A baranyai gyökerű kisgazdapárt a földből élő vidéki parasztság érdekeit képviselte, ami nagy népszerűséget hozott a pártnak 1939-re. Az idő közben kirobbant második világháborúban egyik oldalt sem tudta képviselni. Világnézete Ausztria és Svájc gondolkodására hajazott, vallási meggyőződése pedig arra késztette, hogy fegyverfogás helyett inkább bujkáljon.

Reklám

Magyarország német megszállásakor a Gestapo 1944-ben hónapokra letartóztatta, de hamarosan ujjászervezte a Független Kisgazdapárt életét. Bár miniszterelnöki ambíciókat nem mutatott, a kisgazdák a ‘45-ös választásokon elsöprő, 57%-os politikai felhatalmazást kaptak a magyar emberektől. Nagy Ferenc előbb a Nemzetgyűlés elnöke, azután újjáépítési miniszter, majd miniszterelnök, Tildy Zoltán köztársasági elnök lett. Történelmi kihívás állt előttük: hogyan lehet Magyarországot a háború után beindítani, a termelést megszervezni, a pengő elértéktelenedését kezelni. A szovjet hadsereg Magyarországon tartózkodott, és közvetlen nyomást gyakorolt a koalíciós kormányra, így a kisgazdákra is. Nagy Ferencék emiatt koalícióra léptek a Magyar Kommunista Párttal, melynek élén Rákosi Mátyás állt. A koalíció ötlete – mint később kiderül – túl nagy ár volt. Tizenhat hónapos regnálás után (1946. február 4. – 1947. június 1.) Nagyot megbuktatták. Épp Svájcban töltötte szabadságát feleségével és ott tanuló lányukkal, Júliával. Gyöngyösi külügyminiszter értesítette, hogy az vár rá, mint a Kisgazdapárt főtitkárra, Kovács Bélára, hogy a szovjetek törvénytelenül letartóztathatják és akár a Gulág lágereibe is elvihetik.

Mai fejjel megmosolyogtató: egy kormány hogy akar megbuktatni egy kormányt, hogy ha a miniszterelnök és a köztársasági elnök, Tildy Zoltán is kisgazda?! A pártfőtitkáron keresztül szerették volna meggyengíteni a koalíciót. Nagy tudta, ha hazatérne, tehát rá is börtön várna. Hogy ezt tudtára adják, a szovjetek elrabolták a Budapesten maradt ötéves fiát, Lacikát. Nagy Ferenc előtt nem volt választás, a lemondásával tudta biztosítani a családja épségét. Az életrajzi kötetéből tudjuk, a miniszterelnöki tisztségről történő lemondás úgy zajlott le, mint egy gengszter filmben szokott a túszcsere. A német-osztrák határon fekvő hídon találkozott két autó. Az egyik Svájcból jött, benne a miniszterelnökkel, a másik Budapestről. A hátsó ülésen a ötéves Nagy Lacikával, meg a nevelő nőjével. Nagy Ferenc a szolgálati gépkocsijának a motorház tetején, a svájci szálloda fejléces levélpapírjára írta meg a miniszterelnöki lemondó nyilatkozatát.

Nem volt pénze a Nagy családnak, hiszen csak tíz napra való bőrönddel mentek ki Svájcba. Egy Svájcban élő, magyar zsidótól kaptak pénzt repülőjegyre, hogy új életet kezdhessenek az Amerikai Egyesült Államokban.  Nagy Ferencet később Rákosiék megfosztották az állampolgárságtól, a vagyonát elveszítette, és egy teljesen új országban kellett új életet kezdeni. 47 éves korában kezdett el tanulni angolul, amit olyan sikerrel hajtott végre, hogy egy idő után egyetemen tudott angol nyelven előadni. A Reader’s Digest-nek dolgozott némi honoráriumért cserébe, és egy banki hitellel kiegészítve a fizetését, földet tudott vásárolni Washington mellett, egy Herndon nevezetű kisvároskában. A megbuktatott miniszterelnök felült a traktorra, szarvasmarhát tenyésztett és tejet értékesített. A kiköltözést követő harmadik évben (1950) a Nagy házaspárnak ikerlányai születtek: Zsuzsanna és Zsófia, akik jelenleg is az Egyesült Államokban élnek.

Nagy Ferenc a gazdálkodással párhuzamosan, szinte a megérkezése pillanatában elkezdte szervezni az amerikai magyarok emigrációját. A rab nemzeteknek hoztak létre egy parlamentet, különféle helyeken tartottak kongresszusokat. Ők a Magyarországra való visszatérésben gondolkodtak. Érdekesség, hogy társai minden levélben miniszterelnök úrnak szólították. Magyarok és az amerikaiak egyaránt. Amikor 1947-ben lemondott, számos kisgazda miniszter, államtitkár követte őt. A nagykövetek nagy része nem mert hazamenni, mert féltek, hogy hát ugyanaz vár rájuk, mint a Gulágra hurcolt Kovács Bélára.

Amikor 1956 őszén érkezett a hír, hogy Budapesten mi történt, az akkor éppen Franciaországban, Párizsban tartózkodó Nagy Ferenc fölvette a kapcsolatot Nagy Imrével, és felajánlotta a politikai tapasztalatait. Nagy Imre nem kért  a segítségből, mert ezzel legitimálni kellett volna, hogy ami Nagy Ferenccel történt 1947-ben, az egy puccs volt.  Kádár János félt Nagytól, de még inkább attól, hogy egy újjászervezett Kisgazdapárt a Magyar Szocialista Munkáspárt hatalmi törekvéseivel szembe kerülhet. Kádárnak az volt a fontos, hogy Nagy Ferenc a tengerentúlon maradjon, ezért nem bánta, hogy az egykori miniszterelnökhöz költözhessen az édesapja és az anyósa.

Kudarccal végződött az egykori miniszterelnök vágyálma, hogy hazatérjen ’56-ban. De ez sem tántorította el attól, hogy a Strasbourgban megalakult a Forradalmi Tanácsnak tagja legyen, és azon munkálkodjon, mit tehet a távolból Magyarországért. Ekkor ő már jól beszélt angolul, Kaliforniában a Berkeley Egyetemen egyébként díszdoktorrá is avatták. Többször kikérte az USA kormánya az ő véleményét, többek között a magyar koronázási ékszerek haza adásával kapcsolatban.

Amelyek ’45-ben kerültek ki Németországon keresztül Amerikába, ahol egy katonai támaszponton őrizték. Olvassa el korábbi cikkünket: https://www.bocskairadio.org/45-eve-tert-haza-amerikabol-a-magyar-kiralyi-korona-hanyattatasairol-orizetrol-es-hazateresrol-dr-glant-tibor-tortenesszel-beszelgettunk/ ).

A kis népek békéjén, biztonságán és függetlenségén múlik a nagy népek, a nagy nemzetek biztonsága is. – vallotta Nagy. Jimmy Carter elnök azt mondta, hogy lépni kell a megbékélés irányába. Ha visszaadjuk ezt most a magyaroknak, akkor hát ezzel megszilárdítjuk a szocializmust, a Kádár Jánosnak a hatalmát? Ez volt Carter megbékélési és enyhülési folyamatának a kulcskérdése. Nagy Ferenc azt mondta: Megszilárdíthatja a Szent Korona a magyarokat hitükben és kitartásukban, a népnek szüksége van a bátorításra, és nekünk a népre kellene függesztenünk a tekintetünket, nem a rendszerre. Egy kompromisszumos megoldás született: 1978 januárjában Cyrus Vance amerikai külügyminiszter vitte haza Magyarországra a Szent Koronát és a koronázási ékszereket.  A kitétel az volt, hogy az átadáson nem lehet jelen Kádár János. A delegációs listán eredetileg Nagy is szerepelt, de politikailag aggályos volt a beutazása és ekkor már az egészségügyi állapota sem volt a legjobb. Nagy Ferencnek vissza kellett lépnie egyet arra gondolva, hogy nem az ő személye a fontos, hanem az, hogy visszatérhet-e a Szent Korona Magyarországra, és azt történelmi szimbólumát be tudja-e tölteni a magyar nemzet életében.

Bár Nagy Ferencet a kommunisták buktatták meg, sosem éltette a bosszú vágya, az, hogy elégtételt vegyen rajtuk. A rendszerrel kapcsolatosan csupán ,,irodalmi élményei” lehettek, hiszen a koalíciós kormány regnálása alatt, tehát 1947-ig még nem volt szocializmus Magyarországon. Személye azért nem kerülhetett be jobban a köztudatba, mert 1947-es emigrációba vonulástól a 80-as évek második feléig a kisgazdák is szervezetlenek voltak, mint politikai közösség nem működtek. Nagy közvetítőkön, levelezésen, sajtón keresztül tájékozódott. Saját bőrén nem tapasztalta, mit jelent a szocializmusban élni. Bár Nagy Ferenc lelkileg, képletesen sosem csomagolt ki a bőröndjéből Amerikában, a sors nem adta meg neki a lehetőséget, hogy életében újra a magyar földre lépjen, és úgymond a szocializmus ellen küzdjön. Viszont az ő emigrációja volt az egyik hit a közvetlen környezetében, hogy soha nem szabad feladni az elveinket. A nézeteink nem eladók, nem megvásárolhatók. 32 évet élt a diaszpórában, 1979-ben hunyt el.

Nagy Ferenc-i miniszterelnöki hitvallására évtizedeken keresztül a kettősség volt jellemző: hogyan kell a családját és a politikához fűződő viszonyát szinkronba hozni? Ebben vélhetően elbukott: a céljait nem tudta megvalósítani, a család áldozattá vált. Erről 2022 őszén, New Yorkban beszéltek Kovács Zoltánnak, a Nagy Ferenc Miniszterelnök Kutatócsoport társ vezetőjének Nagy leszármazottai: Andy Nagy unoka és Steve Hanson (Hanson István Frigyes) dédunoka, akik 2021-ben felvették a magyar állampolgárságot.  Kovács Zoltán levelezésben áll a családtagokkal, akik szívesen utaznának Magyarországra. Fiával, Kovács Richárd operatőrrel, több részes oknyomozó dokumentumfilm-sorozatban dolgozza fel Nagy Ferenc életútját, kezdve a bissei szülői háztól az Amerikában élő rokonokig. Lásd: www.dorito.hu

“Csaknem négy évtizede foglalkozom a magyar médiával: újsággal, rádióval és televízióval, az utóbbi két évtizedben már az internetes alapú digitális tartalomszolgáltatással és a közösségi médiumokkal is. Ez idő alatt több ezer interjút készítettem és megannyi élettörténettel ismerkedhettem meg. Nagy Ferenc mozifilmbe illő életútjának feldolgozása rendkívül időszerű.” – olvasható Kovács Zoltán neve mellett a kutatócsoport honlapján, aki a filmforgatás mellett a kisgazda miniszterelnök szülőfalujában, Bissén emlékház és emlékút műemlékvédelmi, turisztikai és vidékfejlesztési terveit készíti elő. Kollégája, Ginelli Zoltán tudományos kutatóként foglalkozik Nagy emigrációbeli és külpolitikai tevékenységével és a gazdag hagyaték digitalizálásával. Mai, divatos kifejezéssel élve, Nagy Ferenc grafomán volt. Mindent leírt, összegyűjtött, adminisztrált. A kisgazda miniszterelnök irathagyatéka 21 500 tételből áll, a New York-i Columbia Egyetem Könyvtárában van, feldolgozatlanul. Épp úgy tartalmilag, mint a digitalizálás szempontjából. A sok-sok külföldön rekedt dokumentum, nyelvi nehézségek miatt Amerikában (ezek többségében magyarul vannak) tartalmilag feltáratlan. (Lásd: Columbia University Finding Aids > Rare Book & Manuscript Library > Nagy Ferenc Lapok, 1940-1979 -> Ferenc Nagy Papers, 1940-1979 | Rare Book & Manuscript Library https://findingaids.library.columbia.edu/ead/nnc-rb/ldpd_4079757

A Nagy Ferenc Kutatócsoport célja, hogy Nagy Ferenc élettörténetét a hazai és a nemzetközi közönség számára egyaránt ismertté tegyék. A Facebookon https://www.facebook.com/nagyferencminiszterelnok  online csoportot is indítottak, hogy nagyobb közösség érdeklődését felkeltsék. Kovács Zoltán kiemelte, hogy a kutatómunkát szabadidejükben, saját költségek befektetésével, hobbi jelleggel végzik. Az amerikai forgatásra kaptak támogatást a Nemzeti Kulturális Alap pályázati forrásából, melyért a Pécsről indult politikusnak, dr. Révész Máriának hálásak.
A tervek szerint Kovács Zoltán és Richárd fia áprilisban vagy májusban ismét az USÁ-ba látogatnak, Clevelandba mindenképpen. Olyan személyeket keresnek új riportalanyoknak, akik 1979 előtt személyes kapcsolatban voltak Nagy Ferenccel, vagy a környezetükben ismernek ilyen embereket. Várják a visszajelzéseket a kapcsolatfelvételre, e-mailben: kovacs.zoltan@dorito.hu
New Yorkba, a miniszterelnöki rokonokhoz is szeretnének ismét ellátogatni. Mivel 2023. október 8-án lesz Nagy Ferenc születésének a 120. évfordulója, ebből az alkalomból Nagy Ferenc Miniszterelnöki EMLÉKNAP megrendezését tervezik – előreláthatólag Budapest, Pécs és a miniszterelnöki szülőfalu, Bisse lehet a helyszín.

,,Én akkor lennék elégedett, ha a következő évek során, Bissén egy felújított szülőiházat látnék, ahol Nagy Ferenc családja élt generáción keresztül. Akkor érezném azt, hogy a küldetésünk révbe ért, hogyha a Nagy Ferenc volt pincéje előtt egy oszlopon piros-fehér-zöld zászló lengene, és kétnyelvű emléktábla lenne rajta; kiírva azt, hogy az emlékszoba meglátogatható. Bemennénk abba a 25 négyzetméteres szobácskába, monitorok lennének a falon, emléktárgyak az asztalon. És ahogy ott lapozgatnánk az érintőképernyőt, az egész életútjának a feltárt történelmi dokumentumai, legalább két nyelven.” – fogalmazta meg vágyait a kutatócsoport képviseletében Kovács Zoltán.

Ha felkeltettük érdeklődését, és kíváncsi a történelem olyan morzsáira, amelyek kevesebb figyelmet kapnak, akkor látogasson el a Nagy Ferenc Miniszterelnök Kutatócsoport honlapjára. Magyarul és hamarosan angolul böngészhető: https://nagyferenc.org

Dorgay Zsófia