És e szép-regényes tó alakulásáról ne élne-e rege a nép száján? Oh igen, mert a székely nép nagy költői érzettel bir, s mint ázsiai eredetü nép, szeret minden eszmekörén túlhatóra titokteljes mythosi szinezetet ölteni, szereti a szép és nevezetes helyeket a költőiség virágaival felfüzérezni. Megvan azért a Sz.-Anna tónak is mint szent helynek a maga hitregéje, ez pedig a következő:
Volt a régi előidőkben két hatalmas testvér, mindkettő felfuvalkodott, alattvalóin, jobbágyain kegyetlenkedő, az egész vidéken zsarnokoskodó ur, a hűbéri kornak átkos szörnyei, kik embertársaik leigázásán és kinzásán találták erkölcstelen életök táplálékát, kik az erőt és hatalmat csak roszra használták.
E két roszlelkü urnak – a kiket grófoknak mond a rege – hatalmas, messze ellátszó bércztetőkre épült fényes váraik voltak. Az idősebb testvér vára ott büszkélkedett, hol most a Sz.-Anna tava van, a fiatalabbik vára a Büdös bércztetőjét koronázta. Több rosz tulajdonuk között megvolt az is, hogy egymással folytonosan vetélkedtek, s egyik a másikat felülmulni, erő, hatalom, gazdagság és fényüzésben túlszárnyalni igyekezett.
Olvasd tovább a legendarium.ro -n!
