”Kostelek egy gyönyörű fenyvesekkel ölelt völgyben, a Szulca patak völgyében, az egykori magyar-román határ mellett fekvő bájos, a gyimesi csángó falukhoz hasonló, kis csíki falucska. Egykor a madéfalvi vérengzés után a hágókon átmenekült székelyek alapították. Lakosságát moldvai oláh menekültek is gyarapították. Első írásos említése 1771-ből maradt fent. Nevét valószínűleg az állatokat őrző koskarámról kapta. A döntően magyarok lakta 600 fős település szinte el van zárva a világtól. A Szépvízi víztározótól és a Gyimesi hágótól alig 9-10 km-re fekszik, de itt az út járhatatlan. A moldvai Ágas felől vezet egy rossz, alacsony személyautóval nehezen járható út. Autóbusz közlekedés nincs. Kostelek kezdetben önálló, később Szépvízhez tartozott. 1952-ben áldozatul esett az elrománosításnak, a moldvai Bákó megyéhez és Ágas községközponthoz csatolták. Magyar iskoláját megszüntették, azóta csak román iskola van. A mintegy 60, döntően magyar gyermek román óvodába és iskolába kénytelen járni. Ennek ellenére máig megmaradt magyar falunak. A gyerekek nemzedékeit Salamon Antal katolikus plébános bácsi tanította meg magyarul írni és olvasni. 2005 óta a Moldvai Csángómagyar Szövetség székely tanárai tanítják a gyerekeket heti 3 órában, valamint iskolán kívül délutánonként, anyanyelvükön, magyarul, írni és olvasni.
A szájhagyomány szerint a falu nevét, az állatokat őriző, körülvevő koskarámról, kosárról nyerte. Kostelek hagyományvilága, néprajzi sajátosságai (viselet, ének -és tánckultúra, temperamentum) a gyimesi kultúra sajátosságait hordozza.”
Forrás: http://erdely-szep.hu/Kostelek/
A legenda meghallgatható a Legendarium.ro weboldalon
