A temesvári Szent György-székesegyházban hétfőn a Temesvári egyházmegye püspökévé szentelték fel Pál József Csabát, aki korábban a resicabányai Havas Boldogasszony templom plébánosa és hegyvidéki főesperes volt. Az új püspököt a ceremónia végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is köszöntötte.
A püspök felkenésének, a főpásztori jelképek átadásának ceremóniáját Martin Roos leköszönő püspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek, metropolita és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette.
Pál József Csaba a püspöki beköszönő beszédében azt hangsúlyozta, hogy
“Nagy felelősséggel és teherrel járó tisztséget kapsz. Ezért buzgón kérd az isteni támogatást, hogy a Megváltó erényeivel megerősödve Szent Gellért püspök és Nepomuki Szent János védőszentek közbenjárásával, és a máriaradnai Szűzanya oltalma alatt igyekezz hatékonyan terjeszteni az üdvösségszerző tanítást, amelyből a hívek a legnagyobb lelki gazdagságot meríthessék” – fogalmazott üzenetében Ferenc pápa.
A leköszönő Martin Roos püspök arra emlékeztetett, hogy az egykori Csanádi egyházmegyéből alakult temesvári, szegedi és nagybecskereki egyházmegyék ma is testvéri kapcsolatokat ápolnak, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen közös a történelmük.
A ceremónia végén a magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő üzenetét tolmácsoló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy
A 64 éves, székelyföldi származású Pál József Csabát május 16-án nevezte ki Ferenc pápa a temesvári egyházmegye püspökévé. Az új püspök jelmondata: “Tartsd meg őket a te nevedben!”, ezt Jézus főpapi imájából választotta. Címerében pedig a székely eredetre utaló nap és hold, a szentháromság jelképe, valamint a bánsági egyházmegye hétnyelvűségére utaló jelkép szerepel.
A Temesvári egyházmegyét 1990 óta német ajkú püspökök, Sebastian Krauter, majd Martin Roos vezették. Martin Roos 19 évi püspöki szolgálat után előrehaladott életkorára hivatkozva kérte felmentését. A soknemzetiségű egyházmegye etnikai összetétele a bánsági svábok tömeges elvándorlása után radikálisan átalakult. A mára csaknem 109 ezer hívet számláló egyházmegyében a hívek 44,1 százaléka magyar, 27,1 százaléka román, 10,9 százaléka német, 4,8 százaléka horvát, 4,4 százaléka bolgár, 2,2 százaléka szlovák, 2,6 százaléka roma és 1,8 százaléka cseh nemzetiségűnek vallotta magát.

























