Magyarországon alapították a történelem talán legrégibb, máig létező világi lovagrendjét – 700 éves a Szent György Lovagrend. A lovagrend tagjai között találjuk Károly Róbert merénylőjének a nevét, ők voltak a középkori koronaőrök, szívük tájékára hét betűt hímeztek, és manapság női tagokkal is büszkélkednek.
Napra pontosan 700 éve, 1326. április 24-én alapította Károly Róbert királyunk a Szent György Lovagrendet Visegrádon. Egyes kutatók szerint a rend három évvel korábban alakult Esztergomban, de a lényegen ez nem változtat: a szervezetet a történelem egyik legrégibb világi lovagrendjének tekinthetjük, hiszen a korábban alakultak mind egyházi alapokon jöttek létre.
A legcsodálatosabb az egészben, hogy a Szent György Lovagrend törvényes fennállása a történelem folyamán soha nem szűnt meg.
Zách Felícán is a lovagrend tagja volt
A lovagrendet Károly Róbert (uralkodott: 1301-1342) magyar király alapította és egy keresztény vértanúról nevezte el. A kultúrkör a vértanút „sárkányölőként” tiszteli, aki mellesleg római katona volt.
A tagok fő feladatai közé tartozott többek között a király személyi biztonságának őrzése, és tájékoztatása a személyét és hivatalát érintő ügyeiről. A rend alapítólevele így rendelkezett: „Továbbá ha bármelyik lovag a királyi felség és az ország ellen irányult valami rosszról vagy bajról értesül, nyíltan vagy titokban jelenteni tartozzék.”
Ennek fényében
minimum meglepő, hogy az alapítók között találunk egy Zách Felícián nevű lovagot.
Zách Felíciánt épp a Károly Róbert elleni sikertelen merénylete tette hírhedtté, amelyet nemzetségén toroltak meg. A megoldás kulcsa az évszámokban rejlik: a merénylő először Csák Máté oldalán harcolt Károly Róbert ellen, 1318-ban átpártolt a királyhoz, itt 1326-ban a lovagrend tagja lehetett, majd újabb fránya érdekellentétek és politikai lavírozások után követhette a mészárlási kísérlet 1330-ban – akár a lovagrend tagjaként, aki részt vehetett az ominózus lakomán.
Ők voltak a korabeli koronaőrök
„Továbbá ha a harczban valamelyik várostromlás közben az árokba vagy a lováról lebukik, egyik a másikat ott ne merje hagyni, amennyire csak gyakorolni lehet az emberi vitézséget a segítségnyújtásban” – hívja fel az alapítólevél a tagok figyelmét a bajtársiasságra.
A háborúk szüneteiben a tagok lovagi tornákat szerveztek, hogy gyakorolhassák a fegyverforgatást. A közösséghez tartozók
fekete, térdig érő kámzsás köpeny viseltek, belsejébe a szív tájékán hét betűt hímeztek,
amelyek a Szent György Lovagrend jelmondatát alkotó szavak kezdőbetűiből álltak össze. Íme a jelmondat: „In veritate iustus sum huic fraternali societati”.„Valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt.”
Ők őrizték a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát. A társaságnak egyszerre szigorúan ötven tagja lehetett, akik világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak: a kereszténység és az ország védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyengék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása.
Zsigmond király inkább megalapította a Sárkány Lovagrendet
A Szent György Lovagrend nagyot ment Károly Róbert és fia, Nagy Lajos uralkodása alatt, de komoly befolyásuk miatt Luxemburgi
– egyéb főurakkal karöltve.
Zsigmond és köre megpróbálkozott a rend átalakításával, például szerette volna 50 fölé emelni a taglétszámot, de nem sikerült nekik. A király nem teketóriázott, megalapította saját lovagrendjét – a Sárkány Lovagrendet aztán a saját embereivel töltötte fel.
Szent György Lovagrend, a főnixmadár
A Szent György Lovagrend nem szűnt meg, csak a perifériára szorult. 1992-ben föltámadt hamvaiból, új életre kelt. Először tizenhat lovagot avattak, mára több száz lovag és dáma tagja a közösségnek – hiszen
immár nők is tagok lehetnek.
A lovagrend tevékenysége átalakult, sem köpenyt, sem kardot nem viselnek. Hagyományápolással, a középkori kutatások elősegítésével, tudományos összejövetelek szervezésével, lelki gondozással, adományok és segélyek gyűjtésével foglalkoznak.
A lovagrend védjegye lett a Szent György Lovagrend szóösszetétel,
„Visegrád ezeréves történelmi örökségének organikus és elidegeníthetetlen részének tekinthető”.
A lovaggá ütés szertartását a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik az alapítás helyén.
*
Felhasznált irodalom:
Knoll Gyula: Lovagok a keresztes háborúkban. A Szent György Lovagrend Visegrádon; Agenda Natura Kft., Veszprém, 2010
A Szent György Lovagrend XXV éve, I. Károly által történt megalapítása. A 2013. évben Visegrádon rendezett XX. Jubileumi Nyári Egyetem összegyűjtött előadásai; szerk. Bárdos István; Szent György Lovagrend, Visegrád, 2017
https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2025/04/szent-gyorgy-lovagrend-zala-jubileum
https://www.visegrad.hu/szent-gyorgy-lovagrend
https://www.szentgyorgylovagrend.eu/
(Mandiner)
Borítókép: Illusztráció. Paolo Uccello: Szent György és a sárkány (1460 körül). Forrás: Wikipédia
