Én vagyok, ne féljetek! – Deák Zsolt igehirdetése
Hol van Jézus, amikor életünkben sötétség támad, és összecsapnak felettünk a hullámok? Deák Zsolt baptista lelkipásztor János evangéliuma 6. részének 16–21. verse alapján, Jézus tengeren járásának történetén keresztül beszél a félelemről, a bizalomról és Krisztus megtartó jelenlétéről.
Az igehirdetés az ötezer ember megvendégelését is felidézi. A jóllakott sokaság királlyá akarta tenni Jézust, ő azonban visszavonult: küldetése túlmutatott az anyagi szükségletek kielégítésén és a politikai szabadításon. Az élet kenyereként a bűn és a halál rabságából kínál szabadulást.
A tanítványok Jézus parancsának engedelmeskedve indultak útnak, mégis viharba kerültek. Deák Zsolt hangsúlyozza: Krisztus követése nem jelent viharmentes életet. A nehézségek között azonban akkor sem maradunk magunkra, amikor úgy érezzük, késik a segítség. Ahogyan Jézus a hegyen imádkozott, miközben tanítványai a hullámokkal küzdöttek, úgy ma is közbenjár az övéiért.
A vízen közeledő Jézus megmutatja hatalmát mindazon erők fölött, amelyekkel szemben az ember tehetetlen. Szava – „Én vagyok, ne féljetek!” – a vihar közepén ad kapaszkodót. Az igehirdetés arra hív, hogy imádságainkban a megpróbáltatás megszűnése mellett Krisztus jelenlétét is kérjük: hogy felismerjük őt, mélyebben megismerjük, és rábízzuk magunkat.
A központi üzenet: a viharban is találkozhatunk Jézussal, akinek jelenléte a félelem helyére bizalmat és békességet hozhat.
