Ki gondolta volna, hogy a 21. században kitörhet háború? És ki tudja, hogyan lehet egy másik kontinens távlatából odaállni a bajbajutottak mellé? Utóbbi kérdésre a tengerentúli magyarok biztosan tudják a választ, hiszen őszinte, empatikus érdeklődésből és önzetlen anyagi segítségnyújtásból már nem először vizsgáznak csillagos ötösre. Húsvét alkalmával Ft. Dr. Krasznai Csaba, a clevelandi Első Magyar Református Egyház lelkipásztora és a Kálvin Egyházkerület püspöke döntött úgy, hogy közössége nevében egy borítékba zárható gesztussal fejezi ki támogatását a kárpátaljai Szürte gyülekezeti tagjainak.
A kárpátaljai közösségre másodszor köszönt húsvét ünnepe a háború árnyékában. Ukrajna legnyugatibb megyéje biztonságosnak tűnő távolságban – mintegy 1000 kilométerre – van a frontvonaltól, de ahhoz épp elég közel, hogy az ország folyamatos leépülését érzékeljék az ott élők. Mintha a napokban az időjárás is észlelt valamit ebből a furcsa, nyugtalan és végeláthatatlanul borús állapotból: nagycsütörtökön vastag hótakaró fedte el a feléledt tavaszi tájat. Ahogy az elolvadt hó után a tulipánok és nárcziszok szinte földig görnyedtek – úgy fásulnak bele lassan az itt maradottak is a több mint egy éve tartó bizonytalanságba. A virágos szimbólum arra mutat rá, hogy az élet nem állhat meg: a családok teszik a dolgukat, egyre kevesebbet érő fizetésükért állnak helyt a munkahelyükön, nevelik a gyermekeket, és a gazdák is hamarosan bevetik a földeket. Mindez még azt sem jelenti, hogy ne látnák reálisan a nehézségeiket, csupán azt jelzi, hogy nagy a teher, de próbálnak mindent úgy tenni, mint régen. 2022 február vége háború előttre és háború utánra osztotta a történelem idővonalát az Ukrajnában élők fejében.
A Kálvin Egyházkerület gyülekezeteinek tagjai régóta szívükön viselik a rászorulók megsegítését. A háború kitörése óta egy összeget már eljuttattak a Magyar Református Szeretetszolgálat számára, egy másik adományt pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának küldtek, a lelkipásztorok és az egyháztagok javára. Nagyböjt idején talán különösen is előtérbe kerül a keresztyén hitvallásban – a lemondás mellett – az alamizsnaadás fontossága. A Szürtének címzett húsvéti segély több hullámban, az egyházkerület különböző gyülekezeteiből érkezett be. Külön köszönet illet mindenkit, aki hozzátett. „Ahogy eddig is, úgy ezután is imádságainkban hordozzuk az Ukrajnában élőket és különösen is szeretett magyar honfitársainkat, és keresztyén református testvéreinket, és arra kérjük Istent, hogy mihamarabb hozzon békét ebbe a békétlen helyzetbe” – fogalmazott Krasznai püspök úr abban a levélben, amit a az 1400 dolláros támogatáshoz csatolt. Számomra rendkívül megtisztelő, hogy a Kálvin Egyházkerület püspöke – aki a tiszteletbeli clevelandi díszpolgári címet adományozta nekem – megbízott a támogatás célba juttatásával. Ebben nagy segítségünkre volt Pigniczky Eszti, aki a Cleveland-Budapest szakaszon vállalta a postás angyal szerepét.
Az amerikai magyar reformátusok önzetlen segítségnyújtása rendkívül meglepte és meghatotta Nt. Kótyuk Zsolt református lelkészt, a Szürtei Református Egyházközség vezetőjét.
Húsvét idején talán még szembetűnőbb, hogy a besorozástól való félelem miatt mennyien elvándoroltak. Nem kis szerepe van ebben a zaklatott világban a lelkipásztoroknak, akik saját eszköztárukkal – a hit és az ima „fegyverével” – küzdenek azért hétről hétre, hogy a nyájat egyben tartsák. Hézagosak a padsorok az istentiszteleten, inkább az idősebb generáció dominál, és locsolókat már keresve sem lehetne találni az utcán. Sok esetben a családfők már évekkel korábban külföldön keresték meg a kenyérre valót, a háború kitörése pedig egyszerűen véget vetett az ingázásuknak. A családok az apához menekülve helyezték át székhelyüket Magyarországra, Csehországba, Hollandiába vagy Ausztriába, csak hogy néhányat említsek az előnyben részesített országok közül. Természetesen senki döntésének helyességét nem lehet kívülről sem megítélni, sem kétségbe vonni. De hasonlóképp az előző nemzedékek történetéhez: most sem mehet el mindenki. Akik maradtak, nagy szükségét érzik a reménynek és az anyagiaknak egyaránt. Merem állítani, hogy egy ilyen gesztus, mint az amerikai magyar reformátusok húsvéti meglepetése, különösen gyógyítja a megviselt lelkeket.
Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy szülőfalum közösségének visszaadhatok valami jót a munkám révén szerzett baráti kapcsolataim által. Köszönöm a Bocskai Rádiónak hogy három éve a szerkesztőség oszlopos tagja lehetek, Molnár Zsolt főszerkesztőnek pedig azt, hogy az együttműködésünk kezdete óta aktívan érdeklődik szülőföldem iránt, és már második alkalommal egyfajta közvetítő szerepet lát el a clevelandi adományozni kívánó egyházközségek és Szürte között.
A szürtei református közösség tagjai Istentől megáldott húsvétot kívánnak Clevelandben élő ismeretlen jótevőiknek!
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
