Ünnepi szentmisével, közös imádsággal és szeretetvendégséggel emlékeztek meg a clevelandi Szent Imre-templom védőszentjéről november második vasárnapján a hívek. A búcsúünnep vendégszónoka Kiss Barnabás ferences szerzetes, a detroiti Szent Kereszt Magyar Római Katolikus Egyházközség plébánosa volt, aki Bóna Richárd atyával, a clevelandi közösség plébánosával együtt Szent Imre példájának mai üzenetéről, a keresztény hit megéléséről és az amerikai magyar diaszpóra összetartozásáról is beszélt a szertartás során és a Bocskai Rádió adásában.

YouTube player

A római katolikus egyházközségek számára az év egyik kiemelkedő eseménye a templom védőszentjének ünnepe. Nincs ez másképp a tengerentúlon, a clevelandi Szent Imre-templom híveinek körében sem. Bóna Richárd atya, a templom plébánosa elmondta: egy templom életében két különösen fontos esemény van, a felszentelés és a védőszent ünnepe. Utóbbi minden évben lehetőséget ad arra, hogy a közösség felidézze, ki az a mennyei pártfogó, akinek oltalmába ajánlotta magát.„Megemlékezünk arról, hogy nekünk is szentté kell válni” – fogalmazott a plébános. Hozzátette: a búcsú egyben hálaadás Isten ajándékaiért, az együtt megélt esztendőért, valamint kérés a további segítségért és gondviselésért.

A clevelandi Szent Imre-templom védőszentjének kiválasztásáról nem maradt fenn pontos történeti magyarázat. Bóna atya szerint elképzelhető, hogy a XX. század elején kibontakozó, a fiatalokat a hitbe bevonni kívánó magyarországi mozgalmak is szerepet játszhattak a döntésben. Szent Imre ugyanis a magyar ifjúság védőszentje, így személye különösen közel állhatott az akkori magyar közösséghez. A templomok létrejöttében egyébként gyakran fontos szerepet játszottak a korabeli betegsegélyző szervezetek is, amelyek az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt komoly segítséget nyújtottak a rászorulóknak.

November 8-án, vasárnap reggel csendes szentségimádással kezdődött a szertartás, majd szentségi áldás és ünnepélyes szentmise következett. A főcelebráns és az ünnepi szónok a Detroitból érkezett Kiss Barnabás atya volt, aki a szentmise után a közösség tagjaival együtt vett részt az ünnepi ebéden is. A szeretetvendégség során az asztali áldást követően Szent Imre ereklyéjével áldotta meg a jelenlévőket.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

A templomban őrzött Szent Imre-ereklye különleges értéket képvisel, a kilencvenes évek elején, Siklódi Sándor atya idejében kapták ajándékba Magyarországról. Bóna Richárd atya elmondta, hogy az ereklyék tiszteletének hagyománya egészen az első keresztény századokig nyúlik vissza. A vértanúk földi maradványait nagy becsben tartották, és gyakran az oltárok közelében helyezték el. A kereszténység szabaddá válása után ez a gyakorlat a templomokban is elterjedt. A katolikus egyház nem isteníti az ereklyéket, hanem a szentek iránti tisztelet jeleként őrzi azokat, hogy emlékeztesse a mai kor emberét az adott szent életére és annak példájára.

„Amikor látjuk a csontot, akkor úgy jobban megüt minket az a tény, hogy ez valóban így volt, hogy valaki hősies módon gyakorolta a hitét” – mondta. Az ereklye tehát leginkább annak a bizonyítéka, hogy a hit következetes megélése ma is lehetséges.

A búcsú főcelebránsa, Kiss Barnabás ferences szerzetes számára személyesen is különleges jelentőséggel bírt a clevelandi meghívás. Korábban tíz évet töltött Ohio államban, Youngstownban, és a clevelandi magyar közösséghez is régi kapcsolatok fűzik. Nem véletlenül kezdte a prédikációt azzal a gondolattal, hogy jó volt hazajönni.

„Aki templomba jár, az bármelyik templomban a világon otthon van” – fogalmazott. A hazatérés érzését azonban nemcsak a templomhoz, hanem a magyar szóhoz, az énekekhez, a zenéhez, a tánchoz és a közös étkezéshez is kötötte. 

A detroiti Szent Kereszt Magyar Egyházközségben immár több mint három évtizede szolgál. Rendtársával, Ligeti András Angelus atyával ketten képviselik az amerikai magyar közösségben a magyarul beszélő ferences szerzeteseket. A detroiti hívek között vannak még magyarul beszélő idősebb generációk, de egyre többen olyan leszármazottak is, akik már nem sajátították el szüleik vagy nagyszüleik nyelvét. A közösség számára ezért különösen fontos a magyar gyökerek és hagyományok továbbadása. 

Kiss Barnabás atya szerint a ferences küldetés lényege nemcsak az egyházi szolgálat, hanem az emberekkel való baráti, közvetlen kapcsolat kialakítása is. A detroiti templom tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, miközben a közösségnek az egyházi átalakulások és a fogyatkozó magyar ajkú hívek miatt új kihívásokkal is szembe kell néznie.

Szent Imre személyes példájáról szólva Barnabás atya a magyar szent családra, Szent Istvánra, Boldog Gizellára és fiukra, Imrére irányította a figyelmet. Szerinte különösen fontos, hogy a szentté válást ne elérhetetlen eszményként kezeljük. A keresztség által minden ember meghívást kap arra, hogy a szentség útján járjon.

Szent Imre életében meghatározó volt szülei példája, valamint nevelője, Szent Gellért püspök tanítása. A királyfi előtt ott állt a trónöröklés lehetősége, mégis az Istennel való személyes kapcsolatot, az imádságot és a lelki tisztaságot helyezte előtérbe.

A ferences szerzetes szerint a fiatalok számára ma is fontos üzenet, hogy a hitet elsősorban nem szavakkal, hanem a mindennapi élet példájával lehet továbbadni. „A mai szülő, egy édesapa, édesanyja is ne csak a szavaival mondjon, hanem a saját példáját mutassa, mert akkor sokkal egyszerűbb követni” – hangsúlyozta.

A szentmise evangéliumának készenlétre vonatkozó gondolatát pedig a ferences szerzetes a mindennapi szolgálattal kapcsolta össze. A ferencesek derekán viselt kordát is ennek jelképeként értelmezte: a szolgálatra való készséget fejezi ki. A hit nem önmagáért való, hanem mások javára is meg kell mutatkoznia.

Kiss Barnabás atya a rádióhallgatóknak szóló üzenetében Szent Imre egyik ismert történetét idézte fel. A fiatal királyfi éjszakánként elhagyta kényelmes hálóhelyét, és egy kápolnában imádkozott. Édesapja, Szent István egy alkalommal észrevette ezt, de nem zavarta meg fiát, csak csendben figyelte. A történet arra tanít, hogy az ember akkor is maradjon hű az elveihez, amikor senki sem látja. A hitelesség ugyanis abban mutatkozik meg, hogy szavaink és tetteink összhangban vannak-e egymással.

A diaszpórában élő magyarokhoz szólva a békét, a párbeszédet, a gyökerek tiszteletét és az egymás iránti felelősséget nevezte meg a közösségi élet legfontosabb alapjaiként. „Ha dominál a béke, a dialógus és a gyökereinknek a tisztelete, meg a múltunké, akkor szerintem a Jóisten ad jövőt” – fogalmazott.

Bóna Richárd atya az ünnep zárásaként szintén a bölcsesség fontosságát emelte ki. Szent Imre fiatalon, mindössze körülbelül 24 éves korában halt meg, mégis bölcs emberként tekintünk rá, mert felismerte, mi az élet valódi értelme. „Nem körülöttünk forog az élet, hanem Jézus Krisztus körül” – foglalta össze egy rövid gondolatban a búcsú legfontosabb lelki üzenetét.

A magyar szentek öröksége nem csupán a múlt része, hanem olyan élő lelki hagyomány, amely a tengeren túl, a diaszpórában is képes összekötni a generációkat, erősíteni a közösséget és hitet adni a jövőhöz.

Dorgay Zsófia

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!


SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.