A LIBE-jelentés szerint egész Magyarország egy nagy probléma

Egész Magyarország egy nagy probléma a LIBE-jelentéstervezete szerint – jelentette ki Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az ECHO TV-nek az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) csütörtöki brüsszeli ülése után. Mint mondta, a tizenkét pontban csupa olyan ügyet hoznak föl, amely vagy nem tartozik a LIBE-bizottság határkörébe, vagy már lezárult. Az ECHO TV helyszíni tudósítója, Velkovics Vilmos szerint a tizenkét pont összhangban van az ellenzéki kampánytémákkal. Morvai Krisztina független EP-képviselő szerint, a képviselők sorosista barátaikkal karöltve azt csinálják, amit akkor szoktak, amikor unatkoznak: forradalmat. 

A LIBE-jelentés tele van olyan kérdésekkel, amelyek egyrészt vagy nem tartoznak a bizottsági hatáskörbe vagy már rég lezárt ügy – nyilatkozta Gál Kinga a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben. A helyszínen tartózkodó Velkovics Vilmos is egy furcsaságról is beszámolt, miszerint magát a tervezetet csak a bemutatás végén kaphatták meg nyomtatott formában, így lehetőség sem volt kérdéseket feltenni azzal a kapcsolatban.

Morvai Krisztina független EP-képviselőt telefonon érte utol az ECHO TV. A politikus az ülést követően azt mondta, a képviselők sorosista barátaikkal karöltve néha unatkoznak, és amikor unatkoznak, úgy érzik, forradalmat kell csinálniuk. 

Súlyosan bírálják a magyarországi helyzetet az EP illetékes bizottságának jelentéstervezetében
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetét csütörtök reggel ismertették a testület brüsszeli ülésén.
A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen. Kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. “A figyelmeztetések ideje lejárt” – fogalmazott.

Sargentini azon vádakra reagálva, amelyek szerint a dokumentum mostani nyilvánosságra hozatala “bosszú” lenne a magyar választás eredménye miatt, elmondta, hogy közel egy éve tanulmányozza a helyzetet, és eredetileg márciusban akart előállni a tervezettel, de meggondolta magát, mert nem akarta befolyásolni a választásokat.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó hangsúlyozta: nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, ugyanakkor több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel rámutatott: a tervezet “elveszik a részletekben”, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt – közölte. Aláhúzta továbbá, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át az országba, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes úgy vélekedett, hogy “átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban “súlyosan sérülnek” az emberi jogok, a jogállamiságot pedig “rendszerszintű veszély fenyegeti”. A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Ezzel szemben Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, “minden országnak joga van védenie a szuverenitását”, Magyarországot pedig “csak a kulturális különbségek miatt támadják”.

Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek. Aláhúzta, hogy a magyar kormány “undorító gyűlöletkampányt” folytat, Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő azon véleményének adott hangot, hogy “azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Hozzátette, a tényszerűség teljesen hiányzik a diskurzusból, az eljárás pedig “előre megkomponált koncepciós pernek néz ki”, ahol előre eldöntött politikai döntés születik.

Járóka Lívia fideszes képviselő felháborítónak nevezte, hogy a jelentésben “a romákat próbálják felhasználni arra, hogy a magyar kormányt üssék”. Úgy vélekedett, hogy a dokumentum hazugságokat tartalmaz ezzel kapcsolatban, amit az is bizonyít, hogy a magyarországi romák nagy számban támogatták a kormányt a választáson.

Ujhelyi István szocialista képviselő elmondta, “elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arról beszélt, hogy Magyarországot összekovácsolták a támadások, nemzeti egység jött létre az “arcátlansággal” szemben. Leszögezte: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint “a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, mely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

ECHO TV – A nemzet hangja – Híradó/MTI

Comments are closed.