Amikor vendégek várhatóak, ráadásul sokan, kicsik és nagyok, felmerül mindig a kér(d)és, mi legyen az evéssel – és egyöntetű a válasz, bogrács. Persze, hogy aznap van a legmelegebb, és amíg az érkező vendégek kényelembe helyezik magukat, az amúgy is tűző napon egy remek, de ennek ellenére pirító hatású ernyő alatt elkezdődik a nagy mű készítése.
Olyan nem volt még, hogy ne sütött volna a nap ezerrel – ezt legfeljebb tetézte egy jó kis szél olykor. A mostani alkotás során több sör kellett – a melegre való tekintettel.
Az érdeklődők az idő múlásával egyre szolgálatkészebben hozzák a tüzelőt, és egyre kisebb körökben térnek vissza – mennyi van még.
A 20 literes bogrács megnyugtató látvány, ahogy egyre jobban telik az ‘anyaggal’, és végül a kis karimás, paprikás foltokkal a tetején kiderül, hogy kész.
Mire elkészül, addigra mindenki éhes, így az értékelés igencsak szubjektívvé válik – az időközben elfogyasztott sör, fröccs engedékennyé és elfogulttá tesz kicsit és nagyot egyaránt. a friss falusi kenyér megkoronázza a bográcsozást.
Gyakorlat, hogy a mennyiség a másnapi ebédet is megoldja, de mint ismert, ezek a főztök másodjára melegítve is kiválóak.
– és a bónus:
a csipetke…10-20 dkg lisztből.
Ha még nem lett volna görcs az ujjaiban a szakácsnak, akkor mire a századik kis csipetkét becsippenti a forró levesbe, kiderül, hogy “no, ez hiányzott már csak”.
A mostaniból ez kimarad – számon is kérték….-), de ez volt a legtöbb, amit felhoztak kritikaként, és ki a legkritikusabb? Az ember saját gyerekei…
hozzávalók / 10 adag
- 2 kg marhahús
- 2 kg sertéscomb
- 1 kg sárgarépa
- 2 közepes db fehérrépa
- 2 közepes fej vöröshagyma
- 2 kg burgonya
- 40 dkg konzerv zöldbab
- 1 db paradicsom
- 1 db paprika
- 4 dl tejföl
- 2 dl száraz fehérbor
- 4 ek napraforgó olaj
- só ízlés szerint
- majoranna ízlés szerint
- kakukkfű ízlés szerint
- bazsalikom ízlés szerint
- fűszerpaprika ízlés szerint
- 1 kávéskanál csípős paprikakrém
- 5 l víz (szükség szerint)
elkészítés
- A hozzávalókat megpucoljuk, és külön műanyag tálakba összekészítjük.
- Kis tüzet rakunk, és a bográcsot még egyszer utoljára kiölbítjük.
- A hagymát a felforrósodott olajon megpirítjuk, majd az evőkanálnyi paprikát belekeverjük.
- A kockára vágott húst belerakjuk, és megkapatjuk – látszik, hogy kis fehéres felülete lesz a kokáknak…ezt kivárjuk kicsit kevergetve, a tüzet csiholgatva.
- Belerakjuk a morzsolt fűszereket – érzésre -. és belevágjuk a paradicsomot és a paprikát.
- Ha már kicsit megkapta a bogrács a húst, felöntjük a 2 dl borral és vízzel, hogy épp ellepje.
- Megint rakunk a tűzre, mert közben leégett, és a felét az első üveg sörnek megisszuk, mert már nagyon meleg van.
- Jó fél óra után a répát belerakjuk, és kevergetés mellett úgy szabályozzuk a tüzet, hogy épp, hogy rotyogjon, de azt folyamatosan.
- Ha már félig megpuhult a répa – belekóstolunk -, belerakjuk a krumplit is, felöntjük, hogy ellepje, és tovább főzzük, rotyogtatjuk.
- Közben megint rakunk a tűzre, iszunk egy pohár sört, meg lassan elfogyasztjuk az összeset.
- Ha megpuhult a krumpli, belerakjuk a babot, visszaforraljuk.
- A tejfölt egy csepp borral kikeverjük, és azt is óvatosan beleborítjuk a bográcsba.
- Majd összeforraljuk újra, még egyszer utoljára, ha sótlan, egy kis sót még belerakunk.
- Friss kenyérrel szolgáljuk fel.
Forrás: nosalty.hu
