A hét verse

TOCCATA - `Bata Imre barátomnak` Ahogy öregszem, érezem: mint forr a multba életem, lentebbre váj a gyökerem, a történelmet viselem. Gyerekkorom: tündér, manó; nem volt tévé, se rádió, kocogott sok-száz ló, csacsi, ritkaság volt a gépkocsi, mögötte gyors kölyök-csapat csodálkozón loholt-szaladt. Az ég üres volt, kék...

A talló kalászait hányva S a verebek közé belesvén Nagy szél kapott föl egyszer engem Hirtelen, áprilisi estén. Gyerekeit kereste arra S engem talált ott épp az utban. Bömbölt, örült,...

Locsolni kell a kerteket! Húsvétkor a nőket! Tiszta vízzel, szeretettel, megtisztelni őket! Minden virág akkor virul, ha gondoskodsz róla, ha van neki kis kertésze, gondos locsolója! Öntözd hát meg a lányokat, mondjál hozzá...

Az erdőszélen hóvirág fehérlett. Sarjadó gyepen az iskola glédában állt, mint még soha. Valaki a Talpra Magyart szavalta. Aztán a tanító beszélt a szabadságról. Hallgatta sok parasztgyerek, oldalt a...

Nincs ereje a lábatoknak többé, Hogy a József-körúton sétáljon. Rég meghaltatok. És veletek halt el a nevetés barátaim s a szív Ezernyi íze, bája, – Hogy bugyborékolt tőletek...

Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél, tavasz, nyár,...

Rónay Györgynek Forduljatok hát ellenem ti meglapuló szörnyek, az omló folyosókon át hatolva egyre följebb, nyomuljatok be szabadon, futótüzet kiáltva lassan fölétek rakodó hatalmas éjszakámba! Csupaszra vetkőztessetek, semmit se hagyva rajtam, vegyétek el a homlokom, a...

Bármi történjen, én mindennap szeretlek. Boldog az én szívem, hisz része életednek. Rólad zeng dalokat, te veled sző álmot, csak együtt képzel el jövőt, szép világot. Egyetlen csoda...

Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon’... Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot: S egy a lelkem! Soha meg se’ irigyeltem. Nem törõdtem bennülõvel, Hetyke...

Hogy mondjam el? A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad. – Ha húsevő növény lehetne testem, belémszívódnál, illatomba esten. Enyém lehetne langyos, barna bőröd, kényes kezed, amivel...

LEVEGŐT! Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben...

Az Óév már menni készül, pár élménnyel kiegészül, aztán veszi a kalapját, s áttáncolja végső napját. Tavaly Őt is nagyon vártuk, szívünk-lelkünket kitártuk, reménykedtünk, hittünk benne, bárcsak csodás évünk lenne… Az év...

Keress okot a nevetésre, a szép dolgokat vedd csak észre! Ne sírj, panaszkodj szüntelen, ne hagyd, lelked feszült legyen! Lazíts és élvezd ki a percet, s amíg akad, s...

Egyszer volt, hol nem volt… Elmesélem szépen. Éldegélt egy csillag fenn a magas égen. Szép ezüst ruháját, ezer éve hordta, a csillagport róla néha leporolta. Olyankor szikrát szórt, csillámlott az égbolt, s mindenki csodálta, aki...