Biztosan nem bánta meg, aki figyelemmel követte csütörtökön a harmadik Budapesti Demográfiai Csúcs első napjának előadásait, ugyanis rengeteg értékes gondolat hangzott el a magyar és a külföldi előadók részéről is. Az elmúlt évtizedekben, különösen a nyugati világban egy olyan értékválság alakult ki, mely szembemegy a hagyománnyal, a normával, a tapasztalatokkal, és akik így gondolkodnak, úgy vélik, hogy új és hamis jogok segítségével mindent újra alkothatnak. A klasszikus értékek felbontása azonban meglazította a nyugati társadalmak szövetét, és ennek következménye a lakosságszám súlyos csökkenése, valamint elöregedése. Ahogy azonban Kövér László házelnök is fogalmazott, az élet legfőbb értelme, hogy továbbadjuk. Ezt a felelősségvállalást viszont sokan ma már nem akarják vállalni, vagyis a halál és az élet közötti kultúra között kell választani. A kormányok annyit tudnak tenni, hogy biztosítják az anyagi feltételeket, hogy a gyermekvállalás döntését ne a materiális feltételek korlátozzák. Ezért folytat a magyar kormány is családbarát politikát 2010 óta és ez határozza meg minden döntését. Az Origo a csütörtöki délutáni előadásokból szemlézett.
Harmadik alkalommal rendezték meg a Budapesti Demográfiai Csúcsot 2015 és 2017 után. A konferencia első napján, csütörtökön a rendezvény második részében A Jó gyakorlatok a demográfia és a családpolitika területén című blokkot Jaime Mayor Oreja volt spanyol belügyminiszter és európai parlamenti képviselő vezette fel. A baszk politikus politikai aktivistaként kezdte pályafutását, 2004-ben képviselőnek is megválasztották az Európai Parlamentbe.
Oreja azzal kezdte beszédét, hogysúlyos zavar és instabilitás van Európa több államában is, különösen Nyugat-Európában.Oreja szerint gyakorlatilag új világrendnek vagyunk a szemtanúi: a globalizmus és az erkölcsi relativizmus időszaka ez, mely a rend felborulásához vezetett, és képtelen vagyunk megérteni azt, ami a szemünk előtt zajlik a társadalmunkban.
Szerinte abszurd az az irány, mely a nemzetek eltüntetését vette célba. Az a politika, amit a Nyugat folytat, katasztrofális következményekkel jár, ezért jönnek külföldiek a csökkenő lakosság helyébe. Egy új világrendet találtak fel, melynek alapja az új és hamis jogok. Ez arról szól, hogyújra alkothatunk mindent, a természetet, a társadalmat, a boldogság lehetőségét, mintha az elődeink tapasztalata teljesen irreleváns lenne.Sajnálattal állapította meg, hogy nincs lehetőség közös európai politikára a bevándorlással kapcsolatban, pedig pont erre lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy árvaként érzi magát Európában, mint ahogy sok európai is napjainkban.
Az egykori spanyol belügyminiszter kiemelte Orbán Viktor miniszterelnök bátorságát és erkölcsi erejét, aki helyesen mutatott rá civilizációnk válsághelyzetére. Ez a válság azonban, amit átélünk, nem politikai, hanem kulturális. Ez a válság a személyben található, éppen ezért totális. Nem vagyunk semleges pozícióban ebben a vitában, hosszú tavú stratégiára van szükségünk, és ehhez már most hozzá kell látni– jelentette ki Oreja. Úgy fogalmazott, hogy fel kell szabadítani az európai kulturális intelligenciát, de ennek előfeltétele, hogy felvegyük a küzdelmet az értékrendbeli válsággal, a transzcendens értékek válságával szemben.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott előadásában, hogy a nyugati országokban már nagyon sokszor érezhető, hogya klasszikus értékek felbontása meglazította a társadalom szöveteit is, szemben a tradíciót, hitet megtartott országokkal.Orbán Viktor kormányfőre visszautalva a megoldás a professzor szerint nem más, mint vissza a gyökerekhez, vissza a klasszikus európai keresztény értékekhez. A hagyományok, ősök, leszármazottak tiszteletéhez. Ennek a szemléletnek a visszaemelése a problémakört gyorsan oldaná Kásler szerint.
Úgy folytatta, hogy a kormányok annyit tudnak hozzátenni, hogy biztosítják a materiális feltételeket, vagyis aki szülni akar, szülni tudjon. Beszédében kihangsúlyozta, hogya magyar kormány 2010 óta családbarát politikát folytat, és ez határoz meg minden döntést.Kövér László házelnök szintén a meghívottak és az előadók között volt, aki határozottan kijelentette, hogy az az ország elpusztul, amelyik meghasonlik saját magával, amelyik a jólét érdekében lemond a jövőről.Nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, ha az életet nem akarjuk továbbadni– mondta a házelnök.
A halál és az élet közötti kultúrája között kell választani Kövér szerint.Mindannyiunknak el kell döntenie, hogy hová állunk, építjük vagy romboljuk a közösségeinket- mondta Kövér László.
Rámutatott, hogy ha nincs többé természetes közösség, többé nem lehet közérdekre, közjóra hivatkozni. Így egy idő után demokráciára sincs szükség. A magánakarat és magánérdek felmorzsolja a közérdeket.
Budapest világítótorony, amely számára a család szívügy
Johannes Singhammer is felszólalt a rendezvényen, aki a bajor CSU politikusa, és a Bundestag elnöke is volt korábban.
Azt mondta, hogy egy állam időtállóságában az a döntő, hogy hány gyerek születik és mennyire erős a család az államon belül. Hány házasságkötésre kerül sor és hány válást sikerül megelőzni. A család otthonérzetet biztosít, fejleszti a gyermeket, megfelel annak, amit az emberi méltóság jegyében a családban lehet megvalósítani.
A bajor politikus azonban rámutatott, hogya család vitatott fogalom lett, tudatosan homályosan fogalmazzák meg, hogy mit is jelent, annak érdekében, hogy az együttlét bármilyen módját a család fogalmával illethessék.
Elmondta azt is, hogy Németország egy olyan ország, ahol az elmúlt évtizedek során többen haltak meg, mint születtek, de a lakosok száma nem csökkent, hanem nőtt. Egy új előrejelzés szerint további 1,2 millió fővel fog bővülni az ország a bevándorlás miatt.
Andy Harris amerikai kongresszusi képviselő kiemelte beszédében, hogy a társadalmi piramis alján kell megnövelni a népességet. Jelenleg 70% körül van Amerikában a nem házasságban született gyerekek aránya, ami azért baj,mert az ilyen gyerekek rosszabb mutatókkal rendelkeznek az oktatás, egészségügy, és a bűnözővé válás területén. Harris szerint a gyermekek számára is előnyösebb lenne a hagyományos családmodell.
Gál Kinga 2004 óta európai parlamenti képviselő. Beszédében kiemelte: személyes célja, hogy a családot, mint értéket jelenítse meg az Európai Unióban, ugyanakkor egyre nehezebb a helyzet, erős az ellenszél. Ez a tendencia ráadásul egyre inkább megfigyelhető az Európai Néppártban is.
Négygyerekes anyaként tudja, hogy családban élni jó. A gyerekek megtanulhatják, hogy felelősek egymásért. Egész életre kiható értékeket ad. A családi életforma biztonságot jelentő pszichológiai háló is. Ugyanakkor sokan nem a család megerősítését, hanem az önfeladást választják, ebben azonban nem kívánunk részt venni. Az erős társadalom erős családokból épülhet fel, a magyar modell ebből indul ki– mondta Gál Kinga.
A csütörtöki nap utolsó szekciója azt a kérdést próbálta boncolgatni, hogy a gyermekvállalás anyagi kérdés-e?
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint egyéni szinten érzékeny, társadalmi szinten bonyolult a kérdésre a válasz. A magyar kormány családpolitikája a gyermeket helyezi előtérbe, a gyermek az első. A cél az, hogy a fiataloknak annyi gyerekük lehessen, amennyit szeretnének, és ennek ne legyen pénzügyi akadálya. Azonban csak egy jól fejlődő gazdaság teremheti meg az alapot az előrelépéshez.
A karrier kontra gyermekvállalás kérdésében úgy vélekedett, hogy ha a nőknek választaniuk is kell,akkor ne a körülményektől, hanem a család döntésétől függjön ez a választás.Éppen ezért is tesznek meg mindent, hogy pl. növeljék a bölcsődei férőhelyek számát.
Phillip Blond politikai filozófus, anglikán teológus, a ResPublica think tank igazgatója, aki a minap adott interjút az Origónak, azt mondta a konferencián, hogy nem a pénz a legfontosabb húzóerő a családalapításhoz. Az alapvető értékek nagyon fontosak, azok az értékek, melyekkel nem nagyon foglalkoznak a kormányzatok.
Konzervatív vagyok, nagyon szeretem Európát, és olyan dolgokban hiszek, amikben sokan már nem hisznek, mint Isten, szolidaritás, vagy, hogy törődni kell egymással– mondta a filozófus. Kijelentette, hogy több nemzedéken át a szélsőséges liberalizmus uralkodott, a saját szabadság, a saját örömök kergetése propagálásával az életmód magazinokban, és a kultúra minden területén. A vállalkozások persze kedvelik ezt, hiszen megnő az értékesítés. Ezzel azonban a nárcizmus kultúrája alakul ki.
Rámutatott arra, hogy a termékenységi ráta egyes országokban már a 18.-19. században elkezdett csökkeni, méghozzá ott, ahol elkezdtek beszélni a születésszabályozásról. Ott viszont, ahol erről nem beszéltek és nem olvastak, nem történt változás. Úgy fogalmazott, hogya normák elleni támadás folytán kezdett csökkeni a születési arányszám. A családi élet hagyományos gyakorlatának megváltoztatása miatt.
Blond szerint olyan életkörülményeket kell teremteni, hogy a gyerekekkel együtt is gazdag és sokrétű életet lehessen élni, az akadályokat kell elmozdítani.Újra tudatába kell kerülnünk az értékeinknek– mondta. A filozófus és teológus a problémát ott látja, hogy a végleges önállóságra és autonómiára nevel a társadalom. Legyünk egyedül, mert a gyerek megfoszt minket sok örömtől,holott a házasságban és gyermekes családokban élők sokkal boldogabbak.Érdekháború zajlik. Újra kell érzékenyíteni magunkat a kultúránk iránt. Ha nem tudjuk újrateremteni az értékeinket, akkor nem lehetünk sikeresek. Össze kell kapcsolni a vágyainkat és a terveinket – jelentette ki. Ami manapság megy,az a végzetes liberalizmus és a hagyományos értékek háborúja.A cél az kell legyen, hogy gazdasági, társadalmi és anyagi biztonságban éljenek az emberek. Meg kell alkotni a gyermekes családok ideális képét, így lehet megnyerni ezt a háborút – mondta.
A gyerekvállalás felelősségvállalás is egyben
Frank Füredi szociológus, a Kenti Egyetem emeritus professzora, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa úgy véli, hogy fontosak az anyagi szempontok a gyermekvállalás kérdéskörében, de a kulturális tényező is meghatározó.A családi élet egyre inkább negatív konnotációkkal társul. Az anyaság nem ünnepelt állapot, hanem fájdalom, véget ér a független élet, a szülés után depresszió is ennek jele.Anyaság már egy tehertétel, illetve életstílus opció.
Füredi rámutatott, hogy a gyermekvállalás pszichológiai, érzelmi és személyes változással is jár. Ugyanakkor újabban úgy próbálják beállítani a jelenséget, mint hogy a gyermekvállalás a környezetre is rossz hatással van: új éhes száj megjelenése, új karbon lenyomat, tehát környezetvédelmi szempontból felelőtlen magatartás. A gyermekvállalás már bűncselekmény a környezettel szemben. Egyesek szerint már karbonadót, szén-dioxid adót kellene bevezetni második gyerek esetében.
Füredi hangsúlyozta előadása végén, hogy amikor a gyermekekről van szó, akkor a jövőnkről beszélünk.Felelős szülők leszünk-e vagy biológiailag érett öregemberek, akik elvetették maguktól ezt a felelősségvállalást.
Forrás: origo.hu
